Az Egyesült Államokban médiakampányba kezdett az USA Ukrajnának adott katonai segítsége ellen lobbizva egy csoport, amely mögött a népszerű Ben & Jerry’s fagylaltgyártó egyik alapítója, Ben Cohen áll. Az Eisenhower Media Network (EMN) nevű szervezet újságírókat keres meg azzal az üzenettel, hogy az Egyesült Államok túl sok pénzt költ a Vlagyimir Putyin inváziója elleni küzdelemben Ukrajna megsegítésére.
Az EMN a People’s Power Initiative (PPI) egyik programja, a csoport vezetője és fő anyagi támogatója Cohen. Az egykori demokrata elnökjelölt-jelölt, Bernie Sanders egyik legkomolyabb támogatójának számító fagyimogul 2015 óta több mint egymillió dollárt juttatott a PPI-nek a Ben Cohen Charitable Truston keresztül.
A Daily Beastnek a tevékenységét Cohen úgy magyarázta:
Azt gondolom, hogy az Egyesült Államoknak a háború tárgyalásos megoldására kéne használnia a hatalmát, és nem arra, hogy folytatja a halált és pusztítást okozó fegyverszállítást.
Az EMN-projekt olyan amerikai veteránok és szakértők véleményét is népszerűsíti, akik egyértelműen a Kreml propagandáját visszhangozzák, vagyis azt, hogy az USA katonai támogatása csak kiterjeszti és fokozza a harcokat, egyúttal azt sugallja, hogy a NATO-bővítés a háború fő kiváltó oka.
Csak okot adtunk rá Putyinnak
– mondta az EMN igazgatója, Dennis Fritz a lapnak.
Az EMN az Egyesült Államok politikájának mélyen gyökerező háborúellenes baloldali kritikáját kínálja, és ez összeköti a baloldal egy részét a szélsőjobboldali republikánusokkal, olyanokkal, mint Marjorie Taylor Greene vagy Matt Gaetz (rájuk később visszatérünk). Ők szintén azon a véleményen vannak, hogy Washington túl sokat költ Ukrajna támogatására. A Donald Trump lehetséges republikánus kihívójának számító floridai kormányzó, Ron DeSantis is arról beszélt a múlt héten, hogy Putyin legyőzése nem szolgálná az USA „létfontosságú nemzeti érdekeit”.
Az oroszok inváziójának kezdete óta az Egyesült Államok négy alkalommal nyújtott segített Ukrajnának, összességében 113 milliárd dollár értékben, ennek egy részét a frontra küldött amerikai felszerelések pótlására fordították.
Az EMN az újságíróknak küldött leveleiben például azt állította az adósságplafon januári elérésekor, hogy az Ukrajnára fordított kiadások olyan magasak, hogy a kormány várhatóan nem tudja majd finanszírozni az olyan alapvető feladatait, mint a hadsereg állományának fizetését, valamint a társadalombiztosítási és nyugdíjkifizetéseket.
Az ukrán háborúra fordított, felháborító mértékű szövetségi kiadások hiányoznak az államadósságról szóló vitából. Ideje elgondolkodni azon, hogy szüneteltetnünk kéne Ukrajna finanszírozását, ha egyszer nem engedhetjük meg magunknak
– idézte a levél az EMN társigazgatóját, a külügyminisztérium volt munkatársát, egyúttal a tengerészgyalogság korábbi kapitányát, Matthew Hoh-t.
Hoh és munkatársai a tankok küldésekor azt kommunikálták, hogy az csak a háború eszkalációját és a patthelyzet megszilárdítását eredményezi. „Csak a deeszkaláció, a tűzszünet és a tárgyalások vetnek véget a háborúnak” – állította, és abban is kételkedett, hogy az ukránok képesek lesznek-e üzemanyaggal ellátni az Abrams tankokat.
Fritz a Daily Beastnek azt mondta, azért próbálják szembefordítani a lakosságot Joe Biden Ukrajna-politikájával, mert a hadsereg költségvetése szerintük túl magas, helyette pedig valóban fontos területekre kellene költeni a pénzt. Például szociális programokra, és ezekbe beleférhetne akár az ukránok megsegítése is.
Az EMN igazgatója szerint az Egyesült Államok igenis hibás a kialakult helyzetért, mert a Szovjetunió felbomlásakor azt ígérte, nem bővíti a NATO-t.
Hazudtunk. Tehát jogalapot adtunk Putyinnak. Az az öldöklés, amit folytat, szégyen, és ezt soha nem fogjuk elfelejteni. De Putyin nem fog megállni. (…) Ukrajna nem nyerheti meg a háborút. A lényeg, hogy ez eleve elrendeltetett. Egy őrült emberrel és az egójával állnak szemben, aki nem fog veszíteni. Akár tetszik, akár nem, adnunk kell valamit Putyinnak
– osztotta meg véleményét Fritz a Daily Beasttel, és Kína be nem avatkozó taktikáját dicsérte, szerinte az USA-nak fel kellene hagynia az arroganciájával.
Az igazsághoz tartozik, hogy az EMN nemtetszését nem az Ukrajnában dúló háború váltotta ki, hiszen már korábban is a hadsereg kiadásainak visszavágása mellett kampányoltak.
Őrület a Pentagon költségvetése. Példának okáért: az atombomba, ami lerombolta Hirosimát, több mint 100 ezer embert gyilkolt meg. Ma a nukleáris arzenál megfelel 120 ezer hirosimai méretű bombával. Véleményem szerint sokkal nagyobb biztonságban lennénk, ha a Pentagonra elpocsékolt pénzt a Medicare-re és az ólommérgezés megelőzésére fordítanánk
– szögezte le Cohen.
A politikus fagyi
A Ben & Jerry’s-t 1978-ban alapította két hippi, Ben Cohen és Jerry Greenfield, ami eleinte csak egy vermonti fagyizót jelentett, az eltelt évtizedekben viszont egy globálisan ismert márkává váltak a különböző tésztákkal, kekszekkel és szószokkal felturbózott fagyott édességeikkel.
2000-ben felvásárolta a céget az Unilever, de ezután is fenntarthatta az anyavállalattól független igazgatótanácsát, ami lehetővé teszi, hogy továbbra is támogassa azokat a politikai és társadalmi ügyeket, amiket fontosnak tart, és amelyek részben hozzájárulnak a hírnevük erősödéshez.
Az egyaránt 72 éves Cohen és Greenfield négy nap különbséggel születtek, 1963-ban ismerkedtek meg egy olyan tesiórán, amelyen túlsúlyos gyerekként kellett részt venniük. Nem voltak túl sikeres fiatalok, egyikőjük sem fejezte be az egyetemet – nem is nagyon törekedtek rá, a vietnámi háborúba való besorozás elkerülésére már inkább –, 1977-ben költöztek East Village-ből Vermontba, eredetileg bagelt akartak árusítani, de az túl bonyolultnak és drágának tűnt, ezért inkább 5 dollárért részt vettek egy fagylaltkészítő levelező tanfolyamon, majd egy korábbi benzinkútból kialakították a fagyizójukat. Három évre rá a Time magazin címlapján találták magukat – írta róluk a New York Post.
Ezt nemcsak az átlagosnál jobb minőségű fagylaltjuknak köszönhetik, hanem a társadalmi felelősségvállalásuknak is.
2016-ban mindkét alapítót letartóztatták, miután részt vettek a progresszív Demokratikus Ébredés elnevezésű tüntetésen. A társadalmi témák a Ben & Jerry’s ízesítések nevében is tükröződnek, pár példa:
- 1988, Peace Pop pálcikás jégkrém bevételeinek egy százaléka a béke előmozdítására ment.
- 2002, One Sweet Whirled: a bevétel egy részét a környezetvédelemre fordították.
- 2009, Yes Pecan: Obama Yes, We Can kampányszólamára reflektálva a politikai részvételre szólított fel.
- 2015, I Dough I Dough-t a Legfelsőbb Bíróság melegházasságot megengedő döntésének megünneplése váltotta ki.
- 2016, Empower Mint: a szavazók elnyomása elleni küzdelemre ösztökélt.
- 2018, Pecan Resist, Trump elnök politikájának a nőkre, a bevándorlókra, a színes bőrűekre és a környezetre gyakorolt hatása elleni cselekvésre szólított fel.
Kisebb-nagyobb adományokat adnak több lokális célra, de milliókat költenek globális kampányokra is, mint például a szólásszabadság segítése – a B&J’s például azon vállalatok között volt, amelyek bojkottálták a Facebookot és az Instagramot Trump gyűlöletkeltő és álinformációkat terjesztő posztjai miatt –, a klímaváltozás elleni harc, a gazdasági, illetve a fajok közötti egyenlőtlenségek mérséklése, az LMBTQ- jogok érvényesülése, a menekültügy kezelése.
Tavalyelőtt azzal okozott a Ben & Jerry’s nagy felháborodást, hogy nem járultak hozzá a Ciszjordániában és Gázában felállított – nem mellesleg az ENSZ szerint a nemzetközi jog alapján illegális – zsidó telepeken a termékeik eladásához. Ezzel az Unilever sem értett egyet, de mivel a márka- és business-stratégia kialakítása a fagyicég igazgatótanácsának kezében maradt, az Unilevernek nem volt ebbe beleszólása. Cohen és Greenfield a Ben & Jerry’s vezetőségében már nincs benn – az alapítványéban még igen –, ennek ellenére megvédték a cég döntését. Emiatt sokan antiszemitáknak kiáltották ki a két zsidó férfit.
Úgy véljük, az üzleti tevékenység a társadalom legnagyobb hatalommal rendelkező entitásai közé tartozik. Hisszük azt, hogy a vállalatoknak felelősségük van abban, hogyan használják a hatalmukat és a befolyásukat a szélesebb közjó előmozdítása érdekében
– írták egy 2021. júliusi véleménycikkükben, ami a New York Timesban jelent meg a gázai bojkottra reagálva.
És bár Cohen költhette a legtöbbet a baloldalról most a háborúellenességre, jó páran vannak még hasonló véleményen. Tavalyi cikkünkben többek között a realistákat, a véleményüket az orosz külügy által is kiposztolt John Mearsheimert és Stephen Waltot említettük, de a balos Noam Chomskyt is, ahogy baloldali médiumokban, mint a Jacobinban, a New Left Review-ban vagy a Democracy Now!-ban is megjelennek háborúellenes cikkek.
Patkóelmélet
Cohen és a támogatott szervezeteinek mostani kiállása azért veszélyesebb vagy minimum különlegesebb a korábbiaknál, mert, bár máshonnan indul ki, követelései összehozzák támogatóit a korábbi kétpárti konszenzust megtagadó, trumpista-szélsőjobbos képviselőkkel, mint a fent említett Marjorie Taylor Greene és Matt Gaetz. Ez egy újabb megerősítése az egyébként széles körben vitatott patkóelméletnek, Jean-Pierre Faye francia filozófus szerint a jobb-bal skálát nem egy egyenesen kell elképzelni, hanem patkó formában, ahol a szélsőségek közel állnak egymáshoz.
A rasszista, antiszemita, iszlamofób és bizarr kijelentéseiről hírhedt georgiai kongresszusi képviselő Greene a hónap elején a Guardiannek nyilatkozva azt mondta:
Szerintem az Egyesült Államoknak az ukrajnai békére kéne törekednie ahelyett, hogy finanszírozna és életben tartana egy háborút, amely, úgy tűnik, csak eszkalálódik, és az egész világot a harmadik világháború szélére sodorja.
A képviselőnek – aki szintén megszavazta az ukrán nép támogatását, valamint az Oroszország invázióját elutasító határozatot – a véleményét sokan osztják a tavaly és idén Budapesten is összeülő – most Marylandben megtartott amerikai konzervatívok kongresszusának, a CPAC-nak a részvevői közül, és hasonlóan vélekedik Kevin McCarthy is, akit Greene hozzásegített a kongresszusi házelnök pozícióhoz. McCarthy kijelentette, a republikánusok nem járulnak hozzá, hogy egy „üres csekket” állítsanak ki Ukrajnának.
A már idézett floridai kormányzó, a korábban a Putyinnal szemben keményen felszólaló DeSantis is kacsingat ebbe az irányba. A republikánus elnökjelöltségért a jelenlegi helyzet szerint legkomolyabb kihívója, Donald Trump pedig azt ígéri, ha újra elnök lesz, 24 órán belül véget vet a háborúnak.
Noha az amerikai válaszadóknak még most is a 48 százaléka támogatja a fegyverek szállítását, ezzel szemben 29 százaléka ellenzi azt. Úgy, hogy a támogatók aránya tavaly májusban még 60 százalék volt. A közvetlen anyagi támogatást csak 37 százalék helyesli, 38 százalék ellenzi – mutatja az Associated Press februári felmérése.
A valaha Ronald Reagan hazai pályájának számító CPAC-on a trumpista-izolacionista „America First” egyre inkább előtérbe került. Ugyan a színpadon általában kerülték ezt a témát a megszólalók, Trump korábbi tanácsadója, az Orbán Viktor által is bevédett Steve Bannon többször is kifogással élt az ukrajnai háborúval szemben, hozzá pedig csatlakozott Gaetz floridai képviselő, aki nemrégiben előterjesztette az úgynevezett „ukrajnai fáradtság” határozatot, amely az Ukrajnának szánt segítség befejezését és a béke-megállapodásra való törekvést célozza.
Gaetz is arról beszél, hogy Biden tavaly márciusban még azt mondta, az Egyesült Államok nem avatkozik a háborúba, valamint komoly veszélyt jelent Oroszország nukleáris arzenálja, egyúttal a harmadik világháború kitörésének víziója.
A Guardian szerint a CPAC résztvevői közül sokan vannak hasonló véleményen.
Kedvelem Putyint. Szerintem tökös, gondoskodik a hazájáról
– mondta egy 67 éves lótenyésztő, aki szerint nem szabadna az ukránoknak pénzt adni, és ezzel belesodródni a háborúba, ahogy az ukrán NATO-tagságra is nemet mond.
Nem hiszem, hogy nekünk kéne a világ rendőrségének lenni. Nem hiszem, hogy finanszíroznunk kéne őket. Eleget tettünk
– jelentette ki egy másik vendég. Ami problémásabb, hogy szép számmal szólaltak meg összeesküvéselmélet-hívők is.
Mutasd meg, hova küldjük a pénzt! Mutass nekem háborús felvételeket! Nézd meg a korábbi háborúkat: Afganisztán, Irak, el voltunk árasztva velük. Minden egyes nap mutattak nekünk videót. De alig látsz egy videót is Ukrajnáról. Miért? Hova tűntek a kamerás stábok?
– nyilatkozta az USA Trump Store tulajdonosa, aki szerint van elég bajuk otthon is, hajléktalanság, infláció, arra kéne inkább költeni.
A kritikusai szerint ugyanakkor a CPAC egyre inkább elveszíti a jelentőségét, mert egyre inkább csak Trumphoz és köréhez kötődik. Nem is volt ott Trump volt alelnöke, Mike Pence – aki többek szerint elindul korábbi felettese ellen az elnökjelöltségért –, de a felsőházi, vagyis a szenátusi republikánusok vezetője, Mitch McConnell sem. Ők éppen Ukrajna támogatásának folytatása mellett tették le a voksukat. Ahogy azért a CPAC-on is akadtak Ukrajnát támogató szereplők, és nem csak olyanok, mint Bannon, aki úgy fogalmazott:
Minden republikánust, aki támogatja ezt a gyilkos háborút Ukrajnában, ki kell zárni.
