A magyar most is ugyanaz a nép, amely 25 éve befogadta a keletnémet menekülteket, a délszláv háború idején pedig elsőként segítette a széteső Jugoszláviából menekülteket – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerdán este az ARD német köztévé politikai vitaműsorában. Szerinte a magyar emberek jelenlegi válsághoz való viszonyulását és a „kulturális egyensúly megmaradása iránti aggodalmukat” nem lehet megérteni a kelet-európai történelem ismerete nélkül.
Balog hangsúlyozta: a politikai üldözöttek befogadása vallástól, származástól függetlenül jogi és erkölcsi kötelesség, aminek Magyarország eleget is tesz, az utóbbi években több ezer muszlimot fogadott be. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani, ha egy ország azt igényli, hogy határain belül ne változzon mindaz, ami történelmileg, kulturálisan kialakult – tette hozzá. A miniszter azt mondta: a magyar kormány ugyan keményebb megoldásokkal igyekszik hozzájárulni a válság megoldásához, de mindenben betartja az uniós és nemzetközi jogi előírásokat.
Az emberierőforrás-miniszter szerint az utóbbi hónapokban „kétszázezer ember rohanta le az országot, az egyes európai fővárosokból kibocsátott jelzések pedig tovább növelték a káoszt”, nem lehetett valamennyi menekültügyi eljárást lefolytatni, mert a legtöbben távoztak. A röszkei határátkelőnél szerdán történtekről azt mondta: „Nem mi támadtuk meg ezeket az embereket, hanem ők akartak olyasmit tenni, ami Magyarországon és Európában törvényellenes.”
A műsorban Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter úgy vélekedett, a legnagyobb baj, hogy Magyarország nem kért támogatást az Európai Bizottságtól, pedig a gondokat uniós támogatással kezelve másmilyen képek jelennének meg a sajtóban a magyarországi állapotokról.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter hangsúlyozta, hogy minden kritika mellett soha nem felejti el a magyarok hozzájárulását a német egység helyreállításához. Szerinte helyes törekvés a külső határok védelme, de ügyelni kell a mértékre, a módszerre, az eszközökre és az arányosságra, ez viszont nem sikerült. Azt is mondta, hogy nyilvánosan és nem nyilvánosan is számos alkalommal ajánlottak segítséget, hogy ne érhesse bírálat a magyarországi befogadó állomásokat és menekülttáborokat, de a magyar fél nem élt ezzel a lehetőséggel.
