Nagyvilág

Nemcsak Szoboszlai ívelését fejelték a kapujukba, Szijjártó nyomán is öngólt lőtt a bolgár politika

Kovács Tamás / MTI
Kovács Tamás / MTI
Az orosz gáz tranzitjára kivetett extraadóval lehet, hogy már nem számol a szófiai kormány, és erre hathatott Szijjártó Péter fellépése is, de az ügy még nem biztos, hogy lezárult. A bolgár kormányban ugyanis állítólag tervek készültek arról, hogy kiszorítják az országból a Lukoilt, ezt követően pedig – a 24.hu által megkérdezett szakértő szerint – újra felvetődhet a gáztranzit ügye, ami a magyar energiabiztonságot is érinti.

A politikai káosz Bulgáriában új szintre emelkedett az elmúlt napokban, miután a nagykoalíciós kormány egymást régóta gyűlölő pártjai találtak egy újabb ürügyet arra, hogy megnehezítsék egymás életét. Ennek nyomán a kompromisszummal kiválasztott miniszterelnök már a távozását is belengette, ha nem sikerül rávennie belügyminiszterét, Kalin Sztojanovot, hogy ítélje el a rendőri túlkapásokat, amelyek a magyar-bolgár Eb-selejtező idején történtek. Azon is vita alakult ki, hogy egyáltalán melyik koalíciós partnernek, a „nyugatosoknak” vagy a „populistáknak” az embere a tárcavezető.

Sztojanov leváltása azután merült fel, hogy a magyar-bolgár futballmeccs idején rendezett szurkolói tüntetést a rendőrség brutálisan feloszlatta, és feltehetően ártatlan járókelők is megsérültek az akció során. A rendőrség vízágyút is bevetett a négyezer feldühödött futballdrukker ellen. A Bolgár Labdarúgó Szövetség elnökének, Boriszlav Mihajlovnak a menesztését követelő szurkolók közül 33-at vettek őrizetbe, öt rendőr és húsznál is több szurkoló sérült meg, miközben 80 „infrastrukturális káreset” történt Szófiában.

Georgi Paleykov / NurPhoto / AFP A magyar-bolgár Eb-selejtező idején rendezett szurkolói tüntetés feloszlatása Szófiában 2023. november 16-án.

A meccsen az utolsó utáni pillanatban a bolgárok Szoboszlai Dominik szabadrúgása után befejeltek maguknak egy öngólt, így a magyar csapat egyenes ágon jutott ki az Európa-bajnokságra. Ám ezt követően a politika is gyorsan elkezdte az öngólgyártást.

A kormánykoalíció tagjai közül a belügyminisztert a „nyugatosok”, tehát a PP-DB pártszövetség támadja, a koalíció másik tagja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű populista párt pedig védi a tárcavezetőt. Mindeközben abszurd módon mindkét oldal azt állítja: Sztojanovot a másik politikai erő választotta ki miniszternek.

Jelenleg a „nyugatosok”, azaz a PP (Folytassuk a változást) és a DB (Demokratikus Bulgária) szövetsége adja a kormányfőt Bulgáriában, Nikolaj Denkov fizikokémikus professzor személyében. Ő a botrány kapcsán arról beszélt, hogy

nem vezethet egy olyan kormányt, amelyik az utcán veri az embereket.

Ezért azt várja Sztojanovtól, hogy ítélje el a rendőrségi erőszakot – amire viszont a miniszter nem hajlandó. Az utóbbi úgy véli, hogy a rendőrség tökéletesen lépett fel, de az egyéni túlkapásokat meg kell büntetni. A miniszter azért teheti meg, hogy ilyen látványosan semmibe vegye a miniszterelnök szavait, mert a nagykoalíciót alkotó másik tömörülés, Bojko Boriszov háromszoros ex-miniszterelnök populista pártja, a GERB erőteljesen támogatja őt.

Boriszovnak ugyanis nem tetszik az utcai erőszak, de azt nem akarja, hogy a PP-DB személyzeti politikája érvényesüljön a belügyminisztériumban, ahol a nyugatosok nyomására már leváltották az egyik miniszterhelyettest. Így fogalmazott: „Nem védhetem azt a rendőrt, aki egy földön fekvő embert rugdos, de nem cserélhetem le azt a minisztert, aki ellenzi a pártpolitikai kinevezéseket.”

Vaszil Donev / EPA / MTI Bojko Boriszov

Boriszov szerint nem Sztojanov, hanem a tárca főtitkára a felelős a rendőri túlkapásokért. A korábbi miniszterelnök számára – aki két megszakítással ugyan, de 2009 és 2021 között kormányzott Bulgáriában – különösen „kedves” tárca a belügyminisztérium. Korábban ugyanis belügyi tábornok is volt, de Boriszov volt az excár, Szimeon Szakszkoburggotszki ezredforduló környéki miniszterelnöksége idején gyakorlatilag a belbiztonsági főnök is.

A nyugatosok vezetője Kiril Petkov, aki a Harvardon végzett liberális közgazdászként, és aki a PP nevű pártot irányítja. Ő is volt miniszterelnök, de most a kormányban a másik „harvardi”, azaz a szintén Amerikában végzett közgazdász, Aszen Vaszilev pénzügyminiszter a nyugatosok legfőbb képviselője.

Boriszov helyett pedig Marija Gabriel külügyminiszternő képviseli a GERB-et a kormányban, aki jelenleg miniszterelnök-helyettes is, és a „rotációs koalíciós megállapodásnak” megfelelően, kilenc hónap után át fogja venni a kabinet irányítását Denkovtól. Feltéve, hogy Denkov képes addig kormányon maradni, hiszen Sztojanov – és a háttérben Boriszov – egyre erőteljesebben fúrja a koalíciós kormányzást.

Denkov eleve kompromisszumos megoldásként jutott a kormány élére, mert ugyan a PP-DB jelölte a miniszterelnöki posztra, de jól ismeri a nyugatosok „ősellenségét” és koalíciós partnerét, a GERB-et is. Politikai pályáját ugyanis 2014-ben, Boriszov második kormányában kezdte oktatási miniszterhelyettesként. Miniszter viszont a GERB és Boriszov 2017-es és 2021-es bukása után lett, az ügyvezető kormányok ideiglenes tárcavezetőjeként, majd bekerült Petkov rövid életű, 2021 decembere és 2022 augusztusa között fennálló kormányába is.

Vaszil Donev / EPA / MTI Nikolaj Denkov

Ám a Petkov-kormány bő nyolc hónap után, tavaly augusztusban megbukott. Így újabb választások következtek, melyek legfőbb tanulsága az volt, hogy a PP-DB-szövetség és a GERB sem tudott abszolút többséget szerezni, bár a 2021-ben korrupciós botrányokba belebukott GERB ismét erősödni kezdett.

Idén júniusban a két meghatározó politikai tömörülés nagykoalíciót alkotott, azonban

Denkov posztja még a rotációs koalíciós megállapodásban rögzített kilenc hónapra sem látszik biztosnak.

A GERB azóta tovább erősödik: a pár hete tartott önkormányzati választásokon a legtöbb nagyvárosban Boriszovék polgármesterjelöltje győzött. Kivéve persze Szófiát és a világra is nyitott kikötővárost, a fekete-tengeri turisztikai központot, Várnát, ahol a PP-DB „nyugatos” jelöltjei nyertek.

Szófia polgármestere, Vaszil Terziev a belügyminisztérium körül zajló vitába is belekeveredett. Cáfolta ugyanis a belügyi tárcavezető állítását, hogy ne egyeztetett volna a magyar-bolgár meccs alatt rendezett szurkolói tüntetés előtt a rendőrséggel. Boriszov közben azzal vádolta Terzievet, hogy szította a szurkolói hangulatot a Bolgár Labdarúgó Szövetség elleni tiltakozások során.

Ugyanakkor mind Boriszov, mind a „nyugatosok” a futballszövetség vezetőségének menesztését követelik. A bolgár labdarúgást 18 éve szövetségi elnökként irányító, Boriszlav Mihajlov ellen a napokban ügyészségi vizsgálat is indult.

Georgi Paleykov / NurPhoto / AFP Boriszlav Mihajlov

A politikai viták látszatügyekben robbannak ki, a mélyben azonban elindult a folyamat, amely hasonló kimenetelű lehet ahhoz, amit pár hete Pozsonyban láthattunk: Bojko Boriszov befolyásának ismételt növekedése párhuzamba állítható ugyanis Robert Fico szlovák miniszterelnök választási sikerével. Mindkét háromszoros ex-miniszterelnök korrupciós és más botrányokba bukott bele (Fico 2018-ban, Boriszov 2021-ben), de az idén mindketten meg tudták erősíteni pozíciójukat – országuk pillanatnyilag legerősebb pártjának az élén állnak. Fico ismét miniszterelnökként fungál, Boriszov talán csak készül erre.

Ezt mutatja, hogy az önkormányzati választáson elért sikere után most már több GERB-es minisztert akar a kormányban. A rotációs alapon működő nagykoalíció sajátos módon ugyanis nem elsősorban pártpolitikusokkal töltötte fel a kormányt, hanem szakpolitikusokkal. A két nagy tömörülés egymásban sem bízik, aminek van is alapja, hiszen amikor például rövid ideig, bő fél évig a PP-DB kormányzott, Boriszovot megpróbálták letartóztatni.

Boriszov nem ígér nyugalmat, szerinte a következő szakítópróba decemberben lesz, „akkor jön az igazi dráma”, amikor alkotmánymódosításokat tervez a GERB és a PP-DB pártszövetség. Ezek fő célja egyébként az euró bevezetése és a schengeni övezethez való csatlakozás elérése.

A bolgár viták furcsasága, hogy valójában – szavak szintjén – mind a GERB, mind pedig a PP-DB nyugati orientációt hangoztat.

Ilyen értelemben a két tömörülés lehetne valódi szövetségese is egymásnak. Igazi ellenfeleik ugyanis a parlament ellenzéki padsoraiban és – ami még fontosabb – a köztársasági elnöki székben ülnek. Oroszbarát politikusok vannak ugyanis a kommunista utódpárt, a baloldali Bolgár Szocialista Párt soraiban és az általa támogatott Rumen Radev államfő, a bolgár légierő korábbi főparancsnoka is tett már fontos gesztusokat Vlagyimir Putyin Oroszországának.

Voltaképpen a nagykoalíció is azért alakult meg, mert amíg az elmúlt hónapok, évek bolgár belpolitikai patthelyzetében Radev ügyvezető kormányokat nevezett ki, azok „fű alatt” engedték az oroszok üzletelését Bulgáriában, miközben az ország elvileg támogatta az EU szankciós politikáját.

A Politico például azt írta, hogy

az orosz érdekeltségű olajvállalat, a Lukoil bulgáriai – Oroszország elleni szankciókat megkerülő – üzleteivel 1 milliárd eurós bevételre tett szert Moszkva,

ráadásul az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta.

Nikolay DOYCHINOV / AFP

A Lukoil bulgáriai olajfinomítója Oroszországból importálhatott kőolajat, a szankciók legális megkerülésével. Az országra vonatkozó derogációkat – a szankciók alóli bolgár mentességeket – kihasználva juthatott jelentős bevételekhez az olajcég, így közvetve a Kreml. A PP-DB és a GERB júniusban létrejött koalíciójával gyorsan véget akar vetni ennek a biznisznek, és a derogáció korábban jövő október végére rögzített határidejét 2024. március 31-ére hozták előre.

Közben állítólag a Lukoil kiszorítására szolgáló kormányzati tervek készülnek Szófiában, így például felmerült, hogy az ország egyetlen olajfinomítóját, a Neftohimet – amelyet a Lukoil birtokol jelenleg – államosítani kellene, vagy más magántulajdonos kezébe juttatni.

Magyar szempontból fontosabbnak látszik, de áttételesen összefügg a Lukoillal is, hogy a szófiai nyugatos kormánykoalíció az orosz tranzitgázra is extraadót vetett ki. Ez felháborította Szijjártó Péter külügyminisztert, aki szélsebesen beutazta a Szerbiát és Észak-Macedóniát (amelyeket szintén érint áttételesen az új bolgár adó bevezetése), és ellenséges lépésként értékelte a szófiai intézkedést.

Pedig első látásra nem Magyarországot vagy egy magyar céget sújtott volna az adó kivetése, hanem az orosz Gazpromot, a magyar külügyminiszter mégis így fogalmazott: „Világossá kell tenni, hogy senkinek semmilyen joga nincsen arra, hogy veszélyeztesse egy másik ország energiaellátásának biztonságát. Ezért Bulgária legutóbbi lépése, amellyel ultimátumszerűen megemelték a Magyarországra, Szerbiába és Észak-Macedóniába szállítandó földgáz tranzitdíját, ellenséges lépés.”

Az Euractiv szerint a magyar és a szerb kormány azért tiltakozik a bolgár döntés ellen, mert az megdrágítaná a Bulgárián át áramló energiahordozót Magyarországon és Szerbiában is.

A bolgárok kivetették ugyan az új adót, de a Gazprom a hírek szerint nem fizetett határidőre. Ezek után felmerülhetne a Bulgárián áthaladó gázvezeték lezárása, de ezt Pletser Tamás, az Erste Bank gázpiaci szakértője nem tartja valószínű lépésnek. Szerinte ez Bulgáriának komoly diplomáciai károkat okozna. És ebben a magyar fellépés is némileg közrejátszhat, bár nem ez a meghatározó az ügyben.

Pletser szerint úgy tűnik, hogy a bolgárok maguk sem veszik annyira komolyan az új adót. Ezt mutatja, hogy hírek szerint – szintén az Euractiv számolt be erről – a jövő évi bolgár költségvetés tervezetéből Aszen Vaszilev pénzügyminiszter kihúzta azt a tételt, ami a gáztranzit extraadójából származott volna. (Ez mintegy 1,2 milliárd eurós kiesést jelent.)

Pletser szerint így

átmenetileg a tranzitadó kérdése lekerülhet a napirendről, de ez nem jelenti azt, hogy a Törökországból Bulgárián át Szerbiába és Magyarországra vezető gázvezeték ellátásbiztonsági problémái megoldódtak volna.

Ugyanis, ha a Lukoilt tényleg kiszorítják a bolgár piacról, akkor a szófiai kormány erősebb pozícióba kerülhet: nem fenyegeti őket az orosz cég zsarolási potenciálja. Ha a burgaszi finomítót visszaszerzi a bolgár állam a Lukoiltól, akkor a Gazprommal szemben is keményebben léphet fel a jövőben Szófia – mérlegelte a lehetőségeket Pletser, aki emlékeztetett arra, hogy Bulgária gyakorlatilag már korábban levált az orosz gázról, mert

  • Azerbajdzsánból szerzi be az energiahordozót,
  • illetve egy görögországi LNG-terminálhoz kapcsolódó interkonnektort is kiépített.

A kormánykoalíció mindazonáltal nagyon kényes helyzetben van. Az ország egyik legnagyobb fegyvergyárosa, az Emco cég tulajdonosa a Financial Timesnak nyilatkozva megismételte korábbi nyilatkozatait, miszerint orosz titkosszolgák próbálták megmérgezni kétszer is, illetve gyárai és telephelyei ellen szintén számos szabotázsakció történt. Emilian Gebrev a bolgár hatóságokat is hanyagsággal vádolta, hogy nem léptek fel elég hatékonyan a védelmében. Talán erre reagálva, Bulgária épp a napokban kérte három „kém” kiadatását Oroszországtól.

Bulgária egyébként a Financial Times szerint Ukrajna egyik legfőbb lőszer- és fegyverszállítójává nőtte ki magát az utóbbi időben.

Gebrev gyárai és más cégek ugyanis olyan anyagokat és eszközöket állítanak elő, amelyeket az ukrán hadsereg könnyen tud felhasználni, hiszen még a Varsói Szerződés idején létesített gyártókapacitásokról van részben szó, így az ott gyártott fegyverek és lőszerek kompatibilisek az ukrán fegyverekkel. Áttételesen vagy közvetlenül így Bulgária szállítja be Ukrajna lőszerigényének 40 százalékát, legalábbis ami a töltényeket és a gránátokat illeti.

A brit lapnak nyilatkozott egyébként Todor Tagarev hadügyminiszter is, aki szerint a bolgár export egymilliárd eurós tavalyi növekedésében a lőszerkivitel is nagy szerepet játszhatott. Nem véletlenül ismerte el a bolgár védelmi miniszter november közepén, hogy „az orosz érdekek szempontjából kártékony vagyok Bulgáriában”. Hangsúlyozta, hogy országa megerősíti a saját védelmét, és a katonai kiadásokat is emelni fogják.

Ilyen értelemben a bolgár kormánykoalíció szétesése geopolitikai szempontból is fontos tényező lehet, egyelőre ugyanis – bármennyire gyűlölik is egymást – a PP-DB és a GERB triója nyugati irányba tereli Bulgáriát. Fő céljuk az euró bevezetése és a schengeni övezethez való csatlakozás, de – amint láttuk – egyelőre kérdéses, hogy meddig marad fenn a nagykoalíció. S ha fennmarad, akkor sem biztos, hogy sikerül Szófiának elérnie az európai integrációs céljait, hiszen Ausztria ellenzi Schengen bővítését, de korábban Hollandia sem lelkesedett a bolgárok és a románok befogadásáért. Azzal pedig, hogy a holland választásokon a szélsőjobb tört előre, aligha nőttek a bolgárok schengeni határokon belüli szabad mozgásának esélyei.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik