Számos olyan dolog történt az elmúlt hetekben, amelyek alapvetően határozhatják meg az Európai Unió jövőjét és benne Magyarország szerepét. A mögöttünk hagyott sűrű hetek politikai eseményeiből valószínűleg négynek lesznek hosszú távú hatásai.
- Az egyik a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet.
- A másik, hogy Geert Wilders képes volt összehozni egy koalíciós megállapodást Hollandiában.
- A harmadik, hogy bebizonyosodott: az orosz titkosszolgálatok feltörték a magyar diplomácia informatikai rendszerét, amit a magyar kormány korábban letagadott.
- A negyedik pedig, hogy az Európai Parlament Identitás és Demokrácia nevű frakciója kizárta a német szélsőjobboldali AfD-t a tagjai sorából.
Vegyük sorra ezeket történéseket.
Fico kiesése
Egy 71 éves lévai költő Nyitrabányán közvetlen közelről tüzet nyitott Robert Fico szlovák kormányfőre. A támadás indítéka egyértelműen politikai volt, az elkövető, Juraj Cintula nem értett egyet Fico kormányfői tevékenységével.
Orbán Viktor a merénylet után arról beszélt, hogy
a kormányváltással Szlovákia elindult a békepártisághoz vezető úton. Ez nagy segítség volt Magyarország számára. Most ezt a folyamatot akasztották meg, lőtték keresztbe.
Arról is beszélt, hogy a legfontosabb hónapokban esett ki Fico a munkából, ezért jelenleg egyedül a magyarok képviselik a békepárti álláspontot Európában.
Fico állítólagosan „baloldali” merénylőjének emlegetése és a háborúpárti uniós magány azt a látszatot kelthetné, hogy Szlovákiában Orbán egyik szövetségesét, egy jobboldali vezetőt támadtak meg. Ám ez sem igaz: Fico és Orbán ugyan szövetségesek, de a szlovák kormányfő hivatalosan egy baloldali politikus, igaz, egy a magyargyűlöletéről ismert szélsőjobboldali párttal kormányoz együtt.
Ami politikailag összeköti őket, hogy az új szlovák kormány is azzal kampányolt: nem kell Ukrajnát ennyire lelkesen támogatni az oroszokkal szembeni harcban. Ám, amikor konkrét lépéseket kellett tenni, Fico nem segített Orbánnak.
Többször is írtunk már az Orbán-kormány európai magányáról. Lassan tényleg nincs másik ország, amely hasonló politikát képviselne az Európai Unióban, mint a magyar kabinet. Ezt a magányt csak fokozta a volt lengyel kormánypárt bukása, Donald Tusk koalíciójának hatalomra kerülése. Az előző, Mateusz Morawieczki-féle lengyel kormány sem értett egyet Orbán oroszpolitikájával, de akadtak bizonyos ügyek – leginkább az uniós eljárásokban és a migrációban –, amelyekben támogatták a magyar kormányt.
Fico kormánya viszont ezt sem tette meg. Az elvett pénzek vagy a Magyarországgal szemben indított hetes cikkes eljárással kapcsolatban Fico hatalomra kerülése óta nem volt szavazás a tanácsban, ezért nem derült ki, hogyan szavazna a szlovák miniszterelnök. Azt viszont tudjuk, hogy hiába kampányolt keményen ukránellenes retorikával, Ukrajna uniós csatlakozását és a Kijevnek nyújtott segélyt is megszavazta, és a szlovák cégek továbbra is zavartalanul szállíthatnak fegyvert Ukrajnába, csak a szlovák állam nem ad további katonai támogatást.
