Nagyvilág
Kecskemét, 2016. október 25.
Egy JAS-39 Gripen típusú vadászrepülõgép éjszakai kiképzõ repülésen az MH 59. Szentgyörgyi Dezsõ Repülõbázison, Kecskeméten 2016. október 25-én. Az éves kiképzési tervnek megfelelõen október 18. és 28. között éjszakai repüléseket hajtanak végre a pilóták.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Vadászgépvásárlásról is tárgyalhatunk Amerikával

Varga G. Gábor
Varga G. Gábor

2019. 02. 11. 07:02

2026-ban lejár a jelenleg a Magyar Honvédség által használt 12 darab JAS Gripen húszéves lízingszerződése, a 2016-ban módosított szerződés szerint ekkor lenne arra lehetőség, hogy a használt vadászgépek megvásárlásával magyar tulajdonba kerüljenek a légvédelmet most ellátó svéd repülők.

Magyarország azonban dönthet úgy is, hogy nem veszi meg az eddig használt Gripeneket, és lecseréli a technológiát. És információink szerint a honvédelmi vezetés komolyan mérlegeli is annak a lehetőségét, hogy a negyedik generációs technológiát képviselő Gripen vadászgépeket ne vásárolja meg, az ötödik generációs vadászgépek beszerzéséről szóló döntés pedig belátható időn belül megszülethet.

Ezeket így a Gripen-szerződés kifutására le is szállíthatja a gyártó, és az új repülők 2026-ra hadrendbe állhatnának. Ezzel a döntéssel további 30-35 évre oldanák meg a hazai légvédelmet, méghozzá a jelenleg elérhető legmodernebb technológiával.

– A Gripenekben 2026-ban minden valószínűség szerint lesz további 10-15 év üzemeltetési lehetőség. Ezidáig nem volt jellemző a magyar adminisztrációra, hogy ennyire előre gondolkozzon, s azt mérlegelje, hogy miként lehet ismét több évtizedre nyúló megoldást találni – mondta lapunknak Kővári László, a katonai repüléssel foglalkozó Aranysas magazin főszerkesztő-helyettese. Hozzátette ugyanakkor, hogy elméletileg ez egy racionális döntés lenne, még akkor is, ha az ötödik generációs vadászgépek lényegesen magasabb védelmi igényre lettek kifejlesztve, mint ami Magyarországon fennáll.

– Jelenleg egy szóba jöhető szállítója van az ötödik generációs vadászrepülőknek, az Amerikai Egyesült Államok. Az F22 és az F35 típusok képviselik ezt a technológiát – tette hozzá a szakember. Más szakértők szerint ilyen terv esetén egyértelműen az F35 jöhet szóba. És ha szóba jön, akkor minden bizonnyal szóba jön Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti tárgyalásai során, ahol a 24.hu információja szerint egy másik légvédelmi ügyben – egy amerikai rakétákkal felszerelt norvég légvédelmi rendszer vásárlásában – ennél is nagyobb előrelépés várható.

A U.S. Air Force F-35 Lightning II fighter jet on static display during at Luke Air Force Base near Phoenix, Arizona on Saturday, March 17, 2018. (Photo by Yichuan Cao/NurPhoto)
Az amerikai légierő F-35 Lightning II vadászrepülője.
Fotó: Yichuan Cao/NurPhoto

Az adott típus alapára gépenként 80-85 millió amerikai dollárnál indul, de finanszírozástól, fegyverzettől és megvásárolt üzemeltetési környezettől függően a gépek darabára akár ennek a duplájára is rúghat. Azt számítva, hogy jelenleg 12 repülő alkotja a légvédelem vadászflottáját, akkor is egymilliárd dollárra rúghat a flottacsere, ha a legszerényebb kivitelben rendeljük meg a repülőket.

Egy ekkora üzlet alapjaiban határozza meg Magyarország politikai viszonyát az Amerikai Egyesült Államokkal, és a viszonynak jelenleg van is hová fejlődnie. Az pedig egyáltalán nem ritka, hogy Magyarország ipari vagy katonai beszerzésekkel próbál pozíciót fogni a nemzetközi diplomáciában. Ez az üzlet azonban nemcsak a magyar-amerikai, de a szintén nem éppen tökéletes magyar-svéd kapcsolatokat is befolyásolná.

Az elmúlt félévben Szijjártó Péternek volt néhány csörtéje Margot Wallström svéd külügyminiszterrel. Pökhendinek minősítette például azért, mert Magyarországot egy svéd napilapban kritizálta. „Magyarország problémás, mert számos alkalommal egyedül akadályozza meg az EU-t abban, hogy egységes hangon szóljon” – fejtette ki a svéd külügyminiszter. Az sem segít a svéd-magyar kapcsolatoknak, hogy a magyar kormány szerint bevándorláspárti, szociáldemokrata-zöld kormányzat alakult Svédországban a tavaly őszi kormányzati válságot követően.

Lapunk megkérdezte a Honvédelmi Minisztériumot arról, értékelték-e hivatalosan a Gripenek üzemeltetését, és hogy zajlik-e konkrét piackutatás a vadászgépbeszerzés terén. A svéd Gripen gyártójánál pedig arról érdeklődtünk, küldtek-e már ajánlatot a magyar kormánynak a lízingszerződést követő időszakra. Választ egyik oldalról sem kaptunk.

Ötödik generáció

Az ötödik generációs vadászgépek küllemre nem szép, ám rendkívül hatékony légi járművek. Gyorsak, rugalmasak és radarral alig vagy egyáltalán nem észlelhetők. Hálózatos kommunikációjuknak köszönhetően, valamint a fedélzeti irányításba és a fegyverzetbe épített mesterséges intelligencia révén harci missziókban, kötelékfeladatok végrehajtása során a pilóta egyetlen mozdulattal tud elvégezni olyan műveleteket, amelyek korábban nagyon komoly energiát emésztettek fel. A cél beazonosítása és maga a célzás az ötödik generációs technológiákban szinte automatikus. A világon több ötödik generációs gép fejlesztése zajlik, Európában is két modell van a tervezőasztalon, de működő, NATO-kompatibilis géppel csak az USA rendelkezik, és egyelőre kevés országba sikerült eladni a technológiát.

Kiemelt kép: Egy JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgép éjszakai kiképzõ repülésen az MH 59. Szentgyörgyi Dezsõ Repülőbázison, Kecskeméten 2016 októberében. MTI Fotó: Ujvári Sándor

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73867885, A Huawei közép-, észak-európai és kanadai elnöke, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.