2004-ben egy NATO-békepartnerségi program keretében Magyarországra került egy azeri katona. Ramil Safarov angolul tanulni jött Budapestre. Egy olyan szobában helyezték el, amelynek a szomszédjában egy örmény katona, Gurgen Margarjan aludt.
Azerbajdzsán és Örményország között a XX. század eleje óta rossz a viszony: a Szovjetunió, félve déli szomszédaitól, elvette Örményországtól, majd Azerbajdzsánnak adta Hegyi-Karabah térségét. Ez a nehézkes viszony hosszú évtizedeken keresztül megmaradt, de az örmények és az azeriek békésen éltek egymás mellett Karabahban. A kemény konfliktus a Szovjetunió szétesésével kezdődött, amikor a függetlenségét kikiáltó Örményország mellett Hegyi-Karabah is bejelentette, többé nem része Azerbajdzsánnak.
Brutális vérengzések és pogromok kezdődtek, a Karabahban lakó azeriek elmenekültek, ahogy az Azerbajdzsánban lakó örmény kisebbség is. Természetesen csak azok, akik el tudtak, és akik nem estek áldozatul ebben a konfliktusban. A két állam hadserege a kilencvenes évek elején esett igazán egymásnak, de a viszony rendezése azóta is elmaradt, 2016-ban újrakezdődtek a harcok. Hegyi-Karabah vitatott terület maradt. Inkább Örményországhoz tartozik, de hivatalosan Arcah néven független állam lett, de néhány szeparatista államon kívül nem nagyon ismeri el senki, még Örményország sem. De ez áll az örmények és az azeriek konfliktusa mögött.
Huszonhatszor csapott le rá a baltával, teljesen elválasztva az alvó férfi fejét a testétől. Margarjannak volt egy magyar szobatársa is, őt Safarov egyáltalán nem bántotta, de a férfi a sokkot kapott, később le is szerelt. Az azeri katona, miután kivégezte alvó örmény társát, véres ruhában rágyújtott, majd a csikket rápöckölte a halott férfi testére. Ezután elindult a folyosón.
Margarjanon kívül volt még egy örmény katona a kollégiumban, Safarov őt is meg akarta ölni, de az ő szobája zárva volt. Az azeri férfi ezért véres ruhában nekiesett az ajtónak. A másik örmény katonát végül a megérkező rendőrök mentették meg. Safarov beismerte a tettét, és azt mondta, szabadulása után újra örményeket fog ölni. Később azzal indokolta, hogy a karabahi háború alatt végignézte, ahogyan örmény katonák a családja több tagját kivégzik.
Safarov kérte, hogy rögzítsék, ő muszlim, és soha nem iszik alkoholt. Ezt azért találhatta fontosnak, mert az örmények egyébként keresztények, sőt, a világ egyik első keresztény nemzete.
A férfit Magyarországon 2007-ben ítélték el. Egyáltalán nem mutatott megbánást. Életfogytiglant kapott, és legkorábban harminc év múlva lehetett volna újratárgyalni az ügyét. De nem kellett eddig várnia. A börtönben pár év alatt azeri nyelvre fordította Szabó Magda Ajtó című könyvét. 2012-ben pedig Magyarország kormánya kiadta őt Azerbajdzsánnak.
A döntés szinte mindenkit megdöbbentett. Azerbajdzsán ígéretet tett, hogy Safarov a büntetését le fogja tölteni, de ez nem történt meg, a megérkezése után szabadon engedték és elő is léptették, nemzeti hősként ünnepelve. Örményország nem sokkal később megszakított minden diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal.
Safarov kiadása nem sokkal később újabb kérdéseket vetett fel. 2017 végén az Átlátszó megírta, hogy egy Berlingske című dán lap összesen 2,9 milliárd dollár mozgását bizonyító banki dokumentumhoz jutott hozzá. Ez azért volt érdekes, mert a pénzből Magyarországra is jutott.
Egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára részletekben több mint kilencmillió dollár érkezett 2012-ben. A számla névleges tulajdonosa egy offshore-cég volt, ezt 2015-ben felszámolták, és máig nem tudni, hogy mi történt a pénzzel.
Annyi biztos, hogy az utalást indító Metastar Invest LLP nevű offshore-cég az Európai Ügyészség szerint korábban lefizette az Európai Néppárt volt alelnökét, Luca Volontét. Ennek az ügynek a szövevényes hátteréről itt olvashat többet.
Ha pedig Karabah történetéről olvasna tovább, itt és itt teheti meg. Ez a cikk egy korábbi, a térségről szóló cikk rövid kivonata.
