Az orosz katonai hírszerzés ügynökét kapcsolhatták le Bécsben

Rendeletben tett javaslatot az orosz elnök Moszkva megye, a Krím és Szevasztopol vezetésének, hogy az ukrajnai háborúban érdemeket szerző katonák és az elesettek családjai között ingyen osszanak ki telkeket. A hivatalos jogi információs portálon hétfőn közzétett, a katonák és családtagjaik szociális támogatásáról rendelkező jogszabály azt javasolta a regionális hatóságoknak, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek a földtörvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében ingyen biztosítják a földterületekhez jutást.

Putyin ugyancsak hétfőn aláírt egy törvényt, amely a mozgósított állampolgároknak jogokat biztosít a korábbi állásuk megpályázásakor, ha a munkaviszonyuk a bevonulásuk miatt szűnik meg. Az elnök kézegyével látta el azt a jogszabályt is, amely 2023-ra 16 242 rubelben (jelenlegi árfolyamon mintegy 90 ezer forintban) állapította meg a minimálbért.

(MTI)

Oroszország és Fehéroroszország kész tárgyalni a többi állammal, közöttük az európaiakkal is – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Vlagyimir Putyinnal folytatott hétfői minszki tárgyalása kezdetén. A fehérorosz elnök ugyanakkor felszólította a Nyugatot, hogy „hallgasson a józan észre”, és térjen vissza a biztonságról folytatott konstruktív párbeszédhez.

Vlagyimir Putyin hétfőn utazott Fehéroroszországba, amely közvetlenül nem vesz részt az ukrajnai háborúban, de lehetővé tette, hogy Moszkva a területéről indítson támadást a február 24-én kezdődött invázió elején. A fehérorosz elnök hangsúlyozta, hogy „egyes nézeteltérések ellenére” Fehéroroszország és Oroszország megtalálja a választ minden fenyegetésre.

A fehérorosz-orosz kapcsolatok javulása természetes válasz volt a változó nemzetközi helyzetre. (.) Véleményem szerint néhány nézeteltéréstől eltekintve megtaláljuk a hatékony választ a kihívásokra és fenyegetésekre

– mondta Lukasenka. Vlagyimir Putyin a gazdasági együttműködés kérdéseiről beszélt. Kijelentette, hogy Moszkva kész továbbra is segíteni Fehéroroszországot az atomenergetikai fejlesztésekben.

Minden téren aktívan együttműködünk. Az energetika területén Oroszország a saját terhére folytatja az atomerőmű építését. Az első energiablokk már működik

– mondta az orosz elnök.

Putyin megjegyezte, hogy Oroszország szállíthatna több gázt is Fehéroroszországnak, de ehelyett működik az atomerőmű, az általa termelt energia nagyjából 4,5 milliárd köbméter földgáznak felel meg. “Készek vagyunk tovább fejleszteni ezt a projektet, és újabb energiablokkokat építeni” – tette hozzá.

Oroszország a Hrodno megyei Osztrovecben épít atomerőművet, a két reaktorblokk teljesítménye 1200 megawatt, az elsőt 2020 novemberében kapcsolták rá a fehérorosz energiahálózatra.

z orosz elnök minszki látogatása előtt szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy ostoba és alaptalan koholmányok azok a publikációk, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői minszki látogatása arra fogja kényszeríteni Fehéroroszországot, hogy vegyen részt az Ukrajna elleni orosz “különleges hadműveletben”.

(MTI)

Ostoba és alaptalan koholmányok azok a publikációk, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői minszki látogatása arra fogja kényszeríteni Fehéroroszországot, hogy vegyen részt az Ukrajna elleni orosz különleges hadműveletben – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Teljesen ostoba koholmányok, alaptalan fabrikációk

– válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy mit gondol a minszki tárgyalásról megjelent azon publikációkról, amelyek szerint Putyin be akarja vonni a háborúba Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt.

Korábbi bejelentés szerint Lukasenka és Putyin hétfőn Minszkben a régió biztonságáról és a közös válaszlépésekről készül tárgyalni.

Orosz külügyi közlemény szerint hétfőn Szergej Lavrov orosz és Szjarhej Alejnyik fehérorosz külügyminiszter Minszkben nemzetközi és regionális kérdésekről, valamint az ukrán válságról tárgyalt. A felek megerősítették eltökélt szándékukat, hogy nemzetközi fórumokon összehangolják lépéseiket, és fellépnek az Oroszországra és Fehéroroszországra „a barátságtalan államok által gyakorolt politikai és jogellenes szankciós nyomás ellen”. A fehérorosz fővárosba érkezett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is.

Putin's visit to Minsk aims to strengthen Lukashenka's internal legitimacy and self-confidence. Lukashenka is Putin's puppet, but even a puppet wants to feel the most important. pic.twitter.com/6sUcbcP0Lx

— Franak Viačorka (@franakviacorka) December 19, 2022

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz offenzíva kedvezőbb pozíciók elfoglalásához vezetett. Az ukrán fegyveres erők vesztesége a tábornok szerint ebben az irányban több mint 130 ukrán katona, két harckocsi, három páncélozott harcjármű és három jármű, a donyecki régió déli részén mintegy nyolcvan halott és sebesült, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó, Kupjanszk irányában több mint húsz katona, egy gyalogsági harcjármű és két jármű, Liman irányában pedig mintegy hetven katona, két páncélozott harcjármű és két kisteherautó volt.

Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők három ukrán vezetésipontra, 56 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 139 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az orosz légvédelem a műveleti területen lelőtt nyolc ukrán drónt, hat HIMARS- és Uragan-drónt, továbbá négy amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát az oroszországi Belgorod megye légterében.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 344 repülőgépet, 184 helikoptert, 2684 drónt, 398 légvédelmi rakétarendszert, 7159 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3691 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7264 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij a Litvániában tanácskozó nyugati államok vezetőihez fordult, sürgetve őket, hogy biztosítsák Ukrajna számára a hozzáférést a légvédelmi fegyverek lehető legszélesebb köréhez.

– Az orosz agressziónak el kell buknia. A feladatunk az, hogy ez mielőbb megtörténjen – jelentette ki az ukrán elnöke, felszólítva a Rigában tárgyaló állami vezetőket – így például Rishi Sunak brit miniszterelnököt is –, hogy tegyenek meg mindent ennek érdekében.

Zelenszkij szerint több millió ember maradt fűtés és áram nélkül az elmúlt napok orosz légicsapásai nyomán, melyeket iráni drónokkal hajtottak végre. Szerinte ebben a pillanatban az jelentené az oroszokkal szembeni leghatékonyabb fellépést, ha biztosítani tudnák az ukrán légtér száz százalékos védelmét, erre pedig mielőbb szüksége van.

A GRU orosz katonai hírszerzés feltételezett kémjeként lepleztek le Ausztriában egy orosz származású, 39 éves görög állampolgárt. Az osztrák belügyminisztérium hétfői közleménye szerint a férfi apja egy volt orosz hírszerző, aki aktív korában Németországban és Ausztriában állomásozott diplomataként.

A kémkedéssel gyanúsított, de szabadlábon lévő férfi Oroszországban a GRU (képünkön az orosz katonai hírszerzés vezetője, Igor Kosztyukov) munkatársaként kapott speciális katonai kiképzést, és különböző országok diplomatáival és hírszerző szolgálataival állt kapcsolatban, röviddel Ukrajna orosz megtámadása előtt, az invázió idején pedig Moszkvában tartózkodott – derül ki a belügyminisztérium közleményéből.

Az osztrák hatóságok államtitkok elárulásával gyanúsítják. „Fennáll a gyanú, hogy a férfit információforrásként használták az osztrák lakosság körében, az országban és a sajtóban folyó külpolitikai, össztársadalmi és biztonságpolitikai vitákban, és az Ukrajna elleni támadás előestéjén a lehetséges külföldi reakciók felbecsülésére hívták Moszkvába” – áll a közleményben.

A belügyminisztérium rámutat, hogy a gyanúsítottnak alig kimutatható jövedelme volt Ausztriában, ennek ellenére 2018 és 2022 között 65 külföldi utazást tett, és több ingatlant vásárolt Bécsben, Oroszországban és Görögországban.

Az információcseréket konspiratív bécsi helyszíneken bonyolították le, ahol bizonyítottan orosz diplomatákkal is találkozott – olvasható a közleményben, amely szerint a gyanúsított ingatlanjainak átkutatásakor lehallgatóberendezés-kereső készüléket, golyóálló öltözetet, informatikai eszközein pedig 10 millió adatot találtak.

A Kronen Zeitung című lap szerint a Cobra-kommandósok egyebek közt egy magas kerítés és sövény mögött megbúvó házon ütöttek rajta. Az osztrák Btk. szerint hat hónaptól 5 évig terjedő börtönnel sújtható az Ausztria hátrányára végzett titkos hírszerzés.

Az orosz dróntámadás „meglehetősen súlyos” károkat okozott Kijev egyes régióiban hétfőn, három kerület is áramellátás nélkül maradt – közölte Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója.

Oroszország 35 „kamikaze” drónt indított Ukrajna ellen a hajnali órákban, amikor még sokan aludtak. Ismét az energiaellátást biztosító infrastruktúrát támadták, hat napon belül ez volt a harmadik légicsapás a fővárosra.

Az ukrán légierő szerint a 35 drónból 30-at sikerült lelőniük. A Shahed-136/131 nevű iráni katonai légieszközöket az Azovi-tenger keleti partjáról indították.

Vlagyimir Putyin orosz elnök minszki látogatásával egyidejűleg orosz hadgyakorlat kezdődött hétfőn Fehéroroszországban, írja az MTI.

A hadgyakorlatot az orosz védelmi minisztérium jelentette be Moszkvában hétfőre virradóra az Interfax orosz hírügynökség szerint. A manőverek zászlóaljszinten folynak, és a közös orosz-fehérorosz harccsoport orosz alakulatai vesznek benne részt. Ehhez az egységhez korábbi jelentések szerint nagyjából 9 ezer orosz katona tartozik.

Putyint hétfőn Minszkbe várják, ahová több év óta először látogat el az orosz elnök, hogy fehérorosz kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával tárgyaljon.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még Putyin előtt Minszkbe érkezett, ahol hétfőn tárgyalásra ült össze Szjarhej Alejnyik nemrég kinevezett új fehérorosz külügyminiszterrel.

Párhuzamosan zajlanak a katonai beruházások Magyarországon, az első igazán látványos részeredmény a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek legördülése lesz júniusban. Az épület a Zala Zone területén már áll, a gyártóeszközök, szerszámgépek beszerelése zajlik, januárban elindul az összeszerelés. Már most szerte a világon nagy az érdeklődés a Zalaegerszegen gyártott harckocsik iránt – mondta az Index-nek adott interjújában Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

Kifejtette, hogy hazánk elsődleges célja egy elhivatott, ütőképes, elrettentő erőt felmutató hadsereg felállítása, elengedhetetlen, hogy katonáink a legmodernebb fegyverekkel és felszereléssel legyenek ellátva. Szerinte a Várpalotára kerülő robbanóanyag- és lőszergyár stratégiai jelentőségű lesz egész Európa védelmi ipara szempontjából. – A Lynx KF41-esek mellett a kiemelt beszerzések közé tartoznak a NASAMS légvédelmi rendszerek, a svéd Carl-Gustaf M4 páncéltörő eszközök, a német Leopard 2A7HU harckocsik és a Kiskunfélegyházán gyártott CZ Bren kézifegyverek – nyilatkozta.

Magyarország fölé „vaskupolát” húzunk az izraeli rendszer elemeiből

– közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve, ezek a rendszerek százmilliós nagyságrendű tételt jelentenek euróban. Beérkeznek az izraeli gyártású, rövid-közepes és hosszú hatóságú radarrendszerek, amelyek kiegészülnek a norvég–amerikai gyártmányú légvédelmi rakétákkal. Ezek együttműködve az izraeli Vaskupolához hasonló módon biztosítják majd Magyarország légterét. Ezzel Magyarországon megjelenik a haditechnika csúcsa a légtérvédelemben.

Az orosz-ukrán háború kapcsán elismételte a kormányzati álláspontot, a hibás uniós szankciókról, hangsúlyozva, hogy a szankciók bevezetésével a háborúnak nem lett vége. Fontos stratégiai döntésnek nevezte, hogy Magyarország nem szállít fegyvert, és nem is enged fegyverszállítmányt a határain keresztül Ukrajnába, így elkerülve Kárpátalja célponttá válását.

Az orosz elnök hétfőn Fehéroroszországba utazik, hogy találkozzon Alekszandr Lukasenkával – írta a Guardian, amely szerint tartani lehet attól, hogy a cél a fehéroroszok bevonása az ukrajnai invázióba. Az ukrán vezérkar szerint tartani lehet attól, hogy a háború megindításának egy éves évfordulóján, februárban, vagy tavasszal újabb szárazföldi offenzíva indul, melynek egyik fő iránya Fehéroroszország felől lenne. Putyin legutóbb 2019-ben járt Minszkben, 2022 szeptemberében Szocsiban is találkoztak.

A két állam szoros katonai szövetséges, tavaly októberben körülbelül kilencezer fős orosz hadtestet telepítettek át, a múlt héten pedig például katonai repülőgépeket.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5902-en léptek be Magyarország területére vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3782-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 228 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 60 ember – köztük 29 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Az orosz hadsereg kéttucatnyi drónnal támadta az ukrán fővárost, Kijevet hétfőn hajnalban – jelentették a helyi hatóságok.

A kijevi hatóságok arról számoltak be a Telegramon, hogy több mint húsz iráni gyártmányú drónt észleltek a főváros légterében, melyek közül legalább 15-öt lelőttek. Egy fontos infrastrukturális létesítményt találat ért. Előzetes értesülések szerint a támadás nem követelt halottakat vagy sebesülteket.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szintén a Telegramon azt közölte, hogy robbanásokat lehetett hallani a Sevcsenkivszkij és Szolomjanszkij kerületben. Hozzátette, sebesülésekről nem érkezett jelentés, sürgősségi szolgálatok dolgoznak a helyszínen. Egy szemtanú a Reutersnek arról számolt be, hogy Sevcsenkivszkij kerületben az egyik becsapódás helyszínén tűz ütött ki.

Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója arról írt a Telegramon, hogy a fővárost körülölelő megyében több infrastrukturális létesítmény és magánház károkat szenvedett, két személy megsérült.

A terrorista állam folytatja háborúját a civil lakosság ellen. Le fogjuk győzni mindenütt

– írta Kuleba.

Kijevben és a régióban csaknem egész éjjel szóltak a szirénák.

Hétfő reggeltől Kijevben ismét áramszünetek vannak, a hatóságok közlése szerint a két robbanássorozatban több kerületben megszűnt az áramszolgáltatás.