Nagyvilág

Oroszország kéri, hogy Európa mutasson utat

gazvezetek(430x286).jpg (Array)
gazvezetek(430x286).jpg (Array)

Várják a tippeket, hogyan lehetne kikerülni Ukrajnát a gázvezetékekkel.

Oroszország Európa javaslataira vár a 2019 utáni, Ukrajna megkerülésével kialakítandó földgázszállítási útvonalra, közölte Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese az MTI kérdésére kedden.

Az orosz állami energetikai cég moszkvai tájékoztatóján Medvegyev határozottan kijelentette: amikor 2019-ben lejár az a Kijevvel kötött szerződés, amely szerint most az orosz gázt Ukrajnán keresztül szállítják az európai országokba, utána semmiféle tranzitról és semmilyen együttműködésről nem lehet szó Ukrajnával. A vezérigazgató-helyettes szerint sürget az idő.

Szerinte “most az európai államok térfelén pattog a labda”. Az európai országoknak pedig azért kell sietniük a megoldási javaslattal, mert nem az orosz gázzal, hanem a szállítási rendszerek hiányával lesz gond. Ráadásul 2025 után sokkal több földgázra lesz szüksége Európának, mint most.

Alekszandr Medvegyev határozottan kijelentette, hogy megépül a Török Áramlat első ága, ennek nincs semmilyen kockázata. Biztos benne, hogy június végéig aláírják a beruházási megállapodást a Botas török céggel, az árakról már megegyeztek. Részleteket nem árult el. A szakember így válaszolt arra a kérdésre, mikorra várható a vezetékrendszerről szóló orosz-török kormányközi megállapodás azok után, hogy a múlt vasárnap Törökországban parlamenti választások voltak és új kormány megalakítására lehet számítani.

A Gazprom vezérigazgató-helyettese azt is közölte, hogy a napokban tárgyaltak Szerbiával a Török Áramlathoz való csatlakozásról.

Az MTI kérdésére elmondta, hogy a Robert Fico szlovák miniszterelnök által a múlt héten Moszkvában ismertetett Eastring nevű gázvezeték tervéről nem folytatnak megbeszéléseket, azzal még csak ismerkednek a Gazpromnál. A vezeték Magyarország, Románia és Bulgária bevonásával kapcsolódna a Török Áramlathoz.

Medvegyev ugyancsak az MTI-kérdésére válaszolva kételyeit fogalmazta meg a déli folyosónak nevezett földgázvezeték-rendszerrel kapcsolatban, amely az uniós tagállamokat kötné össze a Kaszpi-tengeri térséggel, Oroszország megkerülésével. Szerinte ugyanis az azerbajdzsáni Sah Deniz projekt megvalósítása elhúzódik, Iránnak pedig gondjai vannak az északi és déli régiók ellátása közötti egyenlőtlenségek miatt.

Az Európai Bizottság által támogatott déli gázfolyosó terve szerint a Kaszpi-tengeri Sah Deniz gázmezőről Törökországon keresztül érkezne földgáz Dél-Európába, majd onnan Közép-Európáig vinnék az azerbajdzsáni gázt.
Az azeri gáz két vezetéken (TAP és TANAP) jutna Európa déli részére. A többségében török TANAP vezeték alapkövét tavaly szeptemberben tették le Baku közelében.

Az azeri gázt az orosz gázfüggőség csökkentésére használná Európa. Az elképzelés megvalósítását támogatta az Európai Unió május 21-22-én tartott keleti partnerségi csúcstalálkozója, mint azt rögzítették a zárónyilatkozatban is.

A Gazprom vezérigazgató-helyettese szerint, miután biztosak abban, hogy az orosz gáznak nincs versenytársa, nem “tolakodnak az elsőbbségért”, az európai partnerek javaslataira várnak. A cég készen áll annyi gázt szállítani Európának, amennyire szükség van, de már most kell beszélni a tervekről, mert nem lesz idő a megvalósításra.
Szerinte az idén 240-242 dollárba kerül az orosz gáz ezer köbmétere az európai fogyasztóknak.

Azt mondta, az FGSZ Földgázszállító Zrt. és az ukrán Ukrtransgaz között egy hete kötött új együttműködési megállapodással kapcsolatban orosz újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az úgynevezett virtuális reverz (visszafordított) gázszállítást nem lehet törvényesíteni, amíg arról a Gazprommal nem egyeznek meg.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik