A jegybank-elnök a növekedés.hu-n megjelent írásában kifejti: igazságtalan utólag felbontani egy korábbi hallgatólagos egyezséget, miszerint Közép- és Kelet-Európa megnyitotta belső piacait, hibásan lehetővé tette stratégiai ágazatainak felvásárlását a nagy nyugat-európai cégek részéről, és elviselte az aszimmetrikus piaci átmenet egyensúlyi terheit, cserébe a fejlesztési forrásokért. A mai alkudozás ennek az alkunak a megkérdőjelezése – tette hozzá.
A nyugati tőkebefektetések utáni profit ezekben az országokban nagyságrendileg meghaladta az uniós támogatásokat. A fejlett EU országok az uniós forrásokat duplán visszakapták, mert az azokból indított beruházások megrendeléseit nagymértékben a donorok cégei nyerték el
– hangsúlyozta a jegybank elnöke.
Az elmúlt 15 évben a régióban – a jelentős előrelépés ellenére – nem épült ki nyugati színvonalú infrastruktúra, miközben a nyugat-európai üzleti jelenlét teljes körűvé vált – mutatott rá, hozzátéve, hogy ennyi idő alatt korábban világszínvonalú infrastruktúra épült ki Nyugat- és Dél-Európában, Japánban és az ázsiai kistigriseknél.
Matolcsy György szerint az sem fair az alkudozásban, hogy Nyugat-Európa sokat nyer a térség negatív profitmérlegével, de ennél is többet a több millió képzett munkavállalóval.
Az MNB elnöke kifogásolja azt is, hogy a pénzről folyó viták nem érintik az EU legnagyobb pénzügyi forrását: a jegybankok világát. Véleménye szerint a 2020-as évtized drámai kihívásaira nem lehet vagy monetáris, vagy fiskális választ adni, csak a kettő együttes és célzott együttműködése lehet a megoldás.
Az igazi félreértésnek azt nevezi, hogy korunkban az alapvető erőforrások bőségére és nem szűkösségére lehet/kell építeni. Aki a pénzforradalom korában pénzbőség helyett fukar, az nem csupán a fösvénység bűnébe esik, hanem óriásit hibázik – fogalmaz.
A jogi szaknyelv az igazságtalan elosztáson alapuló szervezetet societas leoninának, oroszlántársaságnak hívja, nem Európai Uniónak
– zárta írását Matolcsy György.
Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi
