Nagyvilág

Fittyet hányt a koronavírusra, veszélyben Európa utolsó diktátorának uralma

Több évtizedes uralma után most igazi kihívással találkozik Fehéroroszország elnöke, Alekszandr Lukasenko, aki leginkább a koronavírus miatt került ilyen helyzetbe. A tiltakozások egyik központi figurája egy Viktor Babariko nevű exbankár, aki Lukasenko legfőbb kihívójává vált, a legnagyobb veszélyt mégis egy blogger jelenti a hatalomra. A rendőrség mindkettőjüket őrizetbe vette, ami tovább tüzeli a minszki tüntetéseket.

Viktor Babariko megelégelve a 26 éve fennálló rezsimet, úgy döntött, hogy elindul az augusztus 9-ei fehérorosz elnökválasztáson. A korábban bankárként dolgozó Babariko az általános elégedetlenség mellett két dolgot rótt fel az elnöknek: az oroszokkal való egyre integráltabb gazdasági kapcsolatokat, amelyek teljesen kiszolgáltatottá teszik a fehérorosz gazdaságot, illetve a koronavírus-járvány inkompetens kezelését. Az ország teljhatalmú ura, Alekszandr Lukasenko nem volt hajlandó tudomást venni arról, hogy tombol a világjárvány, többször kijelentette, hogy az embereknek ugyanúgy dolgozni kell menniük, különösen ebben a helyzetben, hiszen

a traktorok meggyógyítanak, a föld meggyógyít mindenkit.

Ezt mondta március közepén, amikor a járvány a legtöbb európai országot elérte. Ezzel sokatmondó képet kapunk arról, milyen állapotok uralkodtak az országban az elmúlt hónapokban, ám a lakosság nem igazán értékelte ezt a hozzáállást.

Vodka és katonai parádé

Lukasenko nem vezetett be kijárási korlátozásokat és Európában egyedülálló módon a nemzeti labdarúgó-bajnokságot sem szakították félbe. Az elnök egy ízben még olyan állítást is tett, hogy az emberek nem fognak megfertőződni, ha elegendő vodkát isznak. Egy március végén rendezett amatőr jégkorong meccs után pedig – ahol ő maga is játszott – azt nyilatkozta, nem létezik jobb gyógymód a jéghokinál. Még a május 9-ére időzített katonai parádét sem volt hajlandó elhalasztani, így amikor a világ legtöbb országában épp csak elkezdtek kimerészkedni az emberek a karanténból, Minszk utcáin több ezer katona vonult fel, köztük nagyon sok idős veterán is. A médiában rendre alacsonyabb számok jelentek meg a fertőzési adatokról, egy újságírót pedig le is tartóztattak, mikor a kormány járványügyi intézkedéseit kritizálta.

Fotó: Sergei Gapon /POOL /AFP

Az országban eddig 362-en haltak meg a járványba és 60 ezren kapták el a vírust, legalábbis a hivatalos adatok szerint, melyek alapján Fehéroroszország a kilencedik legfertőzöttebb ország Európában.

Lukasenkót gyakran nevezik Európa utolsó diktátorának, a fehérorosz elnök pedig mindent meg is tesz azért, hogy megfeleljen a titulusnak. Az országban elnöki köztársaság van, így az elnök az állam legfontosabb embere, ő nevezi ki a minisztertanács tagjait és a miniszterelnököt is. Lukasenko 1994 óta tölti be a tisztséget, azóta megingathatatlan a hatalma. Az alkotmány többszöri módosításával egyre jobban kiszélesítette a jogköreit és lehetővé tette, hogy az elnök újraválasztható legyen, így újra és újra indulhasson a választásokon.

A recept eddig bevált, mert bár kihívói mindig akadtak, ők többnyire inkább bábok voltak, akik csak a látszat fenntartására szolgáltak, érdemben egyikük sem jelentett veszélyt Lukasenkóra. Akadtak azért kivételek is, Mikola Sztatkevics korábban több évet töltött börtönben, miután az elnök kihívójaként elindult a 2010-es választáson, és májusban mások mellett újra őrizetbe vették.

Most viszont új helyzet állt elő. Az induláshoz minden jelöltnek 100 ezer aláírást kell összegyűjtenie, az emberek pedig tömött sorokban álltak a pultoknál, annak érdekében, hogy Lukasenko igazi ellenfelet kapjon.

„Biztos vagyok benne, hogy az elnök támogatottsága nem éri el az 50 százalékot sem”, mondta Babariko, és hogy a hatalom is érzi veszélyt, azt jelzi, hogy az elnök támadásba lendült, az állam emberei pedig rászálltak az exbankárra és annak korábbi bankjára, a Belgazprombankra.

Az elmúlt években nemcsak külföldön, de országon belül is egyre többen kritizálták Lukasenko rezsimét, ennél több azonban nem történt. A járvány elégtelen kezelése azonban úgy tűnik, már sok volt a lakosságnak. Ehhez hozzájárul a gazdasági visszaesés is, amiért a nép a hatalmat hibáztatja. Ezzel kapcsolatban egy minszki újságíró, Valeria Kostyugova fogalmazott úgy, hogy a koronavírus komoly csapás volt az országnak, de a járvány a lehetőséget is megteremtheti a változásra.

 A kormány elvesztette a kapcsolatot a valósággal, erre egyértelmű bizonyíték az, ahogy a járványt kezelték

– nyilatkozta korábban Babariko, hozzátéve, az a Fehéroroszország, ami az elmúlt 26 évben fennállt, és amiről a mostani rezsim azt hiszi, még évekig állni fog, nincs többé.

Papucsforradalom

Babariko mellett a tervek szerint indul az elnökválasztáson Valerij Cepkalo, az ország korábbi amerikai nagykövete is, de a jelek szerint nem őket tekinti magára nézve a legveszélyesebbnek Lukasenko, hanem egy Szergej Tihanovszkij nevű bloggert, akit az indulástól is eltiltottak. A férfi aktivistaként hatalmas erővel vetette bele magát a kampányba, célja nem elsősorban a hatalom megszerzése, hanem a jelenlegi rezsim megdöntése. Babarikóval ellentétben ő nem az elitért áll ki, hanem az alacsonyabb társadalmi osztályokat, a munkásosztályt igyekszik képviselni, a jelek szerint sikerrel.

Fotó: Natalia FedosenkoTASS /Getty Images

Tihanovszkij egy antikorrupciós kampányt indított a hatalommal szemben, meglehetősen nyers szlogenük szerint azért, hogy „megállítsák a csótányt”.

Azóta tömegek vásároltak papucsot jelképes fegyverként, hogy ezzel végezzenek a kártevőkkel, a helyi média pedig egyre többször „Papucsforradalomként” hivatkozik az eseményekre.

Egy helyi politikai elemző a történteket úgy kommentálta, hogy míg korábban az ellenzék is hozzájárult a Lukasenko legyőzhetetlenségét övező mítoszhoz, a mostani események egy teljesen új helyzetet teremtenek. A hatalom az évek során nagyon sok társadalmi csoportban váltott ki ellenérzést, most ők, a középosztály érkezett meg a politikába, köztük rengeteg olyan ember, akiket eddig nem érdekelt a politika, de már ők is felemelik a szavukat.

A Papucsforradalomhoz hasonló megmozdulások közös jellemzője, hogy a hatalom csírájában igyekszik elfojtani ezeket, még mielőtt nagyobb fordulatokat vennének az események. Fehéroroszországban sincs ez másképp, Lukasenko egyértelmű jelét adta, hogy nem nézi jó szemmel, hogy mások az uralmára törnek. A hónap elején a hatóságok őrizetbe vették Tihanovszkijt  a közrend megsértése és a rendőrökkel szembeni erőszak miatt. Egyes források szerint a választásokig biztosan letartóztatásban marad. Felesége, Szevtalan azóta elegendő aláírást gyűjtött össze ahhoz, hogy férje helyett elinduljon a választáson, nem sokkal később azonban egy videót tett közzé, amelyben könnyek között beszélt arról, hogy névtelenül azzal fenyegetik, elveszik tőlük a gyerekeiket, ha nem lép vissza.

Szergej utcai politikus, és ezt soha nem is titkolta. Ezért jöttek el érte először, mert tudják, hogy nincs annál veszélyesebb, ha az emberek kimennek az utcára

– mondta a történtekről Tihanovszkij egyik aktivista társa.

Lukasenko szerint az utcai megmozdulásokat egy orosz oligarca, Babariko korábbi üzlettársa finanszírozza, aki így akar befolyást szerezni az országban, mivel „az orosz Gazprombank helyi fegyvere Babariko Belgazprombankja”. A közvélemény előtt az elnök magabiztosan nyilatkozik, és látszólag ugyanúgy áll hozzá a demonstrálókhoz, mint a koronavírushoz.

A múlt héten korrupciós vádak miatt őrizetbe vették Babarikót és a fiát, ami után még erőteljesebbé váltak a tüntetések, a hétvégén közel 300 embert vittek el a rendőrök. Az azonban nem valószínű, hogy ez visszaveti a demonstrálók lendületét, akiknek az eltökéltségét az is jól mutatja, hogy már a járványveszély sem riasztja el őket az utcai politizálástól. Míg Lukasenko kijelentette, hogy Fehéroroszországban nem lesz forradalom, és álláspontja szerint az ország megingatására szőtt terebélyes tervet hiúsítottak meg a hatóságok, Babariko már a párhuzamokat emlegeti saját országa és a korábban a szovjet elnyomás ellen fellázadó csehszlovákok, illetve a Ceaușescut elsöprő románok között.

Az biztos, hogy soha nem volt még ekkora tétje a fehéroroszországi elnökválasztásnak, aminek az eredménye hosszú időre meghatározhatja az ország sorsát. Más kérdés, hogy Lukasenko egyáltalán leváltható-e egy demokratikus szavazáson. Az előző, 2015-ös elnökválasztáson a szavazatok 83,5 százalékát sikerült megszereznie a fehérorosz választási bizottság szerint, ugyanakkor Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői a korábbi elnökválasztások eredményét csalásra és megfélemlítésekre hivatkozva nem ismerték el.

Kiemelt kép: Sergey Mamontov /Sputnik /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.