Élő Nagyvilág

Újabb orosz erőket vonultattak föl az Ukrajnával határos régióban

YASUYOSHI CHIBA / AFP
YASUYOSHI CHIBA / AFP

Vasárnapi közvetítésünket itt olvashatják vissza.

A Kreml hazugságnak minősítette a volt brit miniszterelnök állítását

Hazugságnak minősítette a Kreml szóvivője hétfőn Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állítását, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rakétacsapással fenyegetőzött egy februári telefonbeszélgetésük során.

Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője arra reagált, hogy a Daily Telegraph és a Daily Mail című lap közölte: Johnson egy dokumentumfilmben, amelyet a BBC közszolgálati televízióban hétfőn mutatnak be, kijelentette: Putyin egy 2022. február 2-i telefonbeszélgetésben „mintegy megfenyegette” őt, rakétacsapásra utalva.

A BBC híroldalán hétfőn megjelent ismertető szerint Johnson arra figyelmeztette akkor Putyint, hogy egy Ukrajna elleni invázió nyugati szankciókat vonna maga után, és még több NATO-erő vonulna fel Oroszország határainál. Azzal is próbálta elejét venni az orosz katonai fellépésnek, hogy közölte Putyinnal: Ukrajna „belátható időn belül” nem csatlakozik a NATO-hoz. „Egyszer csak megfenyegetett, és azt mondta: Boris, nem akarlak bántani, de egy rakétával ez csak egy perc lenne, vagy valami ilyesmit. Muris” – idézte a BBC Johnsont.

„De úgy gondolom, a nagyon nyugodt hangneméből, a kimértnek ható hangulatából úgy tűnt, hogy csak eljátszott az arra irányuló próbálkozásaimmal, hogy tárgyalásra bírjam őt” – tette hozzá Johnson. A volt brit kormányfő szerint Putyin „nagyon bizalmasan” viselkedett a „nagyon különleges hívás” során, amelyről annak idején sem a Downing Street, sem a Kreml nem számolt be a médiának.

Amit Johnson úr mondott, az nem igaz. Pontosabban: hazugság,

hangsúlyozta a brit sajtó által idézett exkormányfői nyilatkozatról a Kreml szóvivője. Peszkov szerint ez lehet szándékos hazugság Johnson részéről, ami felveti a kérdést, hogy miért ezt a verziót adja elő a történtekről, de az is lehet, hogy a brit miniszterelnök akkor „ténylegesen nem értette meg”, miről is beszélt neki Putyin. „Akkor egy kicsit kényelmetlenül érezzük magunkat az elnökünk tárgyalópartnerei miatt” – tette hozzá Peszkov.

A szóvivő elmondta, hogy tisztában van a telefonbeszélgetés tartalmával.

Még egyszer hivatalosan megismétlem: ez hazugság, nem volt semmilyen rakétákkal való fenyegetés. Az Oroszország biztonságát érintő kihívásokról szólva Putyin elnök megjegyezte, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása esetén a NATO vagy az Egyesült Államok rakétáinak esetleges telepítése a határaink mentén azt jelentené, hogy bármely rakéta percek alatt elérné Moszkvát. Ha ezt a passzust így értelmezték, (…) akkor ez egy nagyon kínos helyzet,

mondta.

Hozzáfűzte, hogy nem a Kreml feladata reagálni a BBC filmjeire, de ha a dokumentumfilm többi része is ebben a szellemben készült, nem javasolná, hogy időt fecséreljenek rá.

Annak kapcsán, hogy az ukrán vezetés egyre több nyugati fegyvert követel magának, Peszkov arra figyelmeztetett, hogy a szállítások „jelentős eszkalációhoz, a NATO-országok egyre közvetlenebb részvételéhez vezetnek” majd ebben a konfliktusban, de ez nem változtathatja meg alapvetően az események menetét, és a „különleges hadművelet” folytatódni fog. Rámutatott, hogy minden európai országban vannak olyan társadalmi körök, amelyek ellenzik az ukrajnai konfliktusban való fokozottabb részvételhez vezető intézkedéseket, és amelyek nyíltan is beszélnek erről.

Peszkov kérdésre válaszolva elmondta, hogy Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok „nem léteznek” és hogy a szövetség „beszüntette az Oroszországgal való érdemi kapcsolattartást”.

(MTI)

Ukrajna 550 millió dollárt tervez költeni drónokra 2023-ban

Ukrajna közel 550 millió dollárt különít el a költségvetéséből katonai drónokra – közölte hétfőn Olekszij Reznyikov védelmi miniszter. Ezzel kapcsolatban 16 gyártóval már alá is írták a szerződéseket.

Az erről beszámoló Reuters hozzáteszi, hogy a háború kezdete óta Ukrajna Törökországtól és Norvégiától is kapott drónokat, de a jövőben a hazai gyártásra szeretne koncentrálni.

Zelenszkij: Oroszországnak felelnie kell a nemzetközi törvényszék előtt az olenyivkai mészárlásért

A Donyeck megyei Olenyivka büntetőtelepén tömegesen megölt ukrán katonák ügye lesz az egyik olyan vád, amelyet Oroszország ellen emelnek a nemzetközi törvényszéken – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a Twitteren.

Hat hónappal ezelőtt Oroszország szörnyű terrortámadást hajtott végre Olenyivkában. Nem hagyjuk, hogy ez a bűncselekmény feledébe merüljön. Minden halott ukrán katonára emlékezünk, és küzdünk a halálukért felelős személyek megbüntetéséért. Az elkövetőket megtalálják és bíróság elé állítják. Az Olenyivkában történt alattomos tömeggyilkosság lesz az egyik vádpont az orosz agresszor elleni nemzetközi törvényszéken,

írta az ukrán államfő.

Július 29-én az orosz sajtó arról számolt be, hogy az ukrán erők ágyúzása következtében az olenyivkai büntetőtelepen fogva tartott ukrán katonák közül legalább 53-an meghaltak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezérkar tagadta, hogy az ukrán hadsereg lőtte volna a büntetőtelepet. Szerintük az oroszok ily módon próbálták meg elrejteni a foglyok kínzását és meggyilkolását. Az ukrán titkosszolgálat úgy vélte, hogy az ukrán foglyok megölését Jevgenyij Prigozsin személyes utasítására a Wagner zsoldoscsoport tagjai szervezték meg anélkül, hogy ezt egyeztették volna az orosz védelmi minisztérium vezetésével. A Nemzetközi Vöröskereszt tavaly októberben jelezte: az orosz fél nem engedi, hogy meglátogassák az Olenyivkában fogva tartott ukrán katonákat.

Zelenszkij hétfőn Mikolajiv megyében tett munkalátogatásán megvitatta a dél-ukrajnai hadműveleti helyzetet, valamint az orosz erők rakéta- és dróntámadásainak következményeit. A megbeszélésen szót ejtettek a térség energetikai infrastruktúrájának állapotáról és védelmének eszközeiről is. Emellett szó volt a régió oktatási intézményeinek helyreállításáról, a megye gazdaságának hosszú távú fellendítésének lehetőségeiről és új munkahelyek teremtéséről.

Denisz Smihal miniszterelnök a Politico című brüsszeli hírportálnak adott interjújában – amelyet a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szemlézett – azt mondta: Ukrajnának az az ambiciózus terve, hogy a következő két éven belül csatlakozzon az Európai Unióhoz. „Ezért arra számítunk ,hogy idén, 2023-ban már le tudjuk folytatni a tárgyalások előzetes szakaszát” – tette hozzá.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Ukrajnának szisztematikusan gyengítenie kell Oroszországot, ehhez pedig aktívan integrálódnia kell az euroatlanti és az európai struktúrákba.

A mi feladatunk, Ukrajna feladata az Oroszországi Föderáció rendszerszintű és állami szintű meggyengítése. Ehhez aktívan be kell lépnünk az euroatlanti és európai struktúrákba: politikai, gazdasági, biztonsági, jogi, humanitárius és oktatási struktúrákba egyaránt,

hangsúlyozta a hírszerzés vezetője.

(MTI)

Finnország továbbra is Svédországgal együtt szeretne csatlakozni a NATO-hoz

Finnország kitart amellett, hogy Svédországgal együtt csatlakozzon a NATO-hoz, legkésőbb a júliusi csúcstalálkozón Vilniusban – közölte a finn külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján Helsinkiben.

Továbbra is Svédországgal együtt szeretnénk csatlakozni a NATO-hoz

– hangoztatta Pekka Haavisto. Hozzátette: a júliusi vilniusi NATO-csúcsra mint fontos mérföldkőre tekint, reményei szerint ugyanis a két ország jelentkezését legkésőbb akkor elfogadják majd a tagországok.

A finn diplomácia vezetője Törökország vasárnapi és hétfői kijelentéseire reagált, amelyekben Ankara jelezte, hogy Finnország NATO-csatlakozását jóváhagyná, ellentétben Svédországéval. Recep Tayyip Erdogan török államfő egy vasárnapi rendezvényen elmondta: „Finnországot illetően más üzenetet adhatunk”, Svédország pedig „sokkot fog kapni a döntésünktől”.

Haavisto török hivatali kollégája megerősítette az államfő kijelenzéseit, s hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: igazságosnak tartaná, ha a két ország csatlakozásának ratifikálásakor megkülönböztetnék a „problémás és kevésbé problémás országokat”, az előbbi alatt Svédországot értve. Mevlüt Cavusoglu hozzátette: ha a NATO országai a két északi állam csatlakozása mellett döntenek, hajlandóak lennének Finnország kérelmét külön elbírálni.

Voltak ugyan előrelépések Svédországban – mind alkotmánymódosítások, mind pedig törvénymódosítások -, de sajnálatos módon visszalépések is történtek olyan csoportok provokációi révén, amelyek Svédország NATO-csatlakozását akarják megakadályozni

– mondta hétfőn a török külügyminiszter.

Stockholm és Helsinki tavaly együtt nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét. Ahhoz, hogy ők is tagjai legyenek a katonai szervezetnek, mind a 30 tagállamnak jóvá kell hagynia a kérelmeket. Már csak két ország beleegyezése várat magára, az elmúlt hetekben azonban Svédországban több utcai provokáció – köztük egy Erdogan-bábu felakasztása vagy a Korán elégetése – is útjába állt annak, hogy Törökország ratifikálja Svédország csatlakozását.

(MTI)

Dél-Ukrajnában fogadta a dán miniszterelnököt Zelenszkij

A dél-ukrajnai Mikolajiv városában találkozott egymással Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij közösségi oldalain azt írta, hogy többek között az orosz rakétatámadásokról és az energiahálózatot ért károkról, valamint az újjáépítési lehetőségekről beszéltek, de ellátogattak egy háborús sebesülteket kezelő kórházba is.

Újabb orosz erőket vonultattak föl az Ukrajnával határos régióban

Oroszország további katonai erőt és felszerelést telepített az Ukrajnával határos nyugati Kurszk régiójába – közölte a régió kormányzója.

Átfogó támogatást kell nyújtani a további erők fogadásához, telepítéséhez és elrendezéséhez a térségben

– idézte a Roman Sztarovojt által a tartományi kormányülésen elmondottakat az orosz Interfax.

A helyi hatóságok szerint Kurszk régió többször is ukrán ágyúzásnak volt kitéve azóta, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. Az orosz csapatok egy része eleve Kurszk térségéből vonult be tavaly februárban, bár az általuk elfoglalt északkelet-ukrajnai területeket azóta a kijevi erők már visszafoglalták.

Ukrajna korábban többször figyelmeztetett arra, hogy Oroszország újabb kísérletet tehet Északkelet-Ukrajna egyes részeinek elfoglalására, utalva a fokozott katonai tevékenységre Fehéroroszországban, a tavaly februári invázió másik orosz állomáshelyén.

(Al Jazeera)

Irán bekérette az ukrán ügyvivőt Mihajlo Podoljak megjegyzése miatt

Az iráni külügyminisztérium hétfőn bekérette Ukrajna teheráni ügyvivőjét, miután Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó vasárnap udvariatlan megjegyzést tett az iszfaháni katonai létestímény elleni dróntámadásra a Twitteren. Erről az iráni Taszním hírügynökség számolt be.

Mint ismert, a hétvégén ismeretlen eredetű, kis röptávolságú drónok hajtottak végre támadást egy iráni katonai létesítmény ellen. A Wall Street Journal amerikai illetékesekre hivatkozva azt írta, hogy a támadás hátterében Izrael állhat, de az iráni kormányzati szereplők elég visszafogottan nyilatkoztak az esettel kapcsolatban. Az izraeli média sikeresnek minősítette az iráni dróntámadást.

A háború logikája könyörtelen és gyilkos. Szigorúan lesújt az értelmi szerzőkre és a szövetségeseikre. Pánik Oroszországban: végtelen mozgósítás, rakétaelhárító rendszer (PNO) Moszkvában, lövészárkok 1000 km-es távolságban, készülnek az óvóhelyek. Robbanásveszélyes éjszaka Iránban: drón- és rakétagyártás, olajlétesítmény. Ukrajna figyelmeztetett!

– áll Mihajlo Podoljak vasárnapi bejegyzésében, amelyet az iráni vezetés kifogásolt.

A teheráni védelmi minisztérium közlése szerint a légvédelem egyébként sikeresen elhárította a közép-iráni katonai létesítményét célzó dróntámadást, hozzátéve, hogy a szombat éjjel történt incidensnek nincsenek áldozatai.

Ugyanekkor tűz ütött ki az északkelet-iráni Tebríz egyik olajfinomítójánál is. Az okokat még vizsgálják.

Az ukrán kormány többször bírálta az iráni vezetést, amiért több száz harci drónt adtak át Oroszországnak. Teherán először tagadta, hogy drónokat szállítottak volna az oroszoknak, majd amikor az ukránok bemutattak pár lelőtt iráni drónt, az irániak már azt állították, hogy még a háború előtt szállítottak az oroszoknak. Azt tagadták, hogy további drónokkal látnák el az orosz hadsereget.

A drónokat az orosz támadásokban erőművek és a polgári infrastruktúra elleni használták el.

(mti/iranintl/reuters)

Letartóztattak két orosz kémet Szlovéniában

Előzetes letartóztatásba helyezett két külföldit a szlovén hírszerző és nemzetbiztonsági ügynökség (SOVA). A gyanú szerint Oroszországnak kémkedtek. A hírt a ljubljanai kerületi ügyészség is megerősítette.

Az ügyészség még december elején fordult a ljubljanai kerületi bírósághoz, hogy nyomozást indíthasson a két ember ellen. A bíróság ezt követően elrendelte a gyanúsítottak előzetes letartóztatását, ami 2022. december 5-én meg is történt. Az ügyészség az adatok titkosságára hivatkozva nem adott további tájékoztatást.

A Delo című szlovén napilap úgy tudja: a gyanúsítottak nem oroszok, és nem orosz az útlevelük sem. A lap szerint az egyikük argentin állampolgár.

A beszámoló szerint a két feltételezett orosz ügynöknek bérelt irodája volt egy ljubljanai irodaházban. A cég, amely a gyanú szerint szlovéniai működésük fedezéseként szolgált, hivatalosan ingatlan- és régiségkereskedelemmel foglalkozik.

A Siol hírportál nem hivatalos információi szerint a két gyanúsított nemcsak Szlovéniában, hanem más országokban is aktív volt, és együttműködött külföldi hírszerző ügynökségekkel.

Ha a bíróság bűnösnek találja őket, nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak.

(mti)

A kárpátaljai magyarok családjaikért harcolnak

A lövészárok professzoraként emlegetett Fegyir Sándor a kárpátaljai magyarokat ért atrocitásokat orosz ügynökök álhírének tartja, írja a Kárpát.in.ua. Az Ungvári Egyetem professzora, a 101. Kárpátaljai Zászlóalj tagjaként szolgál a fronton.

Közösségi oldalán azt írta, üzenni szeretne az orosz ügynököknek, akik hamis információkat terjesztenek Magyarországon és Ukrajnában, hogy a kárpátaljai magyarokat és az ukránokat egymás ellen fordítsák. Emlékeztetett rá, hogy a kárpátaljai magyarok Ukrajna tisztességes állampolgárai.

Kárpátaljáról ezrek – különböző nemzetiségűek, magyarok is – ragadtak fegyvert, mert nem akarták, hogy az orosz megszállók Kárpátalját is elérjék, megöljék hozzátartozóikat. A kárpátaljai magyarok jelenleg a fronton földjüket, családjukat védik, hálásak azoknak a magyarországi barátaiknak, akik a nehéz időkben segítik őket. A professzor ugyanakkor azoknak, akik elárulták népüket, csatlakoztak Oroszország szolgálatához, egy dolgot üzent, ne avatkozzanak be! A jó és az igazság győzni fog, az orosz gonoszság veszít – írta bejegyzésében.

NATO-főtitkár: Az ukránoknak szükségük van fegyverre, ez az igazság

A nukleáris elrettentés fontosságáról, Észak-Koreáról, valamint Ukrajna katonai támogatásáról beszélt hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Szöulban, írja az MTI. Dél-koreai látogatásának második napján a főtitkár a többi között kitért arra, hogy a nukleáris elrettentés mindaddig szükséges lesz, míg autoriter államok nukleáris fegyvereket birtokolnak, és fejlesztenek.

Leszögezte: a NATO-tagországok a nukleáris elrettentés erejével képesek védelmet nyújtani azon szövetségeseiknek, akik nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, példaként pedig Dél-Koreát hozta fel, melyet az Egyesült Államok nukleáris hadereje véd.

Mindezt azért tesszük, hogy elejét vegyünk a nukleáris fegyverek terjedésének

– tette hozzá a Koreai-félsziget geopolitikai helyzetét vizsgáló, szöuli székhelyű Csej kutatóintézet rendezvényén tett felszólalásában. Hangsúlyozta egyúttal: a világ veszélyesebb hely lenne, ha egyes NATO-tagországok, köztük Franciaország és az Egyesült Államok megszabadulna saját nukleáris arzenáljától a Kínából, Észak-Koreából és Oroszországból érkező fenyegetés közepette.
Stoltenberg egyúttal sürgette Dél-Koreát, növelje az Ukrajnának szánt katonai támogatás mértékét.

Jóllehet kiemelte, hogy a kérdésben a végső döntés a szöuli kormányt illeti, emlékeztetett arra, hogy több ország, mely korábban szigorúan ellenezte a fegyverexportot, megváltoztatta álláspontját Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nyomán.

Ha nem akarjuk, hogy az önkény és a zsarnokság arasson győzelmet, akkor az ukránoknak szükségük van fegyverre, ez az igazság

– jelentette ki a főtitkár. Stoltenberg felhívta a figyelmet: rendkívül fontos, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút, egy orosz győzelem ugyanis azt az üzenetet közvetítené más országoknak, például Kínának, hogy erővel is elvehetik azt, amire igényt tartanak.

Finnország NATO-tagságát támogatná Erdogan

Először beszélt arról nyilvánosan a török elnök, hogy elfogadná a NATO-bővítést, de csak akkor, ha kizárólag Finnország csatlakozik, Svédország nem, írja a Guardian. Recep Tayyip Erdogan egy televíziós szereplése során beszélt erről néhány nappal azt követően, hogy Törökország mindkét országgal felfüggesztette a NATO-csatlakozási tárgyalásokat.

Emlékeztetőül: kizárólag Törökország és Magyarország nem fogadta még el Finnország és Svédország csatlakozását.

A török elnök már múlt héten is jelezte, hogy azok után, hogy a stockholmi török nagykövetség előtt tüntetők elégették a Korán egy példányát, Svédország ne számítson a támogatására.

Halálos rakétatámadás volt Herszonban, harcok Donyeckben

Orosz rakétacsapások három embert öltek meg a dél-ukrajnai Herszonban, de harcok dúltak a donyecki területen is, ahol Oroszország ismét lőtte a kulcsfontosságú Vuhledar várost – írja hétfőn hajnalban a Reuters ukrán közlésekre hivatkozva.

Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy Ukrajna nehéz helyzetnek néz elébe Donyeckben, valamint gyorsabb fegyverellátásra és új típusú fegyverekre van szüksége. Ukrajna szövetségesei épp pár napja állapodtak meg abban, hogy nehéz harckocsikat biztosítanak Kijevnek.

Olvasói sztorik