Andrew Parker a The Guardian című baloldali brit napilapnak adott, kedden ismertetett interjúban kijelentette: Oroszország egyre agresszívabban használja minden állami intézményét külpolitikai céljai elérésére, és eszköztárából nem hiányzik a propaganda, a kémkedés, a felforgató tevékenység és a kiberhadviselés sem. Parker szerint ez a tevékenység egész Európára, így az Egyesült Királyságra is kiterjed.
Hozzátette: Oroszország továbbra is számos hírszerzőt állomásoztat brit földön, de a hidegháború időszakához képest a nagy különbséget az orosz kiberhadviselés jelenti, és ennek célkeresztjében katonai titkok, ipari beruházások, gazdasági információk, kormányzati szakpolitikai, külpolitikai intézmények állnak.
Az MI5 vezérigazgatója szerint úgy tűnik, hogy Oroszország önazonosságának egyre meghatározóbb eleme a szembenállás a Nyugattal.
Ez mutatkozik meg Oroszország ukrajnai és szíriai tevékenységében is, de a láthatatlan, nagy hatású elem a kiberfenyegetés
– fogalmazott Parker.
Az iszlám szélsőségről szólva az MI5 vezetője részletek nélkül elmondta: az elmúlt három évben tizenkét “iszlamista indíttatású” terrorcselekmény-kísérletet sikerült meghiúsítani Nagy-Britanniában. Hozzátette: 33 éve dolgozik az MI5 kötelékében, de ilyen nagyszámú merényletkísérletet még nem tapasztalt.
Lesznek terrortámadások Nagy-Britanniában
Parker kijelentette: várakozása szerint a szolgálat a “legtöbb” terrorkísérletet képes lesz megakadályozni. Külön hangsúlyt helyezett ugyanakkor a “legtöbb” szóra, mondván: lesznek terrortámadások Nagy-Britanniában, ezért van érvényben a “súlyos” terrorfenyegetettséget jelző riasztási fokozat.
Ez a második legmagasabb készültségi szint, amely a hivatalos meghatározás alapján azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre brit területen.
Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a kritikus, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.
A mostani készültségi szintet a brit kormány 2014 augusztusában léptette életbe, azzal az indokkal, hogy közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet tevékenysége.
Parker szerint ugyanakkor komoly veszély a hazai iszlám radikalizmus is. Az MI5 vezetője kijelentette: a szolgálat háromezer olyan iszlamista szélsőségest tart nyilván az Egyesült Királyságban, akik készek erőszakcselekményekre, a többségük brit.
London kiber-ellentámadási stratégiát dolgozott ki
Philip Hammond brit pénzügyminiszter ugyancsak kedden, a kiberhadviselés elleni új brit stratégiát ismertető londoni beszédében bejelentette: a brit kormány 1,9 milliárd fontot (több mint 660 milliárd forintot) fordít olyan kapacitások kiépítésére, amelyekkel szintén a kibertérben megtorolható az ilyen jellegű támadás. Hammond szerint az ilyen kiber-ellentámadási kapacitás hiányában Nagy-Britannia
lehetetlen választás elé kerülne: vagy nem vesz tudomást a (kibertámadás) pusztító következményeiről, vagy katonai válaszcsapáshoz folyamodik.
A pénzügyminiszter nem nevezte meg Oroszországot a kiberfenyegetést jelentő országok között, de kijelentette, hogy “ellenséges külföldi tényezők” olyan módszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyekkel működésképtelenné lehet tenni például a brit légiforgalmi irányítást, vagy a teljes brit áramszolgáltató hálózatot.
Kreml: alaptalanok az MI5-főnök állításai
Alaptalannak nevezte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az MI5 brit belbiztonsági szolgálat vezetőjének sajtónyilatkozatát. Peszkov keddi moszkvai sajtótájékoztatóján beszélt erről.
Addig, amíg valaki nem mutat fel valamilyen bizonyítékot, addig minden kijelentést, származzon az bár az MI5 fejétől, az Egyesült Államok elnökétől vagy más felelős személyektől, alaptalannak fogunk tekinteni
– jelentette ki.
Peszkov kéltségbe vonta a The Times című brit napilapnak azt a hiteles forrásokra hivatkozó hétfői közlését is, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök egy újabb átfogó katonai művelet jóváhagyására készül Aleppónál.
A The Times újságnak aligha lehet értesülése Oroszország elnökének terveiről
– mondta.
A The Timesban Michael Clark, a Védelmi Kutatások Egyesült Királyi Intézetének volt igazgatója azt állította, hogy Aleppóra ugyanaz a sors vár, mint annak idején Groznijra, a csecsen fővárosra.
(MTI)
