Külföld
New York, 2015. szeptember 25.
Angela Merkel német kancellár felszólal az ENSZ fenntartható fejlõdési csúcstalálkozóján a világszervezet New York-i székházában 2015. szeptember 25-én. A világ vezetõi a következõ 15 év fõ feladatait, köztük az éhség és szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos teendõket határozzák meg. (MTI/EPA/Justin Lane)

A németek már vitáznak a menekültügyi reformról

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2015. 10. 01. 17:22

Elkezdődött csütörtökön a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) a menekültügyi rendszer átalakításáról szóló javaslatok vitája.

A tervek szerint a Bundestag és a tartományi kormányok képviselőiből álló Bundesrat október 16-ig dönt a szövetségi kormány előterjesztéseiről, és az új szabályok november 1-jén életbe lépnek.

A Bundestagban – ahol a kormánypártoknak 79 százalékos többségük van – biztosra vehető az előterjesztések elfogadása, de a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) alkotta koalíció a Bundesratban az eltérő erőviszonyok miatt külső támogatásra szorul. Az SPD-től balra álló, a Bundestagban ellenzékben lévő Baloldal élesen bírálja és elutasítja a kormány elképzeléseit, a másik parlamenti ellenzéki erő, a Zöldek viszont ugyan bírálják, de nem utasítják el mindenestül a menekültügyi reformot.

Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter az előterjesztéseket ismertető beszédében kiemelte, hogy “bátorság, türelem és kitartás”, és  “nagyvonalú, okos és kemény” politikai döntések kellenek a menekültügyi helyzet kezeléséhez, amelynek súlyosságát mutatja, hogy évtizedek óta nem érkezett az országba olyan sok menedékkérő egy hónap alatt, mint szeptemberben.

A miniszter szerint a kormány terve kiegyensúlyozott, kellő mértékben tartalmaz a védelemre nem szoruló menedékkérők hazatelepítését és bevándorlásuk megelőzését szolgáló szigorításokat, és a védelemben részesítendő kérelmezők beilleszkedését szolgáló intézkedéseket.

Thomas de Maiziere a törvények betartására szólította fel a menedékkérőket. Hangsúlyozta: a helyes magatartás része, hogy mindenki “megmondja a hatóságoknak az igazi nevét, senki nem verekszik és mindenki tisztelettel viszonyul másokhoz, nemtől, vallástól függetlenül”.

Ugyanilyen fontos, hogy a többségi társadalom befogadja a menekülteket. Ők “a szomszédjaink és munkatársaink lesznek”, a kormány és a német állam pedig a politika és a jog minden lehetséges eszközével fellép az ellenük uszító szélsőségesekkel szemben – hangsúlyozta a belügyminiszter.

A szigorításokról szólva aláhúzta, hogy indokolt megvonni a juttatásokat az elutasított és az ország elhagyására kötelezett menedékkérőktől, és elkerülhetetlenül szükséges a biztonságos országok közé sorolni Albániát, Koszovót és Montenegrót.

Ezt kéri az albán, a koszovói és a montenegrói vezetés is – mutatott rá Thomas de Maiziere, hozzátéve, hogy a kormány a menekültügyben ugyan szigorít, de egyben szélesíti a nyugat-balkáni térségben élők legális bevándorlási és munkavállalási lehetőségeit.

A kormányoldal szónokai üdvözölték a kormány javaslatait, különösen a konzervatívok, akik közül többen kiemelték, hogy a menedékkérőknek és menekülteknek igazodniuk kell a német értékrendhez. “Nálunk nem a próféta hozza a törvényeket” – hangoztatta Thomas Strobl, a CDU egyik alelnöke.

A reformot alapvetően nem elutasító Zöldek frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt a társadalmi béke veszélyeztetésével, a szélsőjobbnak való “udvarlással” vádolta meg Horst Seehofer bajor miniszterelnököt, a CSU elnökét és Julia Klöcknert, a CDU Rajna-vidék-Pfalz tartományi szervezetének elnökét, aki 2016 tavaszán a tartományi választáson vissza akarja szerezni pártjának a miniszterelnöki széket a szociáldemokratáktól, és az utóbbi napokban számos nyilatkozatában erélyesen követelte a muzulmánoktól a német értékrend elfogadását. A Zöldek vezérszónoka szerint Seehofer és Klöckner a menedékkérőkkel, menekültekkel és muzulmánokkal kapcsolatos aggodalmakat, félelmek erősíti.

Németországban legutóbb tavaly szeptemberben alakították át a menekültügyi rendszert, egyebek mellett a biztonságos származási országok közé sorolták Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát, hogy gyorsabban visszatoloncolhassák az ezekből az országokból származó menedékkérőket, akik már tavaly is nagy tömegben áramlottak Németországba.

A reformnak erről az eleméről kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott, és végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel – a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával – kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatást kell nyújtania és nyomást kell gyakorolnia a társadalmi integráció előmozdítása érdekében.

A Bundesratban a szövetségi kormány javaslatát Baden-Württemberg támogatása révén fogadták el, ahol a Zöldek kormányoznak az SPD-vel mint kisebbik koalíciós partnerrel. Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa valószínűleg ezúttal is támogatja majd a szövetségi kormány menekültügyi reformcsomagját.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.