A Blikk ír arról, hogy Medgyessy Péter több mint tíz napot töltött Kínában, ahol személyesen is találkozott Hszi Csin-ping elnökkel. Az egykori kormányfő a lapnak azt mondta: egy hónappal utazása előtt Kína nagykövetén keresztül kapta a meghívást a volt miniszterelnökök és államfők szervezetének soros találkozójára, amit Pekingben tartottak. Hivatalos volt a Kínai Népi Szövetség a Külföldi Barátságért nevű szervezet megalapításának 70. évfordulója alkalmából tartott, nagy ünnepségre.
Medgyessy Péter azt mondta, a miniszterelnöksége óta eltelt két évtizedben csaknem minden évben járt a kínai fővárosban, és rendre felfedez valami újat, hihetetlen a fejlődés. Hszi Csin-ping kínai elnökkel a Országos Népi Gyűlés kongresszusi palotájában találkozott, egy amerikai politikus, a thai parlament jelenlegi és Nigéria korábbi elnökének társaságában.
A másfél órás találkozó remek alkalom volt arra, hogy megismerjük, miként gondolkodik a világpolitikáról Kína, milyen lehetőséget látnak az amerikai, az afrikai vagy éppen az európai kapcsolatokban
– idézte fel Medgyessy Péter, akinek Pekingen kívül Sanghaj és Hongkong is szerepelt az úti céljai között.
Két előadást tartott mintegy négyszáz kínai hallgató előtt, a volt ír miniszterelnökkel és az egykori szlovén államfővel. Ő, természetesen, főként gazdasági témákat érintett, kitörési esélyekről, ütközési pontokról beszélt, a hallgatók kérdéseket is feltehettek. Medgyesssy Péter 2003-ban úgy vélte, Magyarország az EU-ban az ázsiai ország „hídfőállása” lehet, most azt mondja: ez mára megtörtént, szerinte Gyurcsánytól Ferenctől Orbán Viktorig mindenki lényegében ugyanazt a Kína-politikát képviselte, aminek ő örül.
Az egykori kormányfő optimizmusát ugyanakkor árnyalja a GKI legfrissebb elemzése, amely szerint a meghirdetett „gazdasági semlegesség” és a keleti nyitás ellenére 2010-től az Európai Unió súlya a termékexporton belül 77%-ról 81%-ra, az észak-amerikaié (Egyesült Államok, Kanada, Mexikó) 3% alatti részarányról 5%-osra nőtt, vagyis nyugati nyitás ment végbe, a gyakran hangoztatott kínai felemelkedésnek nyoma sincs a magyar exportadatokban.
