Külföld
Richard Nixon speaking during his presidential campaign, 1968. (Photo by Declan Haun/Chicago History Museum/Getty Images)

Nixon csak azért bombázta szét Vietnámot, hogy választást nyerjen

Ignácz Péter
Ignácz Péter

főleg kül. 2015. 10. 14. 20:27

Eddig nem látott titkos iratok bizonyítják, hogy Richard Nixon nagyon jól tudta, semmi eredménye nem volt a pusztító bombázásoknak a vietnámi háború alatt, ennek ellenére ő mégis újra és újra a légierő bevetésére adott parancsot. Az ok? A választóknak tetszett. Nixon pedig meg akarta nyerni a választást. Bármi áron.

Amikor az ember azt gondolná, hogy több mint negyven évvel Richard Nixon amerikai elnök lemondása után már nem kerülhetnek elő újabb bizonyítékok arra, hogy a finoman szólva is erkölcsileg megkérdőjelezhető módszereiről ismertté vált „Trükkös Dick” milyen cinikus húzásokra volt képes a hatalma megtartásáért, jön a Nixon bukásában meghatározó szerepet játszó Bob Woodward, és eddig még soha nem látott iratokat tár a világ elé.

Zéró eredmény

A Watergate-botrányt – Carl Bernsteinnel együtt – kirobbantó amerikai újságíró egy kedden megjelent könyvében azt írja: Nixon csak és kizárólag azért rendelt el bombázásokat a vietnámi háború alatt, mert azt szerették a választók, és tudta, a szőnyegbombázások segíthetnek neki megnyerni az 1972-es elnökválasztást.

Woodward azután jutott erre a következtetésre, hogy Nixon egykori közeli munkatársa, Alexander Butterfield olyan iratokat és feljegyzéseket adott át neki, amit eddig rajta kívül még senki sem láthatott. Köztük volt Nixon egy kézzel írt feljegyzése Henry Kissinger nemzetbiztonsági tanácsadónak, amiben az elnök kijelentette: a tíz éve zajló bombázások „zéró” eredményt hoztak a vietnámi háború alatt. „Valami baj van a stratégiával, vagy a légierővel” – írta Nixon, aki egyben egy tanulmány készítésére utasította Kissingert, amiben feltárják, hogy „mi az oka a kudarcnak”.

Richard Nixon és Henry Kissinger 1972-ben, az ausztriai Salzburgban (Fotó: Europress)

Egymillió tonna bomba

Ezt a privát megállapítást 1972. január harmadikán írta le Nixon, egy nappal azután, hogy a CBS hírműsorában „nagyon-nagyon hatásosnak” nevezte az Észak-Vietnám ellen pár nappal korábban elindított széleskörű bombázásokat, miután Dan Rather riporter erre külön rákérdezett. 1971 decemberének utolsó hetében az amerikai légierő és a haditengerészet gépei ezer támadást hajtottak végre Vietnám kommunista irányítás alatt álló részén, ami 1968 novembere óta a legnagyobb légi támadás volt a vietnámi háború alatt. Nixon a CBS-nek adott interjújában a bombázások sikerességével magyarázta, hogy elrendelhette az amerikai katonák fokozatos kivonását a délkelet-ázsiai országból.

Annak ellenére, hogy tudta, a bombázások nem hozzák a várt eredményeket, az akkor már aktívan az újraválasztásáért küzdő Nixon 1972. május nyolcadikán újabb széleskörű légi támadásokat és Hải Phòng város kikötőjének elaknásítását rendelte el. A választás évében az Egyesült Államok több mint egymillió tonna bombát dobott le a háborúban, köztük több mint kétszázezer tonnát csak Észak-Vietnámra – írta Woodward az amerikai védelmi minisztérium adataira hivatkozva. Annak ellenére, hogy Nixonnak az volt az álláspontja, hogy a bombázások hatástalanok.

De nem csak Nixon gondolta úgy, hogy a bombázások nem hozzák a várt eredményeket, hanem a CIA, a Pentagon és az amerikai katonai hírszerzés is, amelyek értékelése szerint a légi támadások ellenére Észak-Vietnám hadserege még mindig több ellátmányhoz jut hozzá, mint amire szüksége van a szárazföldi harcok lefolytatásához – írta Woodward. Kissinger az újságírónak adott interjújában szintén egyetértett azzal, hogy Észak-Vietnám éveken át tartó bombázása kudarcnak számított. Ugyanakkor azzal is, hogy az belpolitikailag és az elnökválasztás szempontjából jó húzás volt. Ezt egy, az elnökválasztás előtt pár héttel a Fehér Házban rögzített Nixon-Kissinger beszélgetésből lehet tudni, ami alatt Kissinger kijelentette:

Azt hiszem, május nyolcadikán nyerte meg a választást.

Woodward a könyve kapcsán a CBS-nek adott interjújában kijelentette: a vietnámi háború irányítása közben nem az alapján hozott döntéseket Nixon, hogy mivel lehet megnyerni a háborút, hanem csak az járt a fejében, hogy megnyerje az elnökválasztást.

Mivel közvélemény-kutatási adatok azt mutatták, hogy az amerikaiak nagy része támogatja Észak-Vietnám bombázását, ezért elrendelte azok megindítását.

Mindent megtett volna, hogy újraválasszák – jelentette ki Woodward a CBS-nek.

UNITED STATES - CIRCA 1900:  Richard Nixon in United States in the 1970s - in the Oval Office.  (Photo by Don Carl STEFFEN/Gamma-Rapho via Getty Images)
Richard Nixon az Ovális Irodában. (Fotó: Europress)

Richard Nixont az 1972-es elnökválasztáson minden idők egyik legnagyobb győzelmét aratva választották újra az amerikai választók. A republikánus politikus a szavazatok 60,7 százalékát szerezte meg, és az ötven államból 49-ben is ő lett a győztes, teljesen tönkreverve radikálisként elkönyvelt demokrata kihívóját, George McGovernt. Novemberi győzelme után aztán újabb bombázást rendelt el Észak-Vietnám, valamint annak fővárosa ellen.

Aztán bukott

A „Hanoi karácsonyi bombázása” néven ismertté vált 2. Sorhátvéd hadművelet alatt húszezer tonnányi bombát dobtak le az amerikai gépek, több mint ezer ember halálát okozva. Alig több mint egy héttel a december 29-én véget ért bombázások után az észak-vietnámi vezetés visszatért a béketárgyalásokhoz, és egy hónappal később alá is írták a párizsi békeszerződést.

Nixon azonban nem élvezhette sokáig nagyarányú elnökválasztási győzelmét. 1973-ra már javában tartott a Watergate-botrány, és 1974 augusztusában Ő lett az első amerikai elnök, aki kénytelen volt lemondani az Egyesült Államok elnöki tisztségéről, miután nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy bűncselekményeket elkövetve próbálta meg eltusolni a Watergate-botrányt.

Közben Vietnámban – valamint Kambodzsában és Laoszban – máig gyilkolnak a vietnámi háború alatt ledobott, de fel nem robbant bombák: 2012-ben a kormányok adatai szerint legalább ötszáz embert öltek meg a földben heverő robbanószerek a három országban. A hivatalos adatok szerint Vietnámban több mint százezer ember sebesült, vagy halt meg a fel nem robbant bombáktól 1975 óta, de a valós szám még ennél is nagyobb lehet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.