Az orosz erők tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében lévő Ocsakiv városra, a támadásban az eddigi információk szerint 15 civil sérült meg – közölte Vitalij Kim, a régió kormányzója hétfőn a Telegram alkalmazáson.
Hanna Zamazejeva, a megyei tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy a sebesültek között van egy kétéves kisgyermek is. Három embert kórházi ápolásra a megyeszékhelyre, Mikolajivba szállítottak, a támadásban ugyanis megrongálódott a helyi kórház épülete, ajtók és ablakok törtek ki.
Az orosz erők hétfőn ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, a támadás következtében egy helyi lakos meghalt egy másik pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója a teleram üzenetküldő alkalmazáson.
A tisztségviselő szavai szerint a sérült személy egy nő, akit repesz sebesített meg. Mint mondta, az orvosok most küzdenek az életéért.
Az ukrán rendőrség sajtóosztálya közben arról adott hírt, hogy eltűnt két brit önkéntes a Donyeck megyei Szoledar közelében. A városnál jelenleg súlyos harcok dúlnak. A rendőrség közlése szerint a két, 28 és a 48 éves férfinak január 6-án nyoma veszett. Másnap délután jelentették be eltűnésüket a bahmuti járási rendőrkapitányságon. A két önkéntes január 6-án reggel indult el Kramatorszkból Szoledarba, amikor megszakadt velük az összeköttetés. A rendőrség megindította a büntetőeljárást és megkezdte a kutatást az eltűnt brit állampolgárok után.
„Oroszország elvesztette az energiaháborút” – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója. A Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozó Fatih Birol szerint az ukrán válság következményeit az egész világon megérzik, ez új geopolitikai feszültségeket vált ki, és tovább mélyíti a meglévő árkokat.
Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / AFP
Ezzel együtt leginkább Moszkva fizet rá a folyamatban lévő változásokra, hiszen idáig a világ egyik legnagyobb energiaszállítója volt, de ettől a szerepkörtől a következő években elbúcsúzhat. Merthogy nem kaphat a kitermeléshez nyugati technológiát, anélkül pedig még a jelenlegi mennyiséget sem tudja felszínre hozni.
Birol szerint főleg Európának kell önbírálatot gyakorolnia a mostani válságban, mivel nem volt jó ötlet a részéről, hogy ennyire függő helyzetbe került Oroszországtól. Szerinte a kormányok számára a jövőben nem lehet döntő, ha valamely energiaforrás vonzónak tűnik.
Hiába érkeznek folyamatosan Nyugatról a különböző fegyverszállítmányok Ukrajnába, Putyin egyik leghűségesebb embere, Ramzan Kadirov nem izgatja fel magát a hasonló fejleményeken.
Amint azt a Portfolio kiszúrta, a csecsen vezér Telegram-oldalán, Kadirov szerint a nyugati és az ukrán tisztviselők a szállítmányok nagyrészét meglovasítják, így azoknak csak a „15 százaléka jut el Ukrajnába”.
Kadirov arról is értekezett, hogy Ukrajában sátánisták telepszenek, közülük is a legnagyobb sátánista maga Zelenszkij. Kadirov egyúttal kijelentette, hogy el fogják pusztítani az ukrán sátánizmus fő támogatóját, ahogy Isten is elpuszította Szodomát és Gomorát.
Több évtizedes mélypontra, 626 ezer 300 darabra zuhant az értékesített új autók száma Oroszországban tavaly. Éves összehasonlításban pedig 59 százalékkal csökkent az új gépjárművek forgalma.
Az Avtostat orosz elemző intézet hétfőn megjelent előzetes adatai szerint decemberben éves összevetésben 58 százalékkal, 56 ezer 745-re csökkent az értékesítés, amely 10 százalékkal haladja meg a novemberi számokat.
A havi értékesítési adatokból kiderült, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszországból kivonuló nyugati cégek által hagyott űrt az ázsiai ország gyártói töltötték be. Az év első 10 hónapjában Oroszország volt a kínai autók hatodik legnagyobb exportpiaca.
(MTI)
Evgenii Bugubaev / ANADOLU AGENCY / AFP Új autók várják egy moszkvai autótelepen, hogy javuljon a rubel dollárhoz viszonyított árfolyam 2022 júliusában.
Az ukrajnai háború nemzetközi válsághelyzetet teremtett Ferenc pápa szerint, aki a béke első számú feltételeként a globális leszerelést nevezte meg a Szentszéknél akkreditált diplomatákhoz intézett évnyitó beszédében a Vatikánban hétfőn, írja az MTI.
A katolikus egyházfő úgy vélte,
egyre fejlettebb haditechnika bevetése helyett logikát kell váltani a teljes leszerelés útját követve, mivel semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol a halál eszközei terjednek.
Filippo MONTEFORTE / AFP
Ferenc pápa hagyományos, a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testülethez intézett beszédében vázolta az aktuális nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi eseményekkel kapcsolatos nézeteit.
Emlékeztetett, hogy 2023-ra esik XXIII. János pápa latinul Pacem in Terris (Békét a világban) kezdetű enciklikájának hatvanadik évfordulója. A pápai dokumentum, amely a kubai rakétaválságot kísérte, az igazságon, igazságosságon, szereteten és szabadságon felépítendő békét szorgalmazta a nemzetek között.
Ferenc pápa kijelentette, hogy elődjének korában az emberiség saját megsemmisülésének küszöbén állt, amit a párbeszéd segítségével sikerült elkerülni. Kifejtette: az atomháború veszélye ma is fenyegetően hat, és félelembe taszítja a világot.
Az atomfegyverek birtoklása erkölcstelen, (…) az atomfegyverek fenyegetése közepette mindannyian vesztesek vagyunk
– hangoztatta Ferenc pápa. Aggodalmát fejezte ki az iráni atommegállapodás megtorpanása miatt. Azt mondta: „ma a harmadik világháború zajlik a globalizált világban, ahol a konfliktusok bolygónknak csak bizonyos részeit érintik, lényegében azonban mindenkit magukkal sodornak”.
Példaként Ukrajnát említette, és az „értelmetlen háború” azonnali leállítását sürgette, melynek hatása egész térségeket érint Európán kívül is az energetikai ellátásban, valamint az élelmiszertermelésben elsősorban Afrikában és a Közép-Keleten.
Már két halálos áldozata van a kelet-ukrajnai Sevcsenkove piacát ért orosz rakétatámadásnak, írja a Guardian. A Harkivtól körülbelül 80 kilométerre található települést ért támadásban egy 50 és egy 60 év körüli nő halt meg, valamint egy gyerek is megsérült.
SERGEY BOBOK / AFP A piac a bombázás után 2023. január 9-én.
A kelet-ukrajnai Donyeck megyében az orosz erőknek sikerült elfoglalni a Bahmut város melletti Bahmutszke falut – közölték hétfőn a helyi oroszpárti szakadár hatóságok.
A jelentések szerint a 70 ezres lakosú Bahmut ellenőrzéséért heves harcok dúlnak az utóbbi időben az ukrán és az orosz erők között. Bahmutszke a várostól északkeletre fekszik, közvetlenül Szoledar város mellett, amelyért szintén küzdenek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videoüzenetében úgy fogalmazott, hogy a Bahmut és Szoledar közötti zóna „a front egyik legvéresebb hadszíntere”.
Hét ember halt meg abban a bombázásban, amely Ukrajna harkivi régiójában történt egy helyi piacon. A halottak között egy gyerek is van. A légicsapásról Kira Rudik ukrán parlamenti képviselő tett közzé egy videót, amelyen jól látszik a pusztítás, a pontos települést azonban nem nevezte meg. Rudik hozzátette: minden egyes nap újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az orosz megszállók népirtást követnek el Európa közepén.
russian occupiers shelled a local market in #Kharkiv region. Child among seven victims. Every day brings evidence of #genocide in the middle of Europe. pic.twitter.com/L8qu66m93F
Levették a napirendről Leonyid Brezsnyev egykori szovjet pártfőtitkár, a város szülötte mellszobrának lebontását az ukrajnai, Dnyipropetrovszk megyei Kamjanszkéban pénzhiány miatt – jelentette be Olekszandr Csernisev polgármester-helyettes a Vesztyi Ukraina ukrán hírportál közlése szerint.
A városvezető-helyettes elmondta, hogy azt a költségvetési pénzt, amelyből a bontást finanszíroznák, a háborús helyzet miatt jelenleg védelmi, biztonsági, kommunális és a lakosság mindennapi életkörülményeit biztosító kiadásokra kell fordítani. Az emlékmű bontásának ügyét majd csak a háború befejeződése után veszik napirendre.
A 2014-es ukrajnai fordulat után törvényt fogadtak el a „dekommunizációról”, vagyis minden, a szovjet múlttal kapcsolatos emlékmű lebontásáról, a földrajzi és közterületi nevek megváltoztatásáról. Nyolc év alatt több mint 900 települést és mintegy 50 ezer utcát neveztek át. Az utóbbi időben már nemcsak a szovjet, hanem az egész orosz múlt nyomait is igyekeznek eltüntetni. Ukrajna-szerte lebontják orosz történelmi személyiségek, írók, művészek, tudósok, utazók emlékműveit, és átnevezik a róluk elnevezett utcákat, tereket.
Ukrajna tagadja, hogy az orosz csapatok 600 ukrán katonát öltek meg Kramatorszk városánál vasárnap, írja a Sky News. Az orosz védelmi minisztérium korábban arról számolt be, hogy az oroszok egy védelmi bázist találtak el, ahol 1300 ukrán katona tartózkodott. A keleti ukrán katonai csapatok szóvivője szerint azonban a támadás csak az infrastruktúrát károsította, halálos áldozat nincs.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5999-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 12 827-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 280 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől vonattal 63 ember – köztük 36 gyermek – érkezett Budapestre. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket, írták.
Bahmut mindennek ellenére kitart. És bár a város nagy részét elpusztították az orosz csapások, katonáink visszaverik az állandó orosz előrenyomulási kísérleteket,
Mondta vasárnap esti üzenetében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök hozzátette, hogy pusztítás egyre nagyobb és az ukrán katonáknak is egyre nehezebb helyzetben között kell kitartaniuk.
