Nagyvilág

Lengyelország és Oroszország mást gondol arról, hogy megszállás volt-e az 1939-es bevonulás

A Szovjetunió nem felszabadító hadjáratot indított Lengyelországban 1939. szeptember 17-én, hanem a hitleri Németországgal szövetkezve támadást intézett ellene – reagált a lengyel külügyi tárca szóvivője az orosz külügyminisztérium Twitter-oldalán pénteken közölt összeállításra.

Az orosz diplomáciai tárca mintegy kétperces zenés, archív képekkel illusztrált összeállításának narratívája szerint a Vörös Hadsereg „a lengyelek által 1920-1921-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadította fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta”. Az anyag azt állítja, hogy a náci Németország, amely 1939. szeptember 1-jén rohanta le Lengyelországot,  csatalakozásra szólította fel Moszkvát, amit a szovjet vezetés figyelmen kívül hagyott, „és az utolsó pillanatig” nem kívánt a konfliktusba belépni.

„Amikor világossá vált, hogy a Wehrmacht egységei elérhetik Minszket, döntés született a csapatok (lengyelországi) bevezetéséről” – szólt a felirat, amely a továbbiakban azt közölte, hogy Moszkva nem engedhette meg egész Lengyelország elfoglalását, ami rontotta volna nyugati katonai pozícióit, emellett pedig meg akarta védeni a helyi ukrán és fehérorosz lakosságot.

Az orosz hadsereg „ellenállásba alig ütközve”, 12 nap alatt 250-300 kilométert nyomult nyugatra, és elérte az úgynevezett Curzon-vonalat. Ezt George Curzon brit külügyminiszter javasolta 1920-1921-ben a lengyel-keleti szláv etnikai határ mentén lehetséges demarkációs vonalként, de egyik fél sem fogadta el.

Az összeállítás értelmében a lengyel „katonai-politikai vezetés” szeptember 17-ig Romániába szökött, és Lengyelország „állami léte gyakorlatilag megszűnt”. A történtekért az anyag Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve az akkori lengyel vezetést tette felelőssé. A szöveg szerint a Szovjetunió korábban többször is javasolta Varsónak, hogy a felek kössenek kölcsönös segítségnyújtási megállapodást a német agresszió elhárítására, a lengyel vezetés azonban elutasította, hogy a Vörös Hadsereggel együtt lépjen  fel a Wehrmachttal szemben.

A varsói külügyi tárca szóvivője erre a Twitteren így reagált:

Nem történt semmiféle felszabadító hadjárat, ez agresszió volt, amely a hitleri Németországgal kötött paktum alapján történt.

Hozzátette: 1939. szeptember 17-én Lengyelország nem szűnt meg, ellenben a megszállt területek lakói röviddel ezután a szovjet állam által elkövetett bűntettek áldozataivá váltak.

A szovjet támadás évfordulójáról pénteken Lengyelország-szerte megemlékezéseket tartottak, ez alkalomból Andrzej Duda elnök részvételével megnyitották a Szibériába hurcolt lengyelek múzeumát is a kelet-lengyelországi Bialystokban.

Mateusz Morawiecki lengyel és Ingrida Simonyte litván kormányfő megkoszorúzta a Keleten meggyilkolt áldozatok varsói emlékművét a pénteki lengyel-litván kormányközi konzultációk keretében.

(MTI)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.