Nagyvilág

Hősnek indult, tízezrek vére tapadt a kezéhez

Korábban a témában:

95 éves korában elhunyt Robert Mugabe egykori zimbabwei diktátor. Sokan ördögi figuraként tekintettek rá, akinek az emberellenes bűncselekményeiért börtönben kellett volna töltenie az utolsó éveit, mások arra emlékeznek, hogy valaha felszabadította az országot és fellépett a nyugati imperializmus ellen.

Ő azt mondta magáról, megkérdőjelezhetetlen sikersztori az övé.

De az igazság ennél jóval árnyaltabb: felépítette Zimbabwét, hogy aztán lerombolhassa.

A felemelkedés

Robert Gabriel Mugabe 1924-ben született az akkor még Dél-Rodéziának nevezett országban egy asztalos fiaként. Zimbabwei és dél-mozambiki népcsoportok közösségében nőtt fel a fehér kisebbség által irányított országban. Apja fiatalkorában elhagyta a családot, bátyja pedig meghalt, így anyja nevelte.

Felvették a dél-afrikai Fort Hare Egyetemre, majd Ghánában dolgozott tanárként. Ez nagy hatással volt az életére, hiszen Ghána 1958-ben az első Szaharától délre eső ország volt, amely kiharcolta a függetlenségét. Sokat tanult a pánafrikai mozgalomról és első felesége, a ghánai származású Sally bátorítására valami hasonló szeretett volna elérni hazájában is.

1960-ban visszaköltözött Dél-Rodéziába és kampányt indított a feketék diszkriminációja ellen. Négy évvel később egyik beszéde alatt Ian Smith miniszterelnök elrendelte a letartóztatását, emiatt több mint tíz évig ült börtönben úgy, hogy tárgyalása sem volt. Akkori egyetlen gyermeke a zárkában töltött évei alatt meghalt, és még a temetésére sem mehetett el.

Ez sem törte meg, rengeteget olvasott, ügyvédi diplomát szerzett és folytatta politikai szerepvállalását a rács mögött is. A Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unióban (ZANU) folyamatosan nőtt a népszerűsége, és még börtönévei alatt pártelnökké nevezték ki.

A Zimbabwei Afrikai Nemzeti Uniót (ZANU) Robert Mugabe vezette 1980 február 6-án Fotó: AFP

Tizenegy év után engedték ki, egy nővér segített neki elszökni az országból. Mugabe a szomszédos Mozambikba ment, a ZANU gerillatáborába. A ZANU partizántevékenységet folytatott a gyarmati hatóságok ellen, ám a rivális ellenzéki pártok ellen is fellépett erőszakkal. Az Ian Smith vezette kormány elleni csatákban becslések szerint 27 ezren vesztették életüket.

Miután a háború véget ért 1979-ben, Mugabe hősként térhetett haza, és a független Zimbabwe első miniszterelnöke lett. 1980 és 1987 között töltötte be ezt a posztot, majd az ország elnöke lett.

Hősből zsarnok

Eleinte koalíciós kormányt vezetett Joshua Nkomóval, a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) alapító-elnökével, korábbi harcostársával, de miután Mugabe erőltette az egypártrendszert, Nkomo puccsra készült, ami brutális vérengzéssé fajul.

Amikor az emberek azt emlegetik, hogy Mugabe jó ember volt, de a hatalommámorban vált korrupttá, a legerősebb ellenérv a Gukurahundi, vagyis a zimbabwei hadsereg által elkövetett tömegmészárlás 1983 és 1987 között. Az elnevezés egy mondásra utal, amely azt jelenti,

az eső, ami elmossa a pelyvát még a tavasz érkezése előtt.

1982-ben az Észak-Koreában kiképzett 5. Brigád összecsapott Nkomo harcosaival Matabeleland tartományban. A ZAPU támogatói főként délen élő ndebelék, a ZANU szimpatizánsai pedig északi sonák voltak. A két népcsoport és az egykor jó barát politikusok közti ellentét etnikai tisztogatásba torkollt, és az 1980-as években legkevesebb 20 ezer ember veszítette életét Matabelelandban.

A nyugat szemet hunyt a népirtás felett, Mugabénak sosem kellett bíróság elé állnia. Eközben Zimbabwe gazdasága nőtt, a mezőgazdaság virágzott, az elnök kórházakat és iskolákat épített, és így Afrika legegészségesebb, legtanultabb és a legreményteljesebb nemzetévé vált.

Az ellenzék 1999-ben állt talpra újból, amikor a szakszervezetek megalapították a Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) nevű szervezetet. Mugabe manipulálta a választásokat és elindított egy földreformot, amelynek célja az volt, hogy elkergessék a fehér gazdákat a birtokairól, és a párttagoknak, valamint a sokszor hozzá nem értő fekete zimbabweieknek adják át azokat.

Fotó: ODD ANDERSEN / AFP

A gazdaság hanyatlani kezdett, és az egykor a kontinens éléskamrájának tartott Zimbabwe lakossága segélycsomagokra szorult, hogy elkerülje az éhhalált. Ezután jött a hiperinfláció, a pénz nevetségesen elértéktelenedett, az iskolák és a kórházak nem működtek, az egyszer már felszámolt betegségek visszatértek, a várható élettartam pedig 61 évről 45 évre csökkent. Milliók hagyták el az országot.

Mindeközben aktivisták, újságírók százait börtönözték be vagy gyilkolták meg. Csak a 2008-as választások idején kétszázan haltak meg a politikailag motivált erőszakban.

John Makube, a University of Zimbabwe egykori professzora azt mondta,

Robert Mugabe mindig azt gondolta, csak ő számít. Amikor 1980-ban felkarolták a támogatók, angyalinak tűnt, és felvette a környezete színét. De 2000-ben a választás elcsalásával rohadni kezdett. A kaméleon sokszínű: ha fél, akkor felveszi az eredeti színét, és ocsmány. Mugabe az igazi színét mutatta, és ő egy gyilkos, aki végzett az ellenségeivel.

2008-ban a gazdasági hanyatlás miatt egyezségre jutott Morgan Tsvangiraival, az ellenzéki MDC vezetőjével, akit miniszterelnöknek nevezett ki. Ez a szövetség sem tartott sokáig, öt évvel később az ekkor már 89 éves  Mugabe újabb győzelme után kitette a kormányból Tsvangirait.

Benne volt a DNS-ében a hatalomvágy

2016 februárjában Mugabe bejelentette, hogy addig marad hatalmon, amíg az Isten magához nem szólítja. Végül nem az Isten, hanem a zimbabwei hadsereg volt az, aki magával vitte.

2017. november 15-én házi őrizetbe helyezték, de nem volt hajlandó lemondani, ezért hat nappal később a parlament ülést tartott arról, hogy felelősségre vonják-e őt. Eközben jött a hír, hogy Mugabe beadta a derekát, és nem elnök többé. Posztján volt alelnöke, Emmerson Mnangagwa váltotta, aki megpuccsolta őt.

Így örültek a zimbabweiek Mugabe bukásának
Örömünnep a parlamentben és az utcákon.

Mugabének sikerült olyan megállapodást kötnie, amely megvédte őt és a családját egy esetleges későbbi vádemelés elől, továbbá elérte azt is, hogy az üzleti érdekei ne sérüljenek. Házat kapott szolgákkal, autókkal és megőrizhette diplomáciai védettségét.

Egészségügyi állapota az utóbbi években rendkívül romlott, állítólag tavaly már lábra állni sem tudott. 2019 szeptemberében halt meg Szingapúrban, ahová kórházi kezelésre járt rendszeresen.

A környezetéből a legtöbben azt mondják, két Mugabét ismertek. Eleinte semmi nem utalt arra, hogy hősből gazemberré válik. Összetett személyiség volt, akit nehezen lehetett megérteni, de mindig az vezérelte, hogy hatalomra kerüljön. Mondhatni benne volt a DNS-ében.

Fotó: ZINYANGE AUNTONY / AFP

Kiemelt kép: ALEXANDER JOE / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.