Kijev kész a kompromisszumra Budapesttel a nyelvi és az oktatási kérdésekben

Nyolc év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte csütörtökön egy rigai bíróság Janis Adamsonst, a lett parlament egykori képviselőjét kémkedésért. Adamsonst 2021 júniusában vették őrizetbe, miután megvonták parlamenti mentességét.

Az Összhang Szociáldemokrata Párt nevű ellenzéki erő volt képviselőjét, a lett parlament védelmi bizottságának korábbi tagját abban találták bűnösnek, hogy Oroszország számára kémkedett.

Az illetékes bíró szerint Adamsons szisztematikus módon, célzottan gyűjtött bizalmas értesüléseket, amelyeket egy közvetítőn keresztül adott tovább az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB). Az orosz állampolgár közvetítőt – aki egykor a szovjet állambiztonsági szolgálatnak (KGB) dolgozott – hét év és hat hónap szabadságvesztésre ítélték.

A két vádlott ártatlannak vallotta magát, és jelezte, hogy fellebbezést nyújt be – írta az MTI.

Ukrajnában éves szinten lassult, havi összevetésben viszont gyorsult a fogyasztói árak emelkedése októberben.

Az ukrán statisztikai hivatal honlapjára csütörtökön felkerült adatok szerint az éves fogyasztói áremelkedés 5,3 százalékra, 2020 decembere óta a legalacsonyabb szintre mérséklődött októberben a szeptemberi 7,1 százalékról.

Októberben az áremelkedés például az élelmiszerek és alkoholmentes italok esetében 11 százalékra lassult a szeptemberi 11,6 százalékról, a szolgáltatások esetében 13,5 százalékról 12,4 százalékra, a lakhatás és közművek esetében 13,2 százalékról 13,1 százalékra mérséklődött.

A lábbelik és ruházati termékek árcsökkenése gyorsult, a szeptemberi 3 százalékról októberben 4,2 százalékra.

Havi szinten a fogyasztói árak 0,8 százalékkal emelkedtek októberben a szeptemberi 0,5 százalékos növekedést követően.

(MTI)

Az ukrán parlament csütörtökön jóváhagyta a jövő évi költségvetést, amelynek az egyik fő célja a hadsereg támogatása – számolt be az MTI.

A költségvetés bevételeit 1768 milliárd hrivnyában, a kiadásokat pedig 3355 milliárd hrivnyában irányozták elő, így a büdzsé hiánya dollárra átszámítva 43,58 milliárd dollár lesz a tervek szerint.

Jövőre az ukrán költségvetési kiadások több mint a felét kapja a védelmi ágazat. A költségvetési szavazás után Denisz Smihal miniszterelnök azt mondta, hogy „a prioritások egyértelműen ki lettek jelölve a költségvetésben. Minden belső erőforrásunkat az ellenség feletti győzelemre használjuk fel”. Hozzátette:

kiadásaink gyakorlatilag a fele Ukrajna biztonságát és védelmét célozza. Több fegyver és jármű lesz, több drón, lőszer és rakéta. Az adófizetőktől származó minden hrivnya a hadsereghez kerül.

Az ukrán kormányfő bejelentette, hogy a kormány a minimálbérek és a nyugdíjak emelését tervezi és több pénz jut oktatásra és az egészségügyre.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter arról beszélt, hogy kulcsfontosságú lesz a nyugati szövetségesektől származó pénzügyi segítség a költségvetési hiány fedezésére. Az ukrán kormány idén eddig már 35,4 milliárd dollárt, tavaly pedig mintegy 31 milliárd dollárt kapott szövetségeseitől.

A költségvetési terv jövőre a hazai össztermék (GDP) 4,6 százalékos növekedését irányozza elő az idei évre tervezett közel 5 százalékos bővülést követően.

Moszkva nem tartja valósnak az Európai Unió Ukrajna befogadására vonatkozó ígéreteit – írja a Reuters jelentése alapján a Guardian.

Valószínűleg egy répáról beszélünk, amelyet a szamár elé lógattak,

jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az Európai Bizottság a minap javasolta, hogy kezdődjenek el a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával annak ellenére, hogy még tart a háború. A tárgyalások megkezdéséhez mind a 27 tagállamnak támogatnia kell a javaslatot, bár a magyar kormány kijelentette, hogy nem támogatja azt. Az ukránok viszont bizakodók.

Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.

A politikus a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint egyúttal leszögezte, hogy az ukrajnai magyar kisebbség jogai biztosítottak. Visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint a magyarokat különösen érintette volna az Ukrajna elleni orosz agresszió.

A magyar kisebbség sokkal kisebb mértékben szenvedett, mint mondjuk az azovi régió görög kisebbsége

jegyezte meg.

Sztefanyisina rámutatott arra, hogy jelenleg is folyik a párbeszéd az EU-val arról, Ukrajna miként készül javítani az ukrajnai magyar közösség védelmén. Az ukrán delegáció szeptemberben adott át Magyarországnak egy részletes útitervet, amely gyakorlati lépéseket, például a magyar anyanyelvű gyerekek tankönyvekkel való ellátását, valamint a jogszabály-módosítási terveket egyaránt tartalmazta – emlékeztetett.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának vannak-e „vörös vonalai” jogszabályi változtatások terén, a kormányfőhelyettes leszögezte: „ezek a módosítások semmiképpen nem érintik az ukrán nyelv ismeretét” – írta az MTI.

Mint korábban írtuk, Sztefanyisina  arról is beszélt, nem hiszi, hogy az EU-bővítés folyamatában a magyar problémát kellene a fő akadályként kezelni és biztosak benne, hogy képesek leküzdeni ezt a problémát.

Ukrajna képes lesz legyőzni Magyarország politikai ellenállását az uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdésével szemben – közölte Olga Sztefanisina, Ukrajna európai integrációért felelős minisztere.

Sztefanisina arra reagált, hogy Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy a magyar kormány nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását.

Az Európai Tanács decemberben dönt arról, hogy támogatják-e azt, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, de ehhez az összes tagállam beleegyezése kell. Sztefanisina szerint kihívás lesz Magyarországot az ügy mellé állítani, de hozzátette, hogy zajlik a párbeszéd a magyar kormánnyal.

(Reuters)

Az ukrajnai konfliktus túlterheli Oroszország hadseregét, és meggyengíti a határvédelmi képességeit – közölte a brit védelmi minisztérium.

Az X platformon kiadott csütörtöki hírszerzési tájékozatóban az áll, hogy Oroszországnak valószínűleg át kell csoportosítania a föld-levegő rakétarendszereit az ország távoli részeiről, hogy képes legyen fenntartani az Ukrajna feletti lefedettséget, mivel a múlt héten több SA-21-es nagy hatótávolságú rakétarendszerét is elvesztette.

Oroszország a föld-levegő rakétarendszereit stratégiailag fontos helyeken, például a határai körül helyezi el. A rakétarendszerek elmozdítása szinte biztosan gyengítené Oroszország légvédelmét a perifériákon – olvasható a tájékoztatásban.

Ukrajna vállalta a felelősséget a luhanszki Mihail Filiponyenko kollaboráns képviselő haláláért, aki még szerdán robbant fel egy autóban elhelyezett bomba miatt – számolt be a CNN.

Mihail Filiponyenko, a Kreml által támogatott helyi törvényhozás képviselője, valamint az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság hadseregének korábbi vezetője volt. Filiponyenko 2014 óta tevékenykedett a térség oroszbarát szeparatista mozgalmában.

Az ukrán és az orosz hatóságok egyaránt arról számoltak be, hogy Filiponyenko szerda kora reggel egy autó felrobbantása során vesztette életét. Az ukrán katonai hírszerző szolgálat azonnal magára vállalta a felelősséget, és figyelmeztetett, hogy a „terrorista Oroszországot” kiszolgálók hasonló „megtorlásra” számíthatnak.

Az ellenállási mozgalom képviselőivel közösen különleges műveletet hajtottak végre a hóhér Filiponyenko likvidálása érdekében

– közölte az ukrán katonai hírszerzés a Telegram csatornáján.

Antony Blinken amerikai és Park Dzsin dél-koreai külügyminiszter csütörtökön közösen fejezte ki súlyos aggodalmát Észak-Korea és Oroszország katonai együttműködésének erősödése miatt – írja a Reuters.

Blinken és Park arról is beszélt, hogy áttekintették a közös tennivalókat az Észak-Koreából érkező fenyegetések elhárítását célzó, úgynevezett kiterjesztett elrettentési stratégia végrehajtása és a Japánnal való stratégiai együttműködés előmozdítása érdekében.

Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán elítélte az Észak-Koreából Oroszországba indított haditechnikai és fegyverszállításokat. Észak-Korea és Oroszország ugyanakkor tagadja, hogy bármilyen fegyverüzletet kötöttek volna, bár vezetőik szorosabb katonai együttműködést helyeztek kilátásba, noha szeptemberben Oroszország távol-keleti részén találkoztak.

A dél-koreai külügyminiszter a Blinkennel folytatott megbeszélése után azt is közölte, a két ország közösen próbálja rábírni Észak-Koreát, hogy vonja vissza a kémműhold felbocsátásával kapcsolatos terveit.

Észak-Korea továbbra is kémműhold fellövésével kísérletezik, miután idén már kétszer is kudarcot vallott a műhold pályára állításával. Dél-Korea a múlt héten közölte, hogy Észak-Korea a kilövés előkészületeinek utolsó szakaszában van, és a jelek szerint Oroszországtól is technikai segítséget kapott ehhez.

Blinken kétnapos dél-koreai látogatása két és fél év után az első amerikai külügyminiszteri látogatás.

Oroszország ukrán hadifoglyokat küld hazájuk ellen a frontvonalba, hogy Moszkva oldalán harcoljanak a háborúban – írta az Associated az orosz állami RIA Novosztyi közlése alapján. A keddi közlemény szerint a katonák hűséget esküdtek Oroszországnak, amikor csatlakoztak a zászlóaljhoz, amelyet még októberben állítottak szolgálatba.

Az Associated Press nem tudta ellenőrizni a jelentés valóságtartalmát, illetve az erről közzétett videók hitelességét. Az sem derült ki, hogy az ukrán hadifoglyokat kényszerítették-e.

Az orosz hatóságok azt állíthatják, hogy önkéntes alapon toborozzák őket, de nehéz elképzelni olyan forgatókönyvet, amelyben egy hadifogoly döntése valóban önkéntes lenne, tekintve, hogy a fogság eleve kényszerhelyzet – mondta Julia Gorbunova, a Human Rights Watch Ukrajnával foglalkozó vezető kutatója.