Lengyelország után Magyarország is betiljta az ukrán agrárimportot
A behozatal korlátozása átmeneti jellegű, és 2023. június 30-ig tart.
A behozatal korlátozása átmeneti jellegű, és 2023. június 30-ig tart.
A lengyel kormány felhatalmazta a mezőgazdasági és fejlesztési minisztereket, hogy ideiglenes tilalmat vezessenek be több ukrán élelmiszerre a saját gabonájuk és termékeik értékesítésében nehézségekbe ütköző lengyel gazdák tiltakozásai miatt. Waldemar Buda fejlesztési miniszter szombaton kiadott rendelete szerint a tilalom azonnal hatályba lép, és június végéig lesz érvényben.
A rendelet megtiltja a gabona, a cukor, a tej és a tejtermékek behozatalát.
Országszerte tüntetések törtek ki a lengyel mezőgazdasági termelők körében, mert megteltek a gabonasilók az olcsóbb ukrán gabonával és ezért nem tudják értékesíteni saját terményeiket. Az eredetileg a Közel-Keletre és Afrikába szánt ukrán gabona lengyelországi gabonasilókban kötött ki, lenyomva ezzel a belföldi árakat. Hasonló problémák léptek fel más mezőgazdasági cikkek piacán is, például a baromfi és a tojás esetében – közölték.
A minisztertanács megvitatta a mezőgazdasági termékek piacának aktuális helyzetét és az Ukrajna elleni orosz agresszió negatív következményeit
– írta szombati közleményében a mezőgazdasági minisztérium.
A minisztertanács felhatalmazta a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztert, valamint a fejlesztési és technológiai minisztert, hogy dolgozzák ki a lengyel mezőgazdasági termékek piacának destabilizáció elleni védelméhez szükséges intézkedéseket, beleértve az Ukrajnából származó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek behozatalának ideiglenes tilalmát is
– áll a közleményben.
A közlemény egyúttal megjegyzi, hogy az illetékes miniszterek folyamatos kapcsolatban állnak az ukrán hatóságokkal, hogy megoldást keressenek a mezőgazdasági piacot destabilizáló nehéz helyzetre. A tilalmat Jaroslaw Kaczynski a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetője a PiS mezőgazdasági kongresszusán jelentette be, hangsúlyozva, hogy Lengyelország Ukrajna barátja és szövetségese, ebben nincs változás.
A pártelnök szerint a döntéskényszer a lengyel és az ukrán mezőgazdaság közötti aszimmetriából fakad, ugyanis lényegesen eltér a talaj minősége, Ukrajnában sokkal alacsonyabbak munkaerőköltségek, valamint a termelést nemzetközi cégek óriásvállalatai végzik hatalmas infrastruktúrával.
Tekintettel a lengyel és az ukrán mezőgazdaság közötti hatalmas eltérésre (…), ha mindent korlátozás nélkül be lehetne hozni (…) az súlyos válságba döntené a lengyel mezőgazdaságot
– mondta. Ezt nem fogjuk megengedni – tette hozzá. Kaczynski egyúttal leszögezte, hogy Lengyelország kész a fentiek értelmében gabonaimport-megállapodást kötni Ukrajnával.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg vezetője pénteken egy hosszas írásban fejtette ki véleményét arról, hogy Oroszország számára az lenne az ideális, ha véget vetne a háború aktív fázisának és csak a már elfoglalt területekre koncentrálna.
Mint fogalmazott, mindenkit informálni kellene arról, hogy Moszkva elérte a kitűzött céljait, „mert bizonyos értelemben tényleg elértük azokat.”
Prigozsin úgy véli, Oroszország legfőbb feladata most az lehetne, hogy felépítse magát a megszállt ukrán területeken. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna továbbra is nemzetállam, amely nem tekinti Oroszország részének magát.
Hozzátette, Oroszország nem fogadhat el semmilyen egyezséget Ukrajnával, így a tárgyalások lehetőségét is kizártnak tartja. Ezért szerinte ha az ukrán hadsereg egy fair harcban nem győzhetőek le, akkor Moszkvának fel kell építenie az izmait és újra támadásba kell majd lendülnie.
A Wagner-csoport a háború kirobbanása óta segítette az orosz hadsereget Bahmut ostromában. Az utóbbi napokban felmerült, hogy hozzájuk köthetők az ukrán katonák lefejezéséről szóló videók is.
Bahmut továbbra is ukrán kézen van, Prigozsin bő egy hete elismerte, hogy az ukrán katonák nem hátrálnak és az újabb orosz offenzíva jelenleg nincs napirenden. Ezt azzal indokolta, hogy nem elég szervezettek és nincs elég muníciójuk sem.
Oroszország drónokkal támadt rendőrökre Herszonban a régió rendőrsége szerint – írja a The Guardian. A Facebookon közzétett frissítésben a herszoni rendőrség közölte:
Az orosz hadsereg ismét drónok segítségével támadta meg a rendőröket. Két rendőr megsérült, egy autó megrongálódott.
A Politico értesülései tévesek, hazánk nem engedett át Ukrajna felé helikoptereket
– közölte a Honvédelmi Minisztérium a Napi.hu megkeresésére, miután a kiszivárgott Pentagon-iratokban az szerepelt, hogy „szövetségeseink fegyverszállításra használhatják a légterünket”.
Az egyik dokumentum ugyanis részletezi azt a tervet, hogy hogyan kellene átszállítani a Horvátországtól kapott Mi-8 katonai helikoptereket. Ebben a legvalószínűbb forgatókönyvként azt jelölik meg, hogy az ukrán pilóták Horvátországból a magyar légtéren keresztül repülnének át Ukrajnába.
A tárca ugyanakkor leszögezte: ahogy eddig sem, úgy Magyarország továbbra sem küld sem fegyvereket, sem lőszert, sem katonákat Ukrajnába, és nem enged át katonai szállítmányokat Ukrajna felé.
A háborúnak csak az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások vethetnek véget
– tette hozzá a minisztérium.
Összesen kilenc ember halt meg a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban egy lakóház elleni orosz rakétatámadásban pénteken, köztük egy kétéves kisfiú, aki a kórházban halt meg. A hatóságok szombat reggel megerősítették a halálos áldozatok számát, miután péntek este támadás érte a városrészt – jelentette az AFP.
Kijev szerint hét rakéta csapódott be, amelyek öt épületet, öt lakóházat, egy iskolát és egy közigazgatási épületet talált el. Vadim Ljah, Szlovjanszk katonai közigazgatásának vezetője szombaton megerősítette, hogy kilenc ember meghalt – köztük egy nő, akinek a holttestét az éjszaka folyamán találták meg a romok alól -, és 21-en megsebesültek. Öt ember még mindig a romok alatt van – mondta.
A brit védelmi minisztérium szerint egy új orosz törvény megszüntette azt az akadályt, amely lehetővé tette, hogy egyes férfiak elkerüljék a behívót, ez pedig arra utal, hogy Moszkva hosszadalmas konfliktusra számít Ukrajnában – írja a The Guardian.
Vlagyimir Putyin a jelentések szerint pénteken aláírta a digitális sorozási rendszer létrehozására vonatkozó törvényt, amely nagyban megkönnyíti az oroszok hadseregbe való bevonulását. A rendszer megakadályozhatja, hogy a férfiak elhagyják az országot, és szinte lehetetlenné teheti a behívó alól való kibújást. A brit védelmi minisztérium a Twitteren közzétett legutóbbi hírszerzési tájékoztatójában azt mondta, hogy a törvény értelmében a hatóságok a behívópapírokat nem levélben, hanem elektronikusan kézbesíthetik majd, megszüntetve ezzel a behívó alól való kibújás egyik lehetőségét.
A minisztérium szerint:
Mivel az egyének behívási adatai mostantól digitálisan összekapcsolódnak más, államilag biztosított online szolgáltatásokkal, valószínű, hogy a hatóságok a behívók megkerülését a munkavállalási jogok automatikus korlátozásával és a külföldi utazások korlátozásával fogják büntetni.
Az intézkedések – amelyek a jelentések szerint az év későbbi szakaszában lépnek életbe – nem utalnak konkrétan a kényszermobilizálás új, nagyobb hullámára, közölték.
Oroszország egyelőre az önkéntes csapatok toborzását helyezi előtérbe. Az intézkedés azonban nagy valószínűséggel egy hosszabb távú terv része, amelynek célja a személyzet biztosítása, mivel Oroszország egy hosszan tartó ukrajnai konfliktusra számít.
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök szerint az Egyesült Államoknak fel kellene hagynia „a háború bátorításával” Ukrajnában, és el kellene kezdenie a békéről beszélni. Így a nemzetközi közösség szerinte „képes lenne meggyőzni az orosz és az ukrán elnököt arról, hogy a béke az egész világ érdeke” – mondta Lula újságíróknak Pekingben, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott.
A nyugati hatalmakkal ellentétben sem Kína, sem Brazília nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben Moszkva ukrajnai inváziója után, és mindketten közvetítőként próbálnak fellépni a béke elérése érdekében. Az utazás előtt Lula azt javasolta, hogy hozzanak létre egy csoportot, amely közvetítene a háborúban, és azt mondta, hogy erről Pekingben tárgyalni fog.
Arra a kérdésre, hogy a Hszivel folytatott megbeszélése után hogyan halad ez a kezdeményezés, Lula nem árult el részleteket.
Fontos a türelem, hogy Putyinnal és Zelenszkijjel tárgyaljunk
– mondta.
De mindenekelőtt meg kell győzni a fegyvereket szállító, a háborút bátorító országokat, hogy hagyják abba – tette hozzá.