Kultúra

Néma csönd [filmpremier]

A pedofil gyilkos kamasz lányokra vadászik, a pedofil gyilkost filmező ambíciózus pályakezdő meg hatásra.

A film azzal indít, hogy két karakteres arcú, ötven körüli színész negyedszázadnyival akar fiatalabbnak látszani valós koránál. Hogy kettejük filmbéli barátsága a titkos közös szenvedély, a pedofília bűnös késztetésén alapul, s hogy egyikük épp megerőszakol, majd megöl egy kiskorút, míg a másik borzadva, de megbabonázottan nézi őt – mindez egészen mellékes. A jelenet a hülye parókákról szól, s ha nem épp egy gyereklányt vernének agyon benne, még nevetni támadna kedvünk. Ez a küszködés más tekintetben is jól leírja, mi folyik Baran bo Odar filmjében, aki valami nagyon-nagyot szeretne markolni, de kliséken kívül nemigen jut eszébe semmi (karrierista rendőr vs. elhivatott zsaru; egymás ellen forduló, gyászoló szülők; öngyilkosság bűnbánatból), s ezen a sejtelmes zene és a kimódolt hangeffektek, a szándékosan túlexponált, keményre hívott képek és a német sztárparádé (plusz Ulrich Thomsen) sem segítenek.

Kedvelt beállítása a rendezőnek a daruzást – ilyenkor felső gépállásból, geometriai formákká rendezetten láthatni az eseményeket –, de még inkább a helikopter-fahrt: erdőségek, fák csúcsai vonulnak el szemünk előtt, tekintetünket elemelve, mintegy angyali nézőpontot kínálva az emberi világ rejtett szörnyűségeihez. Hol is láttunk már ilyet? Csak nem a Szürkület című filmben, Fehér György zseniális Dürrenmatt-feldolgozásában? Csak nem egy évtizedekig felderítetlen, ugyancsak pedofil gyerekgyilkosság ott is a kiindulópont? Csak nem egy megszállott nyomozó a hőse annak is, akit már mindenki őrültnek tart?

De nem ez a baj. Vannak archetipikus helyzetek, amelyek különb s különb feldolgozása nagyon is indokolt. Ám Jan Costin Wagner krimiszerző, akinek regényén a film alapul, nem egy Dürrenmatt, a svájci rendező meg egy kezdő thriller-iparos. Biztos szép sikerek várnak még rá, hisz kereslet manapság inkább arra a lapos hatásvadászatra van, amit ő művel.

Ajánljuk: azoknak, akik többedszerre is zavartalanul képesek élvezni tipikus pszichothriller-fordulatokat.
Nem ajánljuk: azoknak, akiket még a fikció szintjén is taszít az, ha pedofil gyilkosságot mutatnak, vagy arról csak beszélnek is.

TPP

Das letzte Schweigen – színes, feliratos, német filmdráma, 2010.
Rendezte: Baran bo Odar.
Szereplők: Ulrich Thomsen (Peer Sommer),Wotan Wilke Möhring (Timo Friedrich), Katrin Saß (Elena Lange), Burghart Klaußner (Krischan), Sebastian Blomberg (David Jahn) 119 perc. Forgalmazó: Mozinet

Hazai bemutató: október 6.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.