Más régiókhoz képest az európaiak nyitottabbak a világ más tájain élők felé, a magyar válaszadók 66 százaléka is így nyilatkozott. Az Egyesült Államokban ezzel szemben mindössze 35 százalék vallja ezt a nézetet, Argentínában, Indonéziában és Izraelben pedig még ritkább az olyan ember, aki érdeklődéssel viszonyul más kultúrák képviselői felé.
A Pew Research kutatása szerint globálisan a megkárdezettek 55 százaléka úgy gondolja, hogy kevesebb figyelmet kell fordítani más országok problémáira, és helyette inkább az otthoni nehézségekkel kell foglalkoznia a politikának, míg 43 százalék úgy gondolja, hogy a hazája jövője szempontjából a legjobb, ha aktívan részt vesz a világpolitikai folyamatokban. Ahogy az a lenti ábrán is látható, a magyarok többsége számára egyértelműen a hazai ügyek élveznek prioritást.
A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy az egyes országok lakói mennyire érzik magukat közel a helyi közösségekhez, az országukhoz és a világhoz. Viszonylag hasonló mintázat mutatkozik mindhárom kérdésben: a legtöbben – legalább valamelyest – közel érzik magukat az országuk lakosaihoz (24 ország átlagában 83 százalék mondta ezt), érdekes módon valamivel kevesebben érzik magukat közel a helyi közösségekhez (78 százalék), miközben a legalacsonyabb arányban az általános értelemben vett, világban élő emberekhez érzik magukat közel a nyilatkozók (50 százalék).
A magyar válaszadók 93 százaléka mondta azt, hogy közel érzi magát a honfitársaihoz, de hasonló arányban válaszoltak így Görögországban, Indiában, Japánban, Hollandiában és Svédországban. A magyarok 82 százaléka a helyi közösség tagjaival is erős kapcsolatot érez, de az átlagosnál magasabb arányban vallottak így a más országbeliekkel kapcsolatban is (61 százalék).
A 24 országban végzett felmérés válaszadóinak átlagosan 50 százaléka érzi magát legalább valamennyire közel a világ más részein élő emberekhez, míg 46 százalékuk nem. Bár az amerikaiak többsége (66 százaléka) is barátságosan viszonyul a külföldiekhez, itt volt a legalacsonyabb ez az arány.
Erős ideológiai különbségek vannak a nemzetközi szerepvállalást illetően is. Sok országban a baloldaliak sokkal nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy országuknak az a legjobb, ha aktívan részt vesznek a világ ügyeiben, mint a jobboldaliak. Ez a megosztottság az Egyesült Államokban a legnagyobb, ahol a liberálisok 65 százaléka szerint a legjobb, ha aktívan részt vesznek a világ előtt álló kihívások megoldásában, szemben a jobboldaliak 30 százalékával.
Kétszámjegyű különbségek vannak a bal- és a jobboldal között 12 másik országban is, elsősorban Európában. Magyarországon a magukat jobboldalinak vallók 19 százaléka támogatja az aktív külföldi szerepvállalást, a középen állók 34 százaléka, a baloldaliaknak viszont közel a fele (46 százalék).
A közvélemény általában megosztott abban a tekintetben, hogy országuknak milyen mértékben kell a saját érdekét néznie. A 24 országban átlagban 49 százalék nyilatkozott úgy, hogy az adott országnak a saját érdekeit kell előtérbe helyeznie a nemzetközi kérdésekben, még akkor is, ha más országok ezzel határozottan nem értenek egyet. 47 százalék pedig azt mondta, hogy országuknak figyelembe kell venniük más országok érdekeit még akkor is, ha ez kompromisszumot igényel.
A magyaroknak az 51 százaléka mondta azt, hogy elsősorban a saját érdekeket kell nézni, de nem sokkal kevesebben – 46 százalék – a kompromisszumkészséget hangsúlyozták. Összességében a baloldaliak a jobboldaliaknál nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy a hazájuknak el kell fogadnia mások érdekét.
Régiónként nagyok a különbségek azzal kapcsolatban is, hogy mennyit utaznak külföldre az emberek. Európában többen jártak már másik országban, ami egyrészt a kisebb földrajzi távolságnak, másrészt az Európai Unión belüli utazás könnyebbségének köszönhető. Azonban az is feltűnő, hogy azokban az országokban, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék magasabb, ott többen vállalkoznak nemzetközi utazásokra is.
Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban tízből több mint négy ember már legalább 10 országban járt, míg az amerikaiak körülbelül háromnegyede ugyan járt már külföldön, 11 százalékuk pedig 10 vagy több országban. Magyarországon a válaszadók 8 százaléka dicsekedhet ezzel, a többség (59 százalék) által meglátogatott külföldi országok száma 1 és 4 között van, 16 százalék legalább öt, de tíznél kevesebb országban fordult meg. A magyarok közel ötöde (17 százalék) azonban még sosem járt külföldön. Közöttük magas azon személyek aránya is, akik akkor sem lépnék át a magyar határt, ha erre lehetőségük adódna.
