2019-ben Franciaországban volt a legmagasabb a termékenységi ráta az Európai Unió 27 tagállamában – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tett közzé. A vizsgált évben egy francia nőre 1,86 élve született gyerek jutott, míg a skála másik végén Málta áll, 1,14-gyel. Az uniós termékenységi ráta három évig tartó növekedés után 2016-ban kezdett el csökkenni, 2019-ben 1,53-on állt, ami még mindig szignifikánsan jobb eredmény, mint a 2001-es (1,43).
Ennek ellenére 2008 óta folyamatosan csökken a születések száma az EU-ban: abban az évben 4,68 millió baba jött világra az összes uniós tagországot tekintve, míg 2019-ben 4,17 millió gyerek született.
A termékenységi ráta változásáról árnyaltabb képet kapunk akkor, ha országonként nézzük, és ebből a szempontból Magyarország kimondottan előnyös helyzetben van. Az alábbi grafikonon a 2010-es és a 2019-es adatok különbségét mutatjuk be.
Hazánk azzal, hogy a két időpont között három tizeddel tudta javítani az egy nőre eső élve született gyerekek számát, az EU-tagországok között az élre állt. Nem sokkal maradt le tőle Lettország, illetve Csehország, a lista végén álló Finnországban azonban az uniós átlagot bőven meghaladó csökkenés mérhető. A vizsgált országok között nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg azok, ahol nőtt vagy csökkent termékenységi ráta. Azonban érdemes megjegyezni, hogy
2010-ben a visegrádi országok, illetve Románia közül hazánkban volt a legalacsonyabb a termékenységi ráta (1,25), míg az élen keleti szomszédunk állt. Ezt követően Lengyelország kivételével mindenhol csökkenni kezdett az egy nőre eső újszülöttek száma, majd 2013-ban mindegyik vizsgált országban emelkedni kezdett.
Tény, hogy a magyar eredményekben bekövetkező ugrás miatt 2014-ben Lengyelországot és Szlovákiát is sikerült megelőzni, 2016-ra viszont elfogyott a lendület, Szlovákia pedig visszaszerezte a harmadik helyet, jócskán lemaradva Romániától és Csehországtól.
