Bár kaptam figyelmeztetéseket, névtelen leveleket és egy lófejet, hogy több teniszt már ne ajánljak 2011-ben, nem tudom megállni. De hogy is lehetne, amikor a legtradicionálisabb teniszverseny indul, a 134. Wimbledoni Bajnokság (legalábbis a férfiaknál, a nők kicsit később kezdték) 5 906 000 font összdíjazással. A verseny, ahol a mai napig fehérbe kell öltözni (Agassi emiatt bojkottálta a versenyt a 90-es évek elején), ahol a konzervatívabb angolok még ma sem tapsolnak, ha az ellenfél kettőshibájával jut ponthoz a közönség aktuális kedvence. A hagyomány megtörése ott érhető tetten, hogy 2009 óta befedhető a centerpálya, ami miatt legalább a fontosabb meccseket meg lehet rendezni/folytatni lehet eső idején is – abból pedig arrafelé van bőven. Az angol nyílt teniszbajnokságot a sport tv közvetíti, a mai napot főként a sport1 14:00 órától.
Elidegenedett és eldologiasodott, sőt, eliwiwesedett és elfészbukosodott, felületes és álságos világunkban jó látni, hogy 1986-ban sem volt ez másként, legalábbis Rózsa János és Vámos Miklós szerint. Az előbbi rendezte, az utóbbi írta a Csók, anyu című filmet, melyben egy munkamániás család minimális kommunikációval járó életét láthatjuk, amelyben csak a legkisebb gyerek, Peti figyel a többiekre, igaz, ő sem a legszerencsésebb módon – periszkóprendszerrel lesi a többieket a szekrényből. Hogy a kádári összeomlás előtt hogy éltünk a megszépítő magyar vígjátéki hagyományt folytató film szerint, azt 18:20-tól a Filmmúzeumon nézhetjük meg olyan színészek tolmácsolásában, mint Koltai Gábor, Udvaros Dorottya vagy Bánsági Ildikó.
De ne csak a nehézségeket lássuk! Íme egy remek sorozat, mely a Föld csodáit mutatja be. Fantasztikus képek mutatják meg, milyen nagyszerű is ez a bolygó – persze van, akinek erre az is elég bizonyíték, ha megnézhet egy tenyérnyi földet pár virággal meg egy hangyabollyal. Aki viszont ennél többre vágyik: 21:20, Spektrum.
De ugyanúgy a Föld csodái közé tartozik az olyan zseni is, mint Liszt Ferenc. A 2011 az ő születésének bicentenáriuma, vagyis idén tart a Liszt-év. Ennek egyik eredménye a Ferihegyi Reptér sokáig emlékezetes átnevezése, de volt ennél autentikusabb és méltóbb megemlékezés is, például a Liszt Maraton, amikor május 22-én válogatott művészek adtak elő Liszttől és Lisztre emlékezve különböző darabokat reggel 10-től este 11-ig. A háttérmunkáról és a nagy napról számol be a Liszt – Maraton című dokumentumfilm, mely a 13 órás programot 26 percben mutatja be. 21:25, Duna II Autonómia.
Végül egy szomorkás apropójú műsor, legalábbis annak, aki szomorú, ha régi, nagy hagyományú intézmények haldokolnak. A moziról van jelesül szó, amely világszerte is válságban van, de a mai Magyarországon aztán végképp, főleg az artmozi szegmens. A Tűnt idők mozija három részben meséli el a mozi történetét, kis túlzással lehet, hogy a befejező rész idején már csak a nagy stúdiók filmjeit vetítő multiplexek világát éljük majd. Tűnt idők mozija, 21:45, m1.
