Nagyvilág
Teherán, 2018. január 5.
Iráni férfiak kormányellenes tüntetőket, az Egyesült Államokat és Izraelt elítélő jelszavakat skandálnak a pénteki ima után a teheráni Homeini Moszalla mecsetben 2018. január 5-én. A közel-keleti országban 2017. december 28-a óta utcai megmozdulások zajlanak a magas árak, az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen.  (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Komoly kémháború folyik Izrael és Irán között

24.hu
24.hu

2018. 01. 16. 20:04

Az izraeli titkosszolgálat vezetője az iráni megmozdulások kapcsán elismerte, hogy a Moszad szorosan követi az eseményeket. Izrael számára az iráni rezsim a legnagyobb fenyegetés, így nem véletlen, hogy a két ország között komoly kémháború folyik.

A Moszad igazgatója ritkán nyilatkozik a sajtónak, még ritkábban beszél konkrétumokról. Joszi Melman január elején egy konferencián beszélt az iráni események megítéléséről. Összhangban a nemzetközi sajtó és a szakértők véleményével, az izraeli titkosszolgálat vezetője is elsősorban gazdasági okokat látott a megmozdulások mögött, és úgy vélte, azoktól nem lehet várni egy rezsimváltást. A sajtó arra a mondatára figyelt fel Melmannak, amely ugyan kétértelműen, de jelezte, hogy a Moszad „szeme, füle és még más is” figyeli Iránt.

QOM, IRAN - JANUARY 3 :  Iranians take part during a state-organized rally against anti-government protests in the country, in Qom, Iran on January 3, 2017. Stringer / Anadolu Agency
Nem rendszerváltást, hanem jobb életet akarnak a tüntetők
Napok óta egyre nagyobb tömeg tüntet Iránban. A demokratikus jogok helyett azonban egyelőre prózaibb követelések viszik utcára az embereket.

A két ország az 1979-es iszlám forradalom óta van rosszban, azt megelőzően az arab országok jelentette veszély összekötötte Izrael és Iránt. A forradalmat követően a palesztín nép elnyomása lett Teherán számára a fő érv Izrael ellen, de ezt kiegészítették az anticionizmus mellett olyan gyakorlati, geopolitikai szempontok is, mint Szíria vagy a libanoni Hezbollah támogatása. Noha nem azért elsősorban azért kezdte el őket támogatni Irán, mert szemben álltak Izraellel. Szíria jelentőségét a közös ellenség, Irak elleni háború emelte fel. A Hezbollah mint síita szervezet pedig a szunnita, keresztény és drúz milíciák ellen küzdött a libanoni polgárháborúban, ezért volt szükség a megsegítésére.

Hundred thousand of people gather at Tehran Freedom Square, formerly Monument to the Kings, to cheer the motorcade carrying Iranian opposition leader and founder of Iran's Islamic republic ayatollah Ruhollah Khomeiny upon his return from exile on February 1, 1979  while the insurrection against the Shah's regime spreads all over the country. AFP PHOTO GABRIEL DUVAL / AFP PHOTO / GABRIEL DUVAL
Fotó: AFP/Gabriel Duval

A 2000-es évek óta Tel-Aviv számára a legfontosabb aggodalmat az iráni nukleáris program és a rakétafejlesztések jelentették, mert ezek célpontja egyértelműen Izrael. Mivel az iráni vezetés beszédeiben sosem fukarkodott a fenyegetőzéssel, sőt Izrael elpusztításának említése afféle állandó toposz a megnyilatkozásokban, ezért a Moszadnak már régóta nem a palesztín szervezetek, hanem Irán a prioritás.

Láthatatlan háború

Izrael és Irán láthatatlan háború vív egymással. Amikor a 2000-es évek elején kiderült, hogy Irán titokban elkezdett egy katonai célú nukleáris programot, a világ titkosszolgálatai felpörögtek.

Teherán a következő években súlyos politikai és gazdasági szankciókkal nézett szembe, tárgyalásai a nemzetközi közösséggel akadozva folytak, érdemi eredménnyel nem kecsegtettek. 2010 januárjában váratlan merénylet rázta meg Iránt. Egy híres elméleti fizikust, Maszúd Ali Mohammadit a lakása közelében ölte meg egy pokolgép, a robbanás azonnal végzett vele.

Iránban ilyen típusú merényletre évtizedek óta nem volt példa. Az iszlám köztársaság rendkívül jól szervezett rendőrséget és biztonsági szolgálatokat működtet. Ha a rezsimnek gondja van valakivel, akkor a hatóságok letartóztatják, ellenzéki szervezetek pedig nem működnek az országban.

Alimohammadi erőszakos halála után novemberben egyszerre két iráni atomtudós ellen történt támadás. Mindkettőjük autójára mágnessel rögzítettek egy-egy pokolgépet, amit aztán megint csak távirányítóval hoztak működésbe (az egyikőjük végül túlélte). 2011-ben egy tudóst lelőttek, 2012-ben egy másikat ismét mágneses rögzítésű bombával öltek meg.

TEHRAN, IRAN - AUGUST 28, 2012: The vehicle of Dr. Masoud AliMohammadi one of Iran's assassinated nuclear scientist with scars of explosion which led to his death is exhibited in the venue of Non Alligned Movement (NAM) summit on August 28, 2012 in Tehran, Iran. Iran claims to be a victim of terrorism and has blamed Mossad and CIA for assasination of her nuclear scientists. (Photo by Kaveh Kazemi/Getty Images)
Masoud AliMohammadi felrobbantott gépjárműve
Fotó: Kaveh Kazemi/Getty Images

Az öt tudós elvesztése érdemben valószínűleg nem lassította az iráni nukleáris kutatásokat, hiszen Irán egy majd 80 milliós ország, ahol több ezren, tízezren foglalkoztak a programmal. Viszont az is tény, a hogy megölt kutatók szakterületük legjobbjai közé tartoztak.

Az iráni hatóságok nem sokkal később bejelentették, hogy elfogtak mintegy tucatnyi iráni személyt, akik bevallották a merényletek elkövetését. A Moszad természetesen nem kommentálta az eseményeket, de különböző nyugati kiszivárogtatások alapján mégis az vélemény, hogy ők állhattak az akció hátterében. Hogy az elkövetők hol és hogyan kaptak kiképzést, elvből vagy pénzért dolgoztak, az talán sosem derül ki.

Titkos információk

2012-2013-ban előremozdulni látszottak az amerikai-iráni puhatolózások a megállapodás felé. A két fél diplomatái Ománban titokban találkoztak többször, arról tárgyalva, hogy érdemes lenne-e elindítani egy hivatalos tárgyalássorozatot. A pozitív visszajelzések után Svájcban hivatalosan is tárgyalóasztalhoz ült Irán és vele szemben Németország, valamint az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Oroszország, Egyesült Államok, Franciaország, Kína és Nagy-Britannia). Állítólag ezek a kezdeti sikerek jelentették a végét az Moszad merényleteinek, miután az Obama-adminisztráció nyomást gyakorolt Izraelre, hogy fejezzék be (bár az is valószínű, hogy a Moszadnak nem maradt sok ügynöke Teheránban a hálózat felszámolása után).

Mivel Izrael nem volt részese a tárgyalásoknak, természetszerűleg nagyon kíváncsi volt, hogy mi hangzik el az asztaloknál. A Moszad ebben is kulcsszerephez jutott, mivel az izraeli vezetés az egyeztetések alatt folyamatosan lobbizott Washingtonban a megállapodás megtorpedózásáért. Az amerikai hírszerzés követte az eseményeket, lehallgattak, akit tudtak, többek között az izraelieket is. Azt hamar észrevették, hogy az izraeli politikusok túlságosan jól informáltak a tárgyalások menetéről, és ezt hallgatólagosan tudomásul is vették volna, csak akkor lett konfliktus, amikor az izraeli lobbi a titkos információkkal akart Washingtonban érvelni a megállapodás ellen.

A Nyugat és Irán közötti megállapodás célja az volt, hogy a szankciók feloldásáért cserébe Irán hagyjon fel a katonai nukleáris kutatásaival, és ennek ellenőrzését tegye lehetővé a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség számára. A felek nagy nehezen kompromisszumra jutottak, a történelmi megállapodást 2015 júliusában kötötték meg. Izrael természetesen egy pillanatra sem hiszi el, hogy Irán tényleg leállna a kísérletekkel, és úgy gondolja, valamelyik (vagy több) iráni szervezet titkokban megpróbálja majd kijátszani a megállapodást.

Iran's parliament speaker Ali Larijani (C) speaks with a member of parliament during a session in Tehran on October 11, 2015. Iran's parliament gave a partial nod to a nuclear deal with world powers Sunday but only after fiery clashes and allegations from a top negotiator that a lawmaker had threatened to kill him. AFP PHOTO / STR / AFP PHOTO / STR
Az iráni parlament képviselői a nukleáris egyezség megszavazását követően
Fotó: AFP/STR

Iráni válaszlépések

Teherán sohasem nézte tétlenül az ellene indított titkos vagy nyílt támadásokat. Bár nincs olyan könnyű helyzetben mint Izrael, azért az iráni vezetés is sokszor megtalálta a módját annak, hogy bosszút álljon az őt ért támadásokért. Az iráni tudósokat 2010 és 2012 között ért támadássorozat után állítólag többi izraeli célpont ellen próbáltak meg akciót szervezni világszerte. 2017 őszén egy Svédországban élő iráni származású tudóst tartoztattak le, amikor hazalátogatott Iránba, azzal vádolták, hogy a Moszadot segítette az atomtudósok elleni merényletekben.

Németországban 2018. január elején derült fény egy rendkívül furcsa ügyre. Az iráni titkosszolgálat egy pakisztáni férfit bízott meg azzal, hogy a Német-Izraeli Baráti Társaság vezetőjéről gyűjtsön információkat. A férfit már 2017 márciusában elítélték, de fellebbezését csak tavaly év végén utasították el. A német diplomácia addig várt, majd behívatta az iráni nagykövetet, és figyelmeztette, hogy tilos Németország területén izraeli vagy zsidó célpontok ellen kémkedni. Ez persze magától értetődő, sokkal valószínűbb, hogy ezzel akarták elősegíteni, hogy az iráni hírszerzési aktivitásról a sajtó is biztosan beszámoljon.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.