Nagyvilág ep-választás
French far-right Rassemblement National (RN) President and member of Parliament Marine Le Pen leaves the polling booth to cast her vote for the European Parliament elections in Henin-Beaumont, on May 26, 2019. (Photo by DENIS CHARLET / AFP)

Le Pen győzelme sok mindent jelent, de azt nem, hogy Macronnak annyi

Ellenkezőleg, ha most lenne a francia elnökválasztás, az elnököt újraválasztanák. Macronnak az viszont fájhat, hogy túl magasra emelte a tétet az EP-választás előtt. Ettől függetlenül is Európa erős embere lehet a következő öt évben.
Korábban a témában:

Emmanuel Macron elvesztette a franciaországi ki-ki meccset Marine Le Pennel szemben a vasárnapi EP-választáson, minek nyomán felvetődik a kérdés, bajba kerülhet-e az eredmények miatt a francia elnök. A válasz az: igen is, meg nem is.

Azt már a szavazást megelőző közvélemény-kutatások alapján is sejteni lehetett, hogy minimális különbség dönthet a centrista En Marche és a szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés között, és megjósolhatatlan volt, hogy melyik párt végez az élen. Végül az utóbbi felé billent a mérleg nyelve, a Le Pen-féle tömörülés a voksok 23,31 százalékával 22 mandátumhoz jutott, miközben a rivális En Marche alig egy százalékkal lemaradva 21 jelöltet delegálhat az Európai Parlamentbe.

Macron számára ez egyértelmű kudarc, hiszen még a kampánycsend kezdete előtt is aktívan próbált szavazókat maga mellé állítani, főként a fiatalok köréből. A legnagyobb problémája pedig abból fakadhat, hogy kétszer is emelte a választások tétjét:

  • egyrészt a jó és a gonosz ütközetének nevezte, hogy az emberek az általa képviselt uniós megújulás és a feltámadó nacionalizmus között választanak,
  • másrészt kijelentette, hogy a választást – a sárgamellényesek tüntetéssorozata után – az elnökségéről szóló referendumnak tekinti.

Emiatt az En Marche veresége a személyes bukásának is betudható, hiszen veszített.

Macron elfogadottsága tavaly decemberre 23 százalékig süllyedt, főként a kormány szociális és adópolitikája miatt, a reformcsomagot pedig még a korábbiaknál is nehezebb lesz megvalósítania a ciklusából hátralévő három évben.

Félő lehet számára, hogy az EP-választáson mindössze 0,54 százalékot szerző sárgamellényesek sajátos forradalma ismételten felerősödik, s az eredmények után azzal támadják majd, valódi legitimáció nélkül vezeti Franciaországot. Bár ez technikailag persze nem igaz, a demonstrációk eddig is komoly fejfájásokat okoztak a kormánynak.

French President Emmanuel Macron (C) gestures as he leaves a polling station in Le Touquet, northern France, on May 26, 2019, after voting in European parliamentary elections. (Photo by PHILIPPE HUGUEN / AFP)
Fotó: Philippe Hugen / AFP

Le Penben ennyi van, több nincs

Az erőviszonyok csak minimálisan változtak az utóbbi két évben, Le Pen mostani győzelme után is botorság lenne azt várni, hogy átveszi a hatalmat.

A 2017-es francia elnökválasztás első fordulójában Macron alig egy százalékkal verte az akkor még a Nemzeti Front vezetőjeként induló Le Pent, majd a lebonyolítási rendszernek köszönhetően a második körben húsz százalékpontos különbséggel győzött a szélsőjobboldali jelölttel szemben. Franciaországban ugyanis ekkor már csak a két legerősebb jelölt méri össze erejét, az átszavazások miatt pedig teljesen esélytelen volt a populista Le Pen.

Az EP-választás egyik biztató pontja Macron számára, hogy a 2017-ben gyakorlatilag megsemmisített régi jobbközép és balközép pártok nem tudtak kimászni a gödörből és továbbra is rendkívül népszerűtlenek.

A Nicolas Sarkozy és Jacques Chirac által fémjelzett Republikánus Párt számára igazi mélyütés a 8,48 százalékos eredmény. Laurent Wauquiez jobbközép vezető arra épített, hogy François-Xavier Bellamy személyében egy fiatal konzervatív politikust állít a lista élére, megcélozva ezzel a polgári katolikusokat. Ebből hatalmas bukás lett, az árát pedig jó eséllyel Waquiez fizeti majd meg a húzásért és a bukásért.

A hagyományos baloldal szintén romokban hever, az Engedetlen Franciaország nevű politikai mozgalom 6,31 százalékon zárt, ami megsemmisítő eredmény a két évvel ezelőtti francia elnökválasztáson egy ideig még esélyesként is emlegetett Jean-Luc Mélenchon számára.

Komoly figyelmeztetés lehet viszont Macron számára a Zöldek elképesztő megerősödése. A párt figyelemreméltó 13,47 százalékkal a harmadik helyen végzett, ez pedig arra utal, hogy a franciák továbbra is radikális változásokat akarnak, de sok fiatal már nem bízik abban, hogy ezt a jelenlegi elnök meg tudja valósítani.

Még a francia politika kiszámíthatatlansága mellett is nehezen elképzelhető ugyanakkor, hogy 2022-ben ne Macron és Le Pen nézzen egymással szembe az elnökválasztás második fordulójában, ahol szinte biztosan „címvédés” történne.

Le Pen a politikája korrigálásával, az új párt megalapításával és az EU-ból való kilépés gondolatának eltörlésével talpra tudott állni, de ha kettejük közül kellene választani a franciáknak, akkor nem lenne elegendő nagyságú a szavazóbázisa a győzelemhez.

Felmérések szerint a francia emberek 60 százaléka szerint Le Pen veszélyes és rasszista.

Jean-Luc Melenchon at the start of the walk for the climate. 15000 people participated to the World Climate March. The cortege started from the Place de l'Opera to the Place de la Republique. Paris, May 24, 2019. 
Jean-Luc Melenchon au depart de la marche pour le climat. 15000 personnes ont participe a la marche mondiale pour le climat. Le cortege est parti de la place de l Opera pour arriver a la place de la Republique. Paris, 24 mai 2019.
Jean-Luc Melenchon
Fotó:Karine Pierre / Hans Lucas / AFP

Francia vesztesként lehet Európa királycsinálója

Hiába veszített otthon az Európa-párti Macron, a várakozások szerint így is Brüsszel egyik erős embere lehet a következő öt évben.

Az 1979-ben rendezett első EP-választások óta a jobbközép Európai Néppárt és a balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége dominálta a kontinens politikáját. Tették mindezt koalícióban úgy, hogy a pártcsoportok politikusai töltötték be a legjelentősebb posztokat az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban egyaránt.

Vasárnap éjjel viszont kiderült, hogy 40 év után először az EPP és az S&D nem szerezte meg az együttes többséghez szükséges 378 képviselői helyet a 751 fős parlamentben.

Így jön a képbe az En Marche, amely a Guy Verhofstadt által vezetett Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoporthoz csatlakozva a harmadik legerősebb szövetséghez tartozhat majd Európában, így kulcspozíciókhoz juthat Brüsszelben.

Verhofstadt egyébként korábban arról beszélt, új pártokkal csak akkor ülnek le tárgyalni, ha alapjaiban támogatják az integrációs politikát. Sajtóértesülések szerint a liberálisok kötelezettségvállalásokat várnak el Macrontól, amit a cél érdekében meg is tesz majd a francia elnök.

Macronnak ezzel beleszólása lesz az EU-s intézmények vezetőinek kijelölésébe, ahogy Jean-Claude Juncker EB-elnök utódjának kiválasztásában is. A francia politikus korábban – más kormányokkal együtt – nyíltan kritizálta a mostani rendszert, és azt javasolta, hogy ne a pártcsoportok nevezzenek csúcsjelölteket, hanem hagyományos szavazással válasszák ki az új elnököt.

Bár az új bizottság október 31. előtt nem áll össze, Macron státusza az Európai Unióban a mostani választásokkal nemhogy gyengült, inkább erősödött, függetlenül attól, hogy otthon kikapott.

Danish candidate for the European Commission Presidency Margrethe Vestager of the Alliance of Liberals and Democrats for Europe (ALDE) gives a speech during a EPP election-night event for European parliamentary elections in Brussels on May 26, 2019. (Photo by JOHN THYS / AFP)
Európa soha nem volt még ennyire megosztott
Kiegyenlítettebbek lettek az erőviszonyok, de nem csak a liberálisokkal lehet kormányozni. Weber elnökségének nem tesz jót a Fidesz jó szereplése.

Kiemelt kép :Denis Chatlet / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Hungary's Prime Minister Viktor Orban arrives for a European Union (EU) summit at EU Commission Headquarters in Brussels on May 28, 2019. (Photo by JOHN THYS / various sources / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.