Menekültstátuszt kapott az ENSZ-től Rahaf Mohammed al-Kunun, az a 18 éves szaúdi lány, aki a családjától akart Ausztráliába szökni a hétvégén, de útközben, Thaiföldön feltartóztatták. Mint korábban írtuk, a fiatal lány vasárnap érkezett meg Kuvaitból Bangkokba, majd miután fennakadt egy ellenőrzésen, attól tartva, hogy visszatoloncolják Szaúd-Arábiába, elbarikádozta magát abban a hotelszobában, ahová a gépe visszaindulásáig elhelyezték a thai hatóságok.
Al-Kunun azt mondta,
Rahaf Mohammed al-Kunun és a családja Kuvaitban nyaralt január elején, a lánynak onnan sikerült megszöknie. A menekülését hónapok óta tervezte, érvényes turistavízuma volt Ausztráliába, ahol menekültstátuszt akart kérni. Kuvaitban egy Bangkokba tartó gépre szállt fel, hogy onnan repüljön majd tovább, ám a thaiföldi repülőtéren elvették az útlevelét és a repülőjegyét. A lány azt mondja, egy szaúdi diplomata verte át azzal, hogy segít neki thaiföldi vízumot szerezni, mert az utazáshoz arra is szüksége lesz. A férfi elkérte az okmányait, majd eltűnt.
Szaúd-Arábia bangkoki nagykövetsége ezt közleményben cáfolta. Azt írták, az ország diplomatáinak semmi közük az ügyhöz, al-Kunun útlevelét a thai hatóságok vették el, mert a lány megszegte az ország törvényeit. A BBC is azt írja, hogy az ázsiai ország határőrei intézkedtek, mert amellett, hogy a lánynak nem volt thaiföldi vízuma, az is feltűnt nekik, hogy bár Rahaf azt mondta, turistaként utazik, nem volt meg a visszaútra szóló repülőjegye, és nem volt nála annyi pénz, amiből egy nyaralást finanszírozhatott volna.
Sophie McNeill, az ausztrál ABC újságírónője, aki Rahaffal volt a hotelszobájában, viszont azt írta, az utóbbi verzió azért sántít, mert a lánynak nem lett volna szüksége thaiföldi vízumra, hiszen eszében sem volt elhagyni a bangkoki reptér tranzitzónáját. A szaúdi nagykövetség szándékos ködösítését támasztja alá az is, hogy a külképviselet korábban azt közölte, hogy al-Kunun és a családja nem is Szaúd-Arábiában, hanem Kuvaitban él. Hogy ezt cáfolja, a lány megosztott egy fotót a szaúdi diákigazolványáról.
Saudi news said I was living in Kuwait, but that’s wrong I live in Saudi Arabia and this is the proof
My Saudi university card (Ha’il university) pic.twitter.com/RO9VBbz63w— Rahaf Mohammed رهف محمد (@rahaf84427714) 2019. január 7.
Miután elvették az útlevelét, a lányt egy reptéri hotelbe kísérték és közölték vele, hogy az akarata ellenére is fel fogják tenni ugyanarra a gépre, amelyikkel érkezett és visszaküldik Kuvaitba, ahol a családja már várja. Rahaf pánikba esett, beláncolta és bútorokkal eltorlaszolta a hotelszobája ajtaját, majd kétségbeesett posztokat kezdett közzétenni a Twitteren. A többi között azt írta, hogy Kuvaitban minden bizonnyal családtagok és szaúdi diplomaták várnák, akik hazavinnék a szülőhazájába, ahol biztosan kivégeznék a szökési kísérlete miatt. Leírta, hogy az egész életét fizikai és pszichés elnyomásban töltötte. Az apja a legtriviálisabb dolgokért is halállal fenyegette, például azért, mert engedély nélkül vágatta le a haját.
Rahaf maga akart határozni a saját sorsáról. El akarta dönteni, hogy mit tanul és mihez kezd majd az életével, ez azonban szinte esélytelen a hazájában. Bár az utóbbi években az ultrakonzervatív szaúdi állam tett néhány engedményt a nők felé: már vezethetnek autót, sportolhatnak, járhatnak állami iskolába, és nézhetnek meccseket a stadionokban, az egyenjogúságtól még fényévekre vannak. Az ország törvényei szerint bizonyos dolgokat a nők csak egy férfi „védelmező” engedélyével tehetnek meg. Így például nem kaphatnak önállóan útlevelet, nem utazhatnak külföldre, nem házasodhatnak szabadon és nem kaphatnak állami ösztöndíjakat.
Al-Kunun nem akarta azonosítani a családját, csak annyit írt róluk, hogy nagy hatalmú, befolyásos emberek. Később kiderült, hogy a lány apja kormányzó Szaúd-Arábia északi, Hail tartományának egyik városában. A család szóvivője annyit közölt, hogy nem kívánják kommentálni a történteket, számukra a lány biztonsága legfontosabb. Al-Kunun apja és bátyja hétfőn este Bangkokba utaztak, de a lány megtagadta, hogy találkozzon velük.
Rahaf életét a közösségi média mentette meg, pontosabban az, hogy a több ezer megosztásnak és kommentnek köszönhetően a világ vezető hírügynökségei és hírportáljai kiemelten foglalkoztak a lány történetével, így diplomáciai ügy lett belőle. Egy rövid videón, amit a szökevény lány is megosztott a Twitteren, Abdullah al-Shuaibi, Szaúd-Arábia bangkoki ügyvivője is megjegyzi:
A telefonját kellett volna elvenni tőle, nem az útlevelét.
Saudi Arabia charge d’affaires in Bangkok Mr. Alshuaibi
said “they should have took her phone instead of her passport”Twitter account has changed the game against what he wished for me
Original video was taken from @djboych9 pic.twitter.com/LylDuuwXop
— Rahaf Mohammed رهف محمد (@rahaf84427714) 2019. január 8.
Rahaf három barátjának is hozzáférést adott a Twitter-fiókjához, hogy a története percről percre nyomon követhető legyen akkor is, ha ő pihenne egy kicsit vagy történne vele valami.
A posztok nyomán talált rá a lányra Sophie McNeill ausztál újságírónő is, aki épp a közel-keleti elnyomó rezsimekről ír könyvet, így amint értesült a hotelszobája ajtaját elbarikádozó szaúdi lányról, azonnal a helyszínre sietett. Valószínűleg az ő jelenlétének is köszönhető, hogy amikor a thaiföldi hatóságok és reptér biztonsági szolgálatának emberei, valamint a kuvaiti légitársaság képviselője január 7-én reggel kilenckor megjelentek a hotelszoba előtt és közölték a lánnyal, hogy mindenképp fel fogják rakni a tizenegykor Kuvaitba induló gépre, két órányi győzködés után végül anélkül hagytak fel a tervükkel, hogy megpróbáltak volna erőszakkal behatolni a szobába.
Official from @KuwaitAirways is at Rahaf’s door but she’s refusing to leave #SaveRahaf pic.twitter.com/TcRf3p7Dys
— Sophie McNeill (@Sophiemcneill) 2019. január 7.
Alighanem az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) gépezetét is a világ közvéleményének figyelme lendítette példátlan sebességű mozgásba. Míg általában hónapok, nem ritkán évek kellenek ahhoz, hogy a szervezet egy-egy ügyben lépésre szánja el magát, al-Kununt alig két nap leforgása alatt védelmébe vette és a hotelszobából egy biztonságos, titkos helyre szállította, majd másnap megadta neki a nemzetközi védelmet.
Bár egy menekültstátusz iránti kérelem elbírálása rend szerint annak az államnak a hatásköre, ahol a kérelmet benyújtják, az UNHCR is védelmet biztosíthat egy kérelmezőnek, ha úgy találja, hogy valóban veszélyben van, de az adott ország nem akar vagy nem tud számára védelmet biztosítani. A nemzetközi szervezet csak annyit közölt az üggyel kapcsolatban, hogy egyéni eseteket soha sem kommentálnak.
Rahaf al-Kunun további sorsa még bizonytalan, de valószínű, hogy esélyt kap arra, hogy új életet kezdjen Ausztráliában. Miután az ENSZ elismerte menekültként, továbbította az ügyet az ausztrál kormánynak, a korábbi, hivatalos nyilatkozatokból pedig azt lehet leszűrni, hogy ők hajlanak a fiatal lány befogadására.
Bár Rahaf al-Kunun történetére sokan máris úgy tekintenek, mint ami bátorságot önthet az elnyomott szaúdi nőkbe, illetve nyomást gyakorolhat királyság kormányára, nem valószínű, hogy a közeljövőben bármi változna. A lány szökése rendkívül kockázatos volt és nem kevés szerencsén múlt, hogy úgy tűnik, sikerrel járt.
Sophie McNeill egy másik kísértetiesen hasonló ügyet említett példaként, ami egészen másképpen végződött. Még 2017-ben, ugyancsak Kuvaitból érkezett egy magányos, 24 éves szaúdi nő Manilába, szintén azzal a céllal, hogy Ausztráliába meneküljön. Ő is a Twitteren, egy videóban próbált segítséget kérni, ám a története nem lett annyira átütő erejű, mint Rahafé. A nőt visszaszállították Rijádba, azóta senki sem hallott róla.
Kiemelt kép: MTI/AP
