A brit miniszterelnöki posztról szeptember elején távozó Boris Johnson vasárnap este bejelentette, hogy nem indul a Konzervatív Párt vezetéséért és így a kormányfői pozícióért, írja a BBC.
A sorozatos botrányok után lemondó Johnson esetleges gyors visszatérése azért került szóba, mert utódja, Liz Truss alig hat hét alatt megbukott, miután adócsökkentési programja a nemzeti bank szerint veszélyeztette az ország pénzügyi stabilitását, és súlyos népszerűségvesztést okozott pártjának.
Johnson támogatói az elmúlt napokban világossá tették, hogy a miniszterelnöki posztot 2019 júliusa és 2022 szeptembere között betöltő politikus máris visszatérne a Downing Streetre, és ezt támasztotta alá az is, hogy a karibi nyaralását megszakítva Londonba utazott. Johnson ugyanakkor most úgy nyilatkozott, annak ellenére, hogy rendelkezik az induláshoz szükséges mennyiségű képviselő támogatásával, és lenyűgözte, hányan biztatják, ráadásul úgy gondolja, hogy jó esélye lenne pártja élén egy 2024-es választási győzelemre is, arra jutott, hogy indulása „nem lenne helyes”, mert nem lehet hatékonyan kormányozni, ha nincs mögötte egységes frakció.
Johnson azt állítja, hogy a szükséges száz helyett 102 képviselő támogatja, de a BBC nem tudta ezt ellenőrizni, mivel csak 57 képviselő nyilatkozott nyilvánosan erről.
A volt miniszterelnök arra is kitért, hogy bár felvette a kapcsolatot Rishi Sunakkal és Penny Mordaunttal, a kormányfői posztra aspiráló másik két jelölttel azért, hogy összefogjanak, erre nem találtak módot.
Az indiai felmenőkkel rendelkező Sunak (akinek feleségével közös vagyonát 730 millió fontra teszik, ezzel az első politikus, aki szerepel a szupergazdag britek listáján) az első hindu, valamint nem fehérbőrű brit kormányfő lehet. Rendkívül népszerű a tory frakcióban, a párt parlamenti képviselői több szavazási kör után a nyolc jelöltből őt javasolták miniszterelnöknek Johnson lemondása után is, ám a végső szót kimondó párttagság akkor Liz Truss mellé állt. Ha most megkapja is a szükséges támogatást, jóval nehezebb dolga lesz, mint másfél hónappal ezelőtt lett volna: a Konzervatív Párt népszerűségét már a Johnson körüli botrányok is megtépázták, de a Munkáspárt szeptember elején még csak nagyjából 20 százalékponttal vezetett előtte a kutatásokban, ez a különbség azóta 30 százalékra nőtt.
Ami Johnson visszatérését illeti: a legnagyobb brit közvélemény-kutató, a YouGov a napokban azt mérte, hogy a válaszadók 52 százaléka nem örülne ennek, és csupán 27 százalék látná szívesen ismét a kormányfői székben. Johnson bukását alapvetően a 2021 decemberében kitört partygate hozta el: kiderült, hogy a szigorú járványügyi korlátozások idején (2020-ban és 2021 első felében) több bulit is rendeztek a Downing Street-i miniszterelnöki rezidencián, és ezeken ő is jelen volt. Lemondásának közvetlen előzménye azonban az volt, hogy Chris Pincher, az alsóházi konzervatív helyettes vezetője távozni kényszerült, miután részegen két másik férfi képviselőt fogdosott. Pinchernek nem ez volt az első ilyen esete, de a kormányfői hivatal tagadta, hogy Johnson a kinevezése előtt értesült volna a korábbi zaklatási ügyekről, ez azonban nem bizonyult igaznak – és miután ismét hazugságon kapták, kormányának tagjai sorra kihátráltak Johnson mögül.
Liz Truss lemondásakor azt jelentették be, hogy a Konzervatív Párt október 28-áig lezárja az újabb, idei második vezetőválasztását. Az új kormányfő az ötödik lesz a 2010 óta tartó tory kormányzás során David Cameron, Theresa May, Johnson és Truss után.
Az október végén hivatalba lépő miniszterelnök lesz egyébként Winston Chrurchill óta az első, aki nem II. Erzsébettől veszi át a kinevezését, mivel a hetven évig uralkodó királynő két nappal a halála előtt nevezte ki Lizz Trusst, aki a tizenötödik kormányfő volt hivatali ideje alatt.
