Irán megtorlást ígért Izraellel szemben. A síita államot és a vele szövetséges milíciákat, köztük a gázai Hamászt, a libanoni Hezbollahot és a jemeni húszikat (vagy ahogy magukat hívják: az ellenállás tengelyét) a múlt héten érzékeny veszteségek érték. Az izraeli hadsereg (IDF) – válaszul egy gyerekek elleni, focipályát ért támadásra – csapást mért Bejrút külvárosára, és kiiktatta a Hezbollah egyik parancsnokát, Fuad Sukrt. Ezt a támadást magára vállalta Izrael, a Hamász-vezér teheráni megölését viszont nem. Néhány órával Sukr megölése után ugyanis sikeres merényletet hajtottak végre a Gázát uraló terrorszervezet politikai szárnyát vezető, Iszmáíl Hanije ellen is, aki az új elnök beiktatására érkezett a perzsa fővárosba.
Kedden az izraeli sajtó már arról cikkezett, hogy Irán a mindkét féllel tárgyaló Szijjártó Péterrel üzente meg izraeli kollégájának, hogy támadni fog, az Axios pedig vasárnap arról írt, hogy az Egyesült Államok információi szerint az iráni megtorló akcióra a következő 48 órában kerül sor – ez végül nem következett be.
A hét elején a Hezbollah fokozta az Észak-Izrael elleni dróntámadásokat, bár ehhez hozzátartozik, hogy a felek a gázai háború kezdete óta naponta csapnak össze egymással. Az iráni megtorló akció továbbra is várat magára, de az ország külügyminisztere csütörtökön azt mondta, „a megfelelő időben” és „illő módon” fognak válaszolni. A lehetséges iráni válaszcsapásról és a konfliktus eszkalációs veszélyéről Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük.
Iránnak lépnie kell, de kik léphetnek még?
„Az iráni vezetés az iszlám világ és a saját lakossága előtt is lejáratja magát, hogyha szörnyűséges bosszúról, kegyetlen megtorlásról beszél, és ezek után nem tesz semmit” – mondta Kaiser, aki szerint a legutóbbi izraeli akció Teheránban iráni szempontból nagyobb arcul csapás és komolyabb provokáció volt, mint amikor Izrael Szíriában csapott le egy iráni konzulátusra, megölve az iráni Forradalmi Gárda több magas rangú vezetőjét. Ráadásul az új iráni elnöknek rögtön hivatalba lépésekor azt kell bizonygatnia, hogy képes megvédeni a szövetségeseit iráni földön.
Ugyanakkor Kaiser szerint már az is jelzésértékű, hogy iráni részről még mindig nem történt semmi. Elképzelhetőnek tartja, hogy az áprilisi eleji eseményekhez hasonlóan Irán ezúttal is fékezni akarja az eszkalációt. Akkor jó előre beharangozta a támadást, az izraelieknek pedig óráik voltak a felkészülésre, így szinte maradéktalanul el tudták hárítani a veszélyt.
Nyilván igyekeznek megtalálni egy olyan megoldást, hogy Irán erőt tudjon felmutatni, de ne eszkaláljon konfliktust. Valószínűleg Iránban jó néhány forgatókönyvet leraktak már a végrehajtók, tehát a katonák, a titkosszolgák és diplomaták a döntéshozók elé, de olyan konfliktust nem nagyon tudok elképzelni Izraellel, amelyben Izrael bent van, de az Egyesült Államok nincs
– mondta a szakértő, aki a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy olyan légicsapás várható, mint áprilisban.
