Külföld
German Chancellor Angela Merkel (L) is helped by her host Hungarian Prime Minister Viktor Orban (R) as she loses her pen during a joint press in the parliament in Budapest on February 2, 2015 during Merkel's firts visit to Hungary in last five years. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

Merkel: Orbán kerítése látszatmegoldás

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 10. 17. 14:05

A német kancellár nyilvánvalóvá tette, ő nem fog ilyeneket javasolni.

Angela Merkel a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapnak azt mondta: érzékeli a konfliktusokat, tudja, hogy már Németországban is megjelent a félelem és zavarodottság a menekültek végtelen áradata miatt, pontosan ismeri az országhatáron és a településeken kialakult helyzetet, de látja a a “hihetetlen” segítőkészséget és tenni akarást is. Szerinte az a döntő kérdés, hogy a németek mit kezdenek ezzel a kihívással, az ő válasza az, hogy meg kell próbálni megbirkózni vele.

Kancellárként nem fogok látszatmegoldásokat javasolni, mert azok két hétig sem tartanak, és utána még nagyobb a csalódottság amiatt, hogy még sincs megoldva a probléma.

Angela Merkel hangsúlyozta: “tartós megoldásokon” dolgozik, de ezek alkalmazása nem Németországon múlik és hosszabb időt vesz igénybe.

Addig őszintén azt mondom a polgároknak, hogy most megtapasztaljuk a szíriai háború hatásait Európában a sok ember formájában, akik a hazájukat és gyakran mindenüket elvesztették.

A bezárkózásra irányuló igyekezet, például kerítések révén, mint Magyarországon, “csak ahhoz vezetett, hogy a menekültek más utakat választottak, de kevesebben nem lettek. Ebből következik, hogy hatékonyan kell védeni az uniós külső határokat, el kell érni a menekültek méltányos elosztását az EU-ban, törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetésére.

Angela Merkel arra a kérdésre, akarja-e, hogy minél több menekült visszatérjen a hazájába, elmondta: a háború, üldöztetés és terror elől menekülők jogosultak a védelemre, de aki

tisztán gazdasági okok miatt jön, annak nincs jogosultsága a védelemhez nálunk, vissza kell térnie hazájába.

A “legértelmesebb” megoldásról

Szerinte az lenne a legjobb, ha a háborús menekültek a hazájuk közelében élhetnének elfogadható feltételek között. Ez a körülmények drámai romlása miatt a Szíria térségében működő menekülttáborokban már nem volt lehetséges. A tapasztalatok szerint minél rövidebb időt kell a hazától távol eltölteni, annál nagyobb az akarat a hazatérésre, a felmérések azt mutatják, hogy a Németországba érkezett szíriai menekültek nagy része vissza akar térni hazájába, amint véget ér a polgárháború.

Mint mondta: a németországi helyzetnél azt is figyelembe kell venni, hogy a legtöbb menekült csak három évre kap tartózkodási engedélyt, utána felülvizsgálják, továbbra is védelemre szorul-e.

A kancellár arra is reagált, hogy korábban többször hangsúlyozta, nincs lehetősége dönteni arról, ki menjen Németországba és Németország nem tudja lezárni a határát. Merkel pontosított.

Azt mondtam, hogy nem áll hatalmunkban megmondani, mennyi ember jön hozzánk, de nagyon is hatalmunkban áll dönteni arról, hogy ki maradhat és ki nem.

A határokat pedig természetesen lehet ellenőrizni, és helyes döntés volt az ellenőrzés visszaállítása a bajor-osztrák határon. Ugyanakkor a határokat “nem tudjuk és nem is akarjuk teljesen lezárni”, hiszen “ez még egy kerítéssel sem sikerülne, amint azt Magyarország példája mutatja” – tette hozzá. A német kormány a menekülthullám irányítására, rendezett mederbe terelésére törekedik. Ezt szolgálhatja a tranzitzóna intézménye is, amelyről még zajlanak az egyeztetések a koalíciós pártok között.

A “megfelelő irányítással és rendezéssel” Németországba érkező menekültek száma is csökkenthető, ugyanakkor az a legjobb, ha a menekülteket hazájuk közelében helyezik el – ismételte meg. Merkel elmagyarázta, hogy minapi  hosszú tévéinterjúban a menekültválságról beszélve miért nem említette egyszer se, hogy “iszlám”. A kancellár azt mondta: a politikai üldözöttek, polgárháborús menekültek védelemhez fűződő, a német alaptörvényben rögzített joga “nem tesz különbséget keresztények, muzulmánok, zsidók és buddhisták vagy ateisták között”, de minden menekültnek el kell fogadnia a német törvényeket és szabályokat. Ezeknek része a férfiak és nők egyenlősége is.

    Bátorítok mindenkit, hogy ezt tegye félreérthetetlenül világossá.

Amikor tíz éve megválasztották, első intézkedése a társadalmi integrációért felelős államminiszteri pozíció áthelyezése volt a kancellári hivatalba, és bevezették az integrációs kurzus intézményét. Az összes migráns, aki ma hozzánk jön, kap egy hatszáz órás integrációs tanfolyamot és azt is bevezették, hogy a házastársra vonatkozó családegyesítésnél rendszerint már a származási országban igazolni kell a német nyelvtudást.

Megtanultuk, hogy az integráció mindkét fél részéről erőfeszítéseket igényel, és ezzel nagy előrelépést értünk el.

Szerinte a szövetségi köztársaság erős alapokra épül, az alaptörvény, a szociális piacgazdaság, az EU- és NATO-tagság, valamint Izrael biztonsága olyan “alaposzlopok, amelyek mindig megtartanak bennünket. Szabadon gyakorolhatja vallását és elmondhatja véleményét mindenki, aki Németországba jön, de “tisztelnie kell ezeket az alaposzlopokat”, és ezt az elvet “érvényesíteni fogjuk minden újonnan érkezővel szemben”.

A német kancellár a menekültáradat feltartóztatását követelő bajor kormányfővel, Horst Seehoferrel kialakult vitáról egyebek között azt mondta, hogy “néhány fontos pontban” ugyan nem értenek egyet, de a “konkrét intézkedéseket” tekintve jórészt “egy húron pendülünk”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.