Élő Nagyvilág

Európa Tanács: Az orosz hatóságokat felelősségre kell vonni

Gian Marco Benedetto / ANADOLU / Anadolu via AFP
Gian Marco Benedetto / ANADOLU / Anadolu via AFP

A csütörtöki eseményekről itt számoltunk be.

A lengyel elnök a NATO védelmi erőfeszítéseinek növelésére szólított fel Ukrajna megtámadásának évfordulóján

A NATO védelmi erőfeszítéseinek növelésére szólított fel Andrzej Duda lengyel elnök abban a beszédben, amelyet pénteken, Ukrajna megtámadásának második évfordulója alkalmából az X felületen tett közzé.

A videofelvétel formájában elhangzott, angol nyelvű beszédben a lengyel államfő felidézte: az Ukrajna ellen intézett orosz agresszió előestéjén, 2022. február 23-án Gitanas Nauseda litván elnökkel együtt Kijevbe látogatott, hogy támogatásukat fejezzék ki Ukrajnának.

Ebben a tekintetben semmi sem változott, Lengyelország támogatta, támogatja és támogatni fogja az Ukrajna szabadságáért folytatott harcot

húzta alá Duda.

Felidézte: Varsó a háború első szakaszában, „amikor nem mindenki volt hajlandó ilyen támogatást adni”, több mint 300 tankot, valamint önjáró tüzérségi lövegeket, páncélozott járműveket és repülőgépeket szállított Ukrajnának.

Úgy látta: ha a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozón „hallgattak volna az Egyesült Államokra, Lengyelországra és más közép-európai országokra”, ha „nem győzött volna az az attidűd, hogy Oroszországot nem kell háborgatni”, Ukrajna már ma az észak-atlanti szövetség tagja lenne.

Ma nem lenne háború

vélekedett Duda, hozzátéve: ez „komoly lelkiismeretfurdalást kell, hogy okozzon egyes NATO-tagállamoknak”.

A szabad világ nem engedheti meg, hogy Vlagyimir Putyin és Oroszország győzzön – hangsúlyozta Duda. Amennyiben ez megtörténne, „előbb-utóbb egy új háborúval kell szembenéznünk” – tette hozzá.

Kiemelte a NATO és az Egyesült Államok szerepét a világbiztonság megőrzésében, rámutatott Lengyelország védelmi erőfeszítéseire is, ezen belül arra, hogy Varsó a GDP több mint 4 százalékát szánja védelmi kiadásokra. Úgy látta: más NATO-tagállamoknak is „nagyobb felelősséget kell vállalniuk az egész szövetség biztonságáért”.

Ha a jövő nemzedékek számára biztonságos Európát akarunk, cselekednünk kell, mégpedig azonnal – zárta beszédét Andrzej Duda.

(MTI)

Az orosz ENSZ-képviselő szerint nincsenek megszállt ukrán területek, csak orosz régiók

Ukrajnának nincsenek ideiglenesen megszállt területei, léteznek az oroszországi Krím, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók – jelentette ki pénteken Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a világszervezet közgyűlésén.

A tény az, hogy Ukrajnának nem léteznek ideiglenesen megszállt területei, de vannak orosz régiók: a Krím, amellyel az újraegyesítés tizedik évfordulóját fogjuk ünnepelni márciusban, valamint a törvényes népakaratnyilvánítást követően csatlakozó Luhanszki és Donyecki köztársaságok, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék

– hangsúlyozta az orosz diplomata.

Nyebenzja kijelentette, hogy a kijevi vezetés és nyugati szponzorai hazugságokat terjesztenek és nem csupán a tényeket próbálják elferdíteni, de a történelmet is át akarják írni.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy Oroszország célja megsemmisíteni Ukrajnát. “A háború egyetlen oka volt és marad, hogy Oroszország megtagadja Ukrajna létjogosultságának elismerését” – hangoztatta.

Kuleba felidézte, hogy az utóbbi egy évtizedben számos diplomáciai rendezési javaslat volt. Csak azóta, hogy a Krímet 2014-ben Oroszország elcsatolta, 200 sikertelen béketárgyalási forduló volt húsz tűzszüneti megállapodással a Krím viszonylatában. Kuleba Moszkvát okolta a kudarcért.

David Cameron brit külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszív politikájára figyelmeztetett. „Ez nem olyan férfi, aki kompromisszumot keres” – mondta. „Ehelyett egy neoimperialista zsarnok, aki azt hiszi, hogy a hatalom előbbre való a jognál” – tette hozzá.

Fel kell ismernünk, milyen magas ára lenne annak, ha most feladnánk

– mondta Cameron tekintettel a kijevi vezetésnek szánt segélyek akadozására. „Putyin azt mondta, hogy nem lesz béke, amíg Oroszország céljait el nem érték” – mondta a brit diplomácia vezetője, hozzáfűzve, hogy a Kreml ura szándékosan kerüli az olyan nyilatkozatokat, hogy megelégszik-e az eddig elfoglalt területekkel. Cameron szerint elképzelhető, hogy Oroszország a támadásokat Moldovára vagy a balti államokra is kiterjeszti.

Az este folyamán ül össze – az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából – az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezen várhatóan nem vesz részt.

(MTI)

A lengyel határhoz utazott az ukrán kormány; új ellenőrzőpont nyílik a magyar határon

Kihelyezett ülést tartott pénteken az ukrán kormány a nyugat-ukrajnai Lvivben (Lemberg), a kabinet tagjai elsősorban az ukrán gabonaexport ellen tüntető lengyel gazdák által a két ország között létesített határzár feloldásának lehetőségét vitatták meg – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon.

Az ülés befejeztével Smihal vezetésével ukrán küldöttség utazott a lengyel határra, hogy a lengyel kormány tagjaival találkozzon, akik azonban nem érkeztek oda.

Ukrajna elnökének megbízásából ma a lvivi régióban dolgozunk. A kulcskérdések között szerepel a határblokád helyzete. Világos lépéseket és konkrét javaslatokat készítünk elő

írta a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna pragmatikus párbeszédet kíván folytatni a lengyel féllel, és kész az észszerű kompromisszumokra.

Smihal hozzátette: ezzel párhuzamosan Ukrajna tovább bővíti a kivitelre szánt gabonája külföldre szállításának lehetőségeit tengeri és dunai kikötőkön, továbbá más szomszédos országok határátkelőin keresztül, illetve vasúton. Rámutatott arra, hogy az ukrán búza 88 százalékát januárban a Fekete-tengeren keresztül exportálta Ukrajna. Hozzátette, hogy a dunai kikötők továbbra is rekordokat döntenek az ukrán áruk átrakodása tekintetében.

Smihal kiemelte, hogy Ukrajna bővíti együttműködését Romániával. „Ottani partnereink bizonyították kiszámíthatóságukat. 2024 januárjában 1,1 millió tonna gabona tranzitszállítását bonyolították le Románián keresztül, február első felében pedig ez a mennyiség már elérte a 600 ezer tonnát” – jegyezte meg a miniszterelnök.

Közlése szerint egy új ellenőrzőpont nyílik a magyar határon Nagyhódos és Nagypalád között a személygépjárművek számára, ami felgyorsítja majd a határátlépést az ukrán állampolgárok számára.

Megállapodtunk abban is, hogy a magyar határon egy másik, a Beregsurány és Luzsanka közti ellenőrzőpont is kibővül, és súlykorlátozás nélkül léphetik át a határt az üres teherautók, valamint a legfeljebb 7,5 tonnás személy- és tehergépjárművek

fejtette ki az ukrán miniszterelnök.

A kabinetülés után Smihal vezetésével ukrán kormányküldöttség utazott a lengyel határhoz, hogy találkozzanak lengyel kollégáikkal. A kormány lengyel tagjai azonban nem jelentek meg.

Ma Ukrajna és Lengyelország továbbra is jó partnerek és stratégiai szövetségesek. Az elmúlt hat hónapban azonban az ukrán határ állandó lengyel blokádja alatt éltünk. Ez a határzár komoly mértékben sújtotta gazdaságunkat és védekezőképességünket

írta Smihal Telegram-csatornáján. Emlékeztetett: egy hónapja a felek megegyeztek abban, hogy a határzár mindkét országnak árt, ezért fontos ennek a kérdésnek a megoldása.

Smihal a határon szót váltott tiltakozó lengyel gazdákkal, a Telegram-csatornáján pedig „a lengyel gazdáknak és minden lengyelnek” címzett nyilvános felhívást tett közzé.

Mindig az igazsággal kell kezdeni. Először is, Ukrajna az elmúlt 5 hónapban nem értékesítette gabonáját, kukoricáját, napraforgómagját és repcéjét a lengyel piacon

írta felhívásában, majd azzal folytatta, hogy az ukrán gabona csak tranzitként halad át Lengyelországon.

Ma Ukrajna mezőgazdasági exportjának mindössze 5 százaléka halad át a lengyel határon. A fő útvonal a Fekete-tengeren át vezető gabonafolyosó

mutatott rá a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a határzár az egész lengyel-ukrán kereskedelmet és mindkét ország gazdaságát érinti. „Nemcsak Ukrajna veszít miatta, hanem azok a lengyel vállalkozók is, akik évente 12 milliárd dollár értékben exportálnak árut a piacunkra. A lengyeleknek és a lengyel gazdáknak hallaniuk kell ezt az igazságot, hogy megértsék a határzár értelmetlenségét” – szögezte le Smihal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán utasította a kormányt, kezdjen haladéktalanul párbeszédet a lengyel kabinettel a két ország határán a lengyel gazdák tüntetései nyomán kialakult helyzet rendezéséről, a találkozó tető alá hozására pedig február 24-ig adott haladékot. Donald Tusk lengyel miniszterelnököt arra kérte, hogy menjen a határhoz, Andrzej Duda államfőt pedig, hogy támogassa ezt a párbeszédet. Andrzej Dera, a lengyel államfő tanácsadója még aznap közölte az egyik lengyel televízió műsorában, hogy az elnök támogatja a lengyel és az ukrán kormány találkozóját az ukrán gabonaszállítmányokkal kapcsolatos vita rendezése érdekében.

Zelenszkij is Lvivbe utazott pénteken, ahol újságíróknak azt mondta: nem tudja, hogy megjelennek-e a lengyel kormánytagok a határon, hozzátéve, hogy ez az ő személyes döntésük.

(MTI)

Az orosz nagykövetség utcáját nevezhetik el Navalnijról Hollandiában

Hollandiában több mint 65 ezren írták alá azt a petíciót, amely azt kezdeményezi, hogy a hágai orosz nagykövetségnek otthont adó utcát nevezzék el Alekszej Navalnijról, sarkvidéki börtönében a múlt héten tisztázatlan körülmények közt elhunyt orosz ellenzéki politikusról – írta a Dutchnews hírportál pénteken.

A hágai utca jelenleg Andries Bicker nevét viseli, aki a 17. században prominens politikai szerepet töltött be Hollandiában, fél évszázadon át Amszterdam polgármestere volt, és a Moszkvai Fejedelemséggel folytatott prémkereskedelemből gazdagodott meg. A petíció célja a kezdeményezés szervezője. Lisa Hollman szerint az, hogy „üzenetet küldjön Moszkvának, hogy Navalnij befolyása a halála után sem szűnik meg.”

A Hart voor Den Haag nevű helyi párt már 2022-ben is felvetette ezt az ötletet a hágai városi tanácsnál, miután Navalnij egy mérgezéses támadást túlélve Németországból visszatért Oroszországba.

A hágai tanácshoz több kérés is érkezett az utca átnevezésére, de általában egy személy halála után legalább 10 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy utcát elnevezzenek róla, ezért a döntést alaposan át kell gondolni – nyilatkozta a hírportálnak Vicky Hendriks, a tanács szóvivője, hozzátéve hogy az utca átnevezésének messzemenő adminisztratív és pénzügyi következményei vannak, amelyeket figyelembe kell venni.

A Dutchnews azt írja, volt már precedens arra, hogy egy utca névét sikerült rövid időn belül átváltoztatni: egy amszterdami főutat a második világháború után Sztálinról neveztek el, majd ezt 1956 novemberében Szabadság útra keresztelték át, miután a szovjet csapatok bevonultak Magyarországra, hogy leverjék a forradalmat.

(MTI)

Az oroszok ultimátumot adtak Navalnij anyjának, hogy ha nem engedik titokban eltemetni a fiát, akkor a börtön területén fogják

Az orosz hatóságok pénteken közölték a börtönben meghalt Alekszej Navalnij anyjával, hogy a fegyintézet területén fogják eltemetni fiát, hacsak három órán belül nem egyezik bele abba, hogy nem nyilvános temetésen helyezzék őt örök nyugalomra – közölte Kira Jarmis, a néhai orosz ellenzéki vezető szóvivője az X-en.

Az orosz ellenzéki politikus múlt hét pénteken, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Halálhíre nemzetközi felháborodást váltott ki, számos ország bekérette a helyi orosz nagykövetet.

Alekszej Navalnij anyja, Ljudmila Navalnaja, aki a helyszínen tartózkodik, napok óta követeli fia holttestének kiadását, hogy méltó módon barátai, családja és hívei körében temethessék el őt.

Kira Jarmis szerint a 69 éves asszonyt egy nyomozó felhívta a nap folyamán, és ultimátumot adott neki: vagy belegyezik három órán belül a nyilvánosság kizárásával, titokban végzendő temetéshez, vagy a fegyintézet területén temetik el a fiát – írta a szóvivő az X-en.

Jarmis szerint Ljudmila Navalnaja visszautasította az ultimátumot, és továbbra is követeli fia holttestének kiadását.
Az orosz hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak az ügyben.

(MTI)

Magas szintű békekonferenciát szervez Svájc az ukrajnai háborúval kapcsolatban

Ukrajna kérésére magas szintű békekonferenciát kíván szervezni Svájc idén nyárra – számolt be a Reuters. Ezt Ignazio Cassis svájci külügyminiszter jelentette be az ENSZ közgyűlésén. „Ezért szeretném megragadni az alkalmat, hogy felkérjem az összes nemzetet, hogy működjenek együtt közös célunk érdekében” – mondta Cassis.

Ukrajna a háborús fáradtság jelei közepette igyekszik támogatást gyűjteni Volodimir Zelenszkij elnök 10 pontos béketervének, úgy, hogy a frontvonalak nagyrészt változatlanok, és a gázai Izrael-Hamász háború egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.

Zelenszkij béketerve Ukrajna területi integritásának helyreállítását, az összes orosz csapat kivonását, az élelmiszer- és energiaellátás védelmét, a nukleáris biztonságot, valamint az összes hadifogoly szabadon bocsátását irányozza elő.

„Oroszország nem hagyhatja figyelmen kívül a világtöbbség hangját, ha mindannyian elvi álláspontot képviselünk és együtt cselekszünk. A béketervezet (…) pontosan ilyen lehetőséget jelent” – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Közgyűlésen.

„Nem szabad időt vesztegetni Kijev hiábavaló terveire, hogy Zelenszkij úgynevezett békeképlete alapján tárgyaljon” – mondta Vaszilij Nebencia, Oroszország ENSZ-nagykövete. „Ez nem más, mint egy ultimátum Oroszországnak, és egy kísérlet arra, hogy a lehető legtöbb országot elcsábítsák az utópisztikus projekttel kapcsolatos végtelen találkozókra” – tette hozzá.

Az ENSZ túlnyomórészt elszigetelte Oroszországot a 2022. február 24-i ukrajnai invázió miatt azáltal, hogy „átfogó, igazságos és tartós békére” szólított fel, és követelte Moszkvát, hogy vonja ki csapatait és hagyja abba a harcot.

Az ukrán parlament megszavazta a sorkatonák leszerelését

Az ukrán parlament megszavazta pénteken azt a törvényjavaslatot, amely rendelkezik a sorkatonák tartalékos állományba helyezéséről a hadiállapot alatti katonai szolgálatuk befejezése után – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon.

Közlése szerint az előterjesztést 319 képviselő támogatta – a jogszabály elfogadásához legalább 226 szavazat kellett. Zseleznyak kiemelte: ezzel a törvényhozás engedélyt adott az elnöknek arra, hogy rendeletben bocsássa el, és vegye tartalékos állományba a még szolgálatot teljesítő sorkatonákat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap nyújtotta be a törvénymódosító javaslatot a sorkatonák tartalékos állományba helyezéséről. Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő ismertetése szerint a törvényjavaslatban az áll, hogy azokat a sorkatonákat, akiket a hadiállapot bevezetése előtt soroztak be, és azóta lejárt a katonai szolgálatuk, de azt határidőn túl meghosszabbították, az ukrán elnök rendeletében meghatározott időkereten belül bocsássák el, és vegyék tartalékos állományba.

Az nv.ua ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában a hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról szóló törvényt 2022 októberében módosították: a jogszabályban megtiltották a sorkatonai szolgálatra való behívást hadiállapot idején. Ezt megelőzően, 2022. február 24., az orosz támadás kezdete után Ukrajnában kétszer – ősszel és tavasszal – már törölték a sorkatonai szolgálatra való behívást. Sorkatonai szolgálatban maradtak viszont a 2021-ben besorozott katonák a hadiállapot kihirdetése után is.

Frontszolgálatra sorkatonákat Ukrajnában nem küldenek. A harcokban jelenleg olyan katonák vesznek részt, akik önként jelentkeztek, és szerződéses alapon teljesítenek szolgálatot, továbbá 27-60 éves közötti mozgósított tartalékosok, valamint hivatásos katonák szintén 60 éves korig, illetve főtisztek 65 éves korig.

Ukrajnában az orosz invázió kezdete előtt sorkatonának a 20-27 év közöttieket hívták be. Sorozás évente kétszer volt, tavasszal és ősszel. A szolgálat időtartama másfél év volt – a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek egy év -, ezután tartalékos állományba kerültek.

(MTI)

Hamarosan Kijevbe látogathat Ferenc pápa

Andrij Juras, Ukrajna Szentszéknél akkreditált nagykövete pénteken az olasz televízióban kijelentette: véleménye szerint Ferenc pápa hamarosan látogatást tesz Kijevbe.

Hiszem, hogy erre a látogatásra hamarosan sor kerülhet. Újra meg újra megismételjük a meghívást. Legutóbbi nyilatkozatunkban is ismét kifejeztük azon vágyunkat, hogy hazánkban találkozhassunk a Szentatyával

mondta Juras a Sky TG24 olasz hírcsatornának nyilatkozva, hozzátéve; „tudomásunk szerint a pápa előbb-utóbb bejelenti, hogy kész a látogatásra, ami Ukrajna számára rendkívül fontos lenne”.

A nagykövet kifejtette, hogy Pietro Parolin bíboros, a vatikáni államtitkárság vezetője (a szentszéki kormányzat feje) is az utazás megszervezése mellett áll. Juras szerint az Ukrajna ellen két éve folyó háború alatt „mindig érezték a pápa közelségét”, és „a Szentatyának mindig van alkalma arra, hogy kifejezze támogatását”, például az általános audienciák során.

Ferenc pápa több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy kész elmenni Kijevbe, amennyiben Moszkvába is ellátogathat.

Andrij Juras pénteken hangoztatta azt is, hogy a Vatikán által nyújtott humanitárius támogatás rendkívül fontos, és a Szentszék továbbra is sokat tesz azért, hogy az Oroszországba és Fehéroroszországba átszállított közel százezer ukrán gyerek hazaköltözhessen.

Emlékeztetett arra, hogy a pápa Matteo Zuppi bíborost jelölte ki az ukrajnai konfliktus kezelésének, különösen a gyerekek hazaszállításának felelősévé, és hangsúlyozta; a bíboros „komoly erőfeszítéseket is tesz ennek érdekében”.

Úgy gondolom, hogy a Szentszék fellépése nem korlátozódik csupán a békére felszólító nyilatkozatokra, hanem konkrét cselekedeteket is tesz

tette hozzá a nagykövet.

A pápa megbízottja tavaly Moszkvába, Kijevbe, Washingtonba és Pekingbe is ellátogatott közvetítőként, mindenekelőtt humanitárius célok és az ukrán gyerekek hazaszállítása érdekében, de eddig nem járt látványos sikerrel.

(MTI)

37 csapást mért Ukrajnára az orosz hadsereg

Harminchét csoportos csapást mért ukrán katonai célpontokra a múlt héten az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel és drónokkal – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a támadások hadiipari létesítmények, katonai repülőterek infrastruktúrája, arzenálok és üzemanyagbázisok, valamint alakulatok és külföldi „zsoldosok” telepítési pontjai ellen irányultak, és az összes kijelölt létesítményt találat érte. A február 17. és 23. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés Avgyijivka, Krinki és Pobjeda bevételéről, valamint gyakorlatilag minden frontszakaszról előrenyomulásról számolt be.

A minisztérium tájékoztatása értelmében az orosz erők öt frontszakaszon 83 ellentámadást és támadást vertek vissza, a legtöbb, szám szerint 39 ukrán roham az avgyijivkai frontszakaszon hiúsult meg. Az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén több mint 7500 katonát veszített, akik közül a legtöbben – több mint 2900-an – az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az orosz védelmi minisztérium heti összesítése a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszerhez tartozó indítóállást és egy szállító- és töltőjárművet a lőszerrel együtt, egy MiG-29-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, 31 harckocsit – közülük 12-t Donyecknél lőttek ki -, 93 páncélozott harcjárművet – 37 Avgyijivkánál, 31 Donyecknél pedig vált üzemképtelenné -, hét Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, egy Patriot légvédelmi rakétát, négy, földi célok elleni bevetésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, három HARM radar elleni rakétát, hat JDAM irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 42 rakétáját, valamint 652 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Dmitrij Sevcsenko, a donyecki régióban lévő Jaszinuvata városi körzet vezetője pénteken arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy a „felszabadított” Avgyijivka első lakosai megkapták az orosz személyi igazolványt. Irina Voll, az orosz belügyminisztérium szóvivője korában arról számolt be, hogy csütörtökön a „Donyecki Népköztársaság” migrációs szolgálatának munkatársai ideiglenes szálláshelyeken 29 avgyijivkai lakosnak segítettek az orosz állampolgárság megszerzéséhez szükséges dokumentumcsomag összeállításában.

Vlagyimir Putyin elnök a haza védelmezőjének napja alkalmából, amelyet pénteken ünnepeltek Oroszországban, az orosz hadseregnek a „különleges hadműveletben” bemutatott teljesítménye méltatása mellett egyebek között az ígérte, hogy Oroszország a megszerzett harci tapasztalatok alapján tovább korszerűsíti fegyveres erőit. Azt mondta, hogy a hadászati nukleáris erőknél már 95 százalékos, a nukleáris triád haditengerészeti komponensénél pedig közel 100 százalékos a modern fegyverek és felszerelések aránya.

Kitért arra, hogy megkezdődött a hiperszonikus Cirkon rakéták sorozatgyártása, és befejeződnek más csapásmérő rendszerek tesztjei. Emlékeztetett arra, hogy az orosz haditengerészet tavaly decemberben új stratégiai tengeralattjárókkal bővült, Kazanyban pedig a minap adtak át négy Tu-160M rakétahordozó hadászati repülőgépet a fegyveres erőknek.

(MTI)

Ukrajna új ellentámadásra készül – állítja Zelenszkij

Ukrajna 2024-ben nemcsak védekezik az országot támadó orosz hadsereg ellen, hanem új ellentámadást is készít elő – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a FoxNews amerikai hírtelevíziónak az ukrajnai frontvonal közelében adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál pénteken szemlézett.

Zelenszkij megjegyezte, hogy egy olyan országgal, mint Oroszország, még a védekezés is nagy feladat és kihívás. Arra reagálva, hogy a Nyugat tavaly hatékonyabb ellentámadásra számított, az elnök hangsúlyozta: az ellentámadás során a katonák életére is gondolni kell.

A védekezés az első számú feladat. Folytatjuk sikeres műveleteinket a Fekete-tengeren. Nem megyek bele a részletekbe, de lesznek meglepetések az oroszoknak

jelezte. Hozzátette, hogy egyaránt fontos a déli és a keleti országrész védelme, utóbbiban szavai szerint több mint kétszázezer orosz katona tartózkodik.

Természetesen új ellentámadást, új hadműveletet készítünk elő, ami még sok mindentől függ

emelte ki. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az előző ellentámadás sikeresebb lett volna-e, ha Ukrajna időben megkapta volna a szükséges fegyvereket, Zelenszkij kijelentette: a múltról beszélni nem érdemes. Megerősítette ugyanakkor, hogy Ukrajnának nagy szüksége van Patriot rendszerekre légtere védelmében, és nagy, legalább 300 kilométer hatótávolságú fegyverekre, amelyekről Kijev jelenleg tárgyal partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal. Az elnök szerint most nem kiegyenlítettek az erőviszonyok a harctéren.

Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna számára fontos, hogy az amerikai kongresszus támogassa az országának nyújtandó további katonai segítséget.

Túlélnek-e az ukránok a kongresszus támogatása nélkül? Természetesen igen, de nem mindannyian. Még nem tudjuk, milyen ára lenne ennek Ukrajna számára, és azt, hogy a világ készen áll-e erre. Ez mindenki számára tragédia volna, nem csak az ukránoknak

fogalmazott az államfő.

Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök magától nem vet véget a háborúnak, hacsak el nem veszíti, és meg nem érti, hogy nem hagyják, hogy megszállja Ukrajnát. Kijev ezért nem fog beleegyezni a konfliktus befagyasztásába – szögezte le.

Arra a kérdésre, hogy kibékülne-e azzal, hogy Ukrajna területének 20 százaléka Oroszország ellenőrzése alatt maradjon, viszont a szuverén terület 80 százaléka a NATO és az EU tagja lenne, az elnök megjegyezte, hogy a médiában hangzottak el ilyen felvetések, de hivatalosan nem.

Jól ismerjük az Oroszországgal fennálló kapcsolataink alakulását. Volt egy befagyott konfliktusunk, az elején elfoglalták Krímet és a Donbászt, majd voltak dokumentumaink: a minszki megállapodás, a normandiai formátum Németországgal, Franciaországgal és Oroszországgal. Történtek fogolycserék, voltak tűzszüneti megállapodások, vagyis olyasmik, amiket most sok ország követel tőlünk, hogy véget vessünk a háborúnak. Itt azonban nem csak területekről van szó, hanem a biztonságunkról is. Putyin addig nem áll le, amíg nem veszít ebben a háborúban

fejtette ki, leszögezve, hogy Ukrajnának egyetlen négyzetméter sem kell egy másik ország területéből. Hangsúlyozta: Ukrajnától ne követeljen senki újabb meddő minszki megállapodást, és nincs szükségük új befagyott konfliktusra sem. Zelenszkij emlékeztetett: csapata elkészített egy béketervet, hogy diplomáciai módot találjon a háború befejezésére. Szerinte ha a dokumentumról megállapodnak, és Ukrajna pozíciója erős lesz, akkor tárgyalásos úton véget lehet vetni a háborúnak. Ismételten hangsúlyozta, hogy a háború diplomáciai befejezése csakis az ukrán béketerv alapján lehetséges, amely előírja az összes, Oroszország által megszállt ukrán terület felszabadítását.

Zelenszkij kijelentette, hogy Donald Trump volt amerikai elnök nem tudja 24 órán belül befejezni az Ukrajna elleni orosz háborút – mint ahogy korábban állította –, és ismét megkérte arra, hogy látogasson el a frontvonalra, nézze meg a saját szemével, és utána fejtse ki elképzeléseit a rendezésről.

Az elnök kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők vesztesége az ötszöröse az ukrán hadseregének, számokat azokban nem közölt. Valerij Zaluzsnij főparancsnok és az ukrán hadvezetés több tagjának leváltását kommentálva, megismételte, hogy frissítésre, átalakításra és irányváltásra volt szükség a fegyveres erőknél.

Technológiailag fejlettebbeknek, kevésbé bürokratikusoknak és gyorsabbaknak kell lennünk. Az idő esetünkben nemcsak pénz, hanem emberek élete is

mutatott rá az ukrán elnök.

(MTI)

Moszkva ellenszankciókat vezetett be az Európai Unióval szemben

Oroszország újabb korlátozásokat vezetett be az Európai Unióval szemben, válaszul az ellene elfogadott újabb szankciócsomagra – közölte a külügyminisztérium.

Válaszul ezekre a barátságtalan intézkedésekre (a 13. szankciós listára) az orosz fél jelentősen kibővítette az európai intézmények és az EU-tagállamok azon képviselőinek listáját, akiknek (…) tilos belépniük államunk területére

közölte az orosz diplomáciai tárca a honlapján.

A tiltólistára fegyveres testületek és kereskedelmi szervezetek alkalmazottai, valamint Kijevnek katonai segítséget nyújtó uniós tagállamok állampolgárai kerültek. Továbbá olyan személyek, akik részesei orosz tisztviselők üldöztetésének, emberek ukrajnai „illegális letartóztatásának” és az ország területéről való eltávolításának, továbbá olyanok, akik részt vesznek az orosz vezetés elleni „törvényszék” létrehozásában, valamint olyanok is, akik az orosz állami vagyon elkobzását vagy az abból származó jövedelem Ukrajna érdekében történő felhasználását támogatják. Emellett a korlátozásokban olyan személyeket érintettek, akik támogatják az Oroszország elleni szankciók bevezetését, megpróbálják aláásni Moszkva kapcsolatait más országokkal, és dezinformációt terjesztenek róla.

Az új orosz stoplista az Európa Tanács olyan funkcionáriusaira, az EU-tagállamok olyan törvényhozóira, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) és a szervezet parlamenti közgyűlésében (PACE) olyan aktív személyekre is kiterjed, akik „szisztematikusan agresszív nyilatkozatokat tesznek Oroszország ellen”. Az orosz külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy Moszkva a jövőben is gyorsan és megfelelő módon fog reagálni a Nyugat minden barátságtalan lépésére.

Az EU Tanácsa pénteken jóváhagyta a Moszkva elleni 13. szankciócsomagot, amely 106 magán- és 88 jogi személyt érint. Többségüknek Brüsszel szerint köze van az orosz hadiipari komplexumhoz. A listán mások mellett kínai, indiai, Srí Lanka-i, szerbiai, kazahsztáni, thaiföldi és törökországi cégek szerepelnek.

(MTI)

Ukrán repcemagot öntöttek a sínekre Lengyelországban

A lengyel rendőrség vizsgálja azt a pénteki incidenst, amelyben egy rakomány, Ukrajnából érkező repcemag ömlött ki a sínekre a lengyelországi dorohuski határátkelőhely közelében pénteken – írja a Reuters. Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a rakományt ismeretlenek rongálták meg, és meg kell találni a felelősöket.

Ewa Czyz, a chelmi rendőrség sajtószóvivője a Reutersnek megerősítette, hogy a rendőrség vizsgálja az esetet, mondta, de további részleteket nem közölt.

A Reuters emlékeztet, hogy gazdák Európa-szerte tüntetnek az Európai Unió éghajlatváltozás elleni intézkedései által rájuk rótt korlátozások, valamint az emelkedő költségek és a szerintük a külföldről, különösen Ukrajnából érkező termények miatt kialakult tisztességtelen verseny ellen.

A lengyel gazdák a héten fokozták tiltakozásukat azzal, hogy szinte minden Ukrajnával való közlekedést blokkoltak. A lengyel média felvételeket is mutatott be arról, hogy a gazdák elzárták a dél-lengyelországi Pyrzowice repülőterére vezető utat.

A brazil elnökkel tárgyalt Ukrajnáról az orosz külügyminiszter

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki találkozóján az ukrajnai helyzetről tárgyalt Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel – írja az orosz külügyminisztérium közlése alapján a Guardian.

„Luiz Inácio Lula da Silva elnök megismételte Brazília álláspontját az ukrajnai konfliktus megoldása mellett az összes fél jogos biztonsági aggályainak figyelembevételével, hangsúlyozva az egyoldalú kezdeményezések és ultimátumok hiábavalóságát” – állt a közleményben.

Cseh elnök szerint Ukrajna támogatása Csehországnak is érdeke

Az Oroszország indította háborúban védekező Ukrajna támogatásának folytatása Csehországnak is érdeke. Ezért nem szabad megengedni, hogy a demokratikus társadalmak belefáradjanak az ukrajnai fejleményekbe – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő Prágában az MTI tudósítása szerint, amikor a Hradzsinban fogadta az ukrán menekültek képviselőit az orosz támadás kezdetének második évfordulója alkalmából.

 A cseh köztársasági elnök méltatta, hogy a Csehországba érkezett ukrán menekültek egyre nagyobb számban aktívan bekapcsolódnak az ország gazdasági életébe. „Azok a problémák, amelyekkel Ukrajna naponta szembesül, a pusztulás hatalmas méretei és az emberi tragédiák ezrei nem nyernek megoldást azzal, hogy behunyjuk előttük a szemünket, s úgy teszünk, mintha nem léteznének” – fejtette ki beszédében Petr Pavel. Úgy vélte, hogy Ukrajna támogatásának folytatódnia kell. „És nemcsak az egyszerű szolidaritás elve alapján, hanem azért, mert szeretnénk, hogy Ukrajna népe is békés, biztonságos és stabil országban éljen” – szögezte le az államfő.

Petr Fiala cseh kormányfő évfordulós nyilatkozata szerint jelenleg mintegy 384 ezer ukrán menekült él Csehországban. Az elmúlt két év alatt több mint 590 ezer ukrán állampolgár kapott ideiglenes védettségi státuszt és támogatást Csehországban, ezek egy része azóta visszament Ukrajnába, vagy harmadik országba távozott. A Csehországban maradottak közel kétharmada nő, míg a gyermekek száma meghaladja a 93 ezret.

A menekült ukránok közül 117 200-nak van állása, és keresetéből adót, illetve egészségbiztosítást fizet. „Ez jelenleg már meghaladja azt az összeget, amelyet a cseh állam humanitárius segítség címén fizet a menekülteknek” – jegyezte meg a kormányfő. A legutóbbi felmérések szerint a Csehországban élő ukrán menekültek több mint kétharmada azt mérlegeli, hogy tartósan letelepedjen az országban.

Európa Tanács: a bűnösök elszámoltathatósága nélkül nem lehetséges a tartós béke

Oroszország polgári és katonai hatóságait az illetékes bíróságok előtt felelősségre kell vonni az Ukrajna és népe ellen elkövetett bűncselekményekért, elszámoltathatóság nélkül nem lehetséges a tartós béke – jelentették ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács (ET) vezető képviselői abban a közleményben, amelyet az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kezdetére emlékeztetve tettek közzé pénteken.

A közleményt Marija Pejcinovic Buric ET-főtitkár, Teódorosz Ruszópulosz, a parlamenti közgyűlés (PACE) elnöke, valamint Dominique Hasler, Liechtenstein külügy-, oktatási és sportminisztere, az ET miniszteri bizottságának elnöke közösen adta ki. A dokumentumban az Európa Tanács a 2022. február 24-én kezdődött ukrajnai háború évfordulója mellett a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város megszállásával szembeni ellenállás napjáról is megemlékezik, ezt minden évben február 26-án tartják Ukrajnában.

Azt írták: különösen megrázó a nem szűnő orosz bombázások által okozott polgári áldozatok számának közelmúltbeli növekedése. Ezzel összefüggésben emlékeztettek arra, hogy a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat tiltja a nemzetközi jog, bárhol is történjenek. Aggodalmukat fejezték ki azon ukrán gyerekeknek a sorsa miatt, akiket Oroszország jogtalanul deportált Ukrajnából, vagy erőszakkal hurcolt el Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területeire.

„Az igazságszolgáltatás iránti elkötelezettségünktől vezérelve továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy az orosz polgári és katonai hatóságokat illetékes bíróságok előtt felelősségre vonják az Ukrajna és népe ellen elkövetett bűncselekményekért” – fogalmaztak.

Emellett elítélték Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy büntetőintézkedéseket vezessen be azok ellen, akik az oroszok által a háború során elkövetett bűnökért való felelősségre vonására törekszenek, beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság bíráit és ügyészeit is. Hangsúlyozták továbbá: Oroszországnak teljes mértékben eleget kell tennie nemzetközi jogi kötelezettségének arra vonatkozóan is, hogy végrehajtsa az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogerős ítéleteit.

(MTI)

Újabb hitelhez juthat hozzá Ukrajna

Szakértői szinten megállapodás született Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között egy tavaly jóváhagyott hitelcsomag újabb, harmadik részletének folyósításáról – jelentette be a washingtoni szervezet pénteken az MTI tudósítása szerint. Az IMF közleménye szerint a hitelcsomag harmadik, 800 millió dolláros részletének megadását jóvá kell még hagynia a Valutaalap igazgatóságának is, amely a tervek szerint március második felében dönthet erről.

A közlemény szerint az IMF szakértői a múlt évről az ukrán gazdaság erőteljes növekedésének, a csökkenő inflációnak és a tartalékok erősödésének pozitív dinamikáját tapasztalták, de az idei kilátások továbbra is nagyon bizonytalanok a háború folytatódása miatt.

A négy évre szóló hitelkeret korábbi, 900 millió dolláros részletét tavaly decemberben hagyta jóvá az IMF igazgatótanácsa. A valutaalap 2023-ban elfogadott 15,6 milliárd dolláros támogatási csomagjának első, 2,7 milliárd dolláros részletét tavaly áprilisban utalták át.

Félezer új szankciót vetnek ki Navalnij halála miatt

Több mint ötszáz új célpontra vet ki szankciókat az Egyesült Államok a bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij halála miatt. Joe Biden amerikai elnök bejelentése szerint ezek közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnököt is érintik, akit felelősnek tartanak Navalnij haláláért. Emellett a büntetőintézkedések azokat is sújtani fogják, akik szerepet játszhattak Putyin kritikusának halálában, illetve megpróbálják betömni a szankciós rendszeren meglévő a lukakat.

Joe Biden csütörtökön találkozott Navalnij feleségével, Julija Navalnajával és lányával, Dasával.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik