A politikusok szerint az újabb megállapodás meghiúsulása a válság további súlyosbodásához vezethet. A legtöbben elutasították a katonai megoldást, mások pedig arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az EU-nak le kellene számolnia azzal az illúzióval, hogy Oroszországgal partneri viszonyt lehet fenntartani.
Meggyőzés helyett elrettentés
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője azt mondta, az forog kockán, hogy helyre lehet-e állítani és meg lehet-e őrizni a békét Európában. “A határokat nem lehet erővel megváltoztatni” – szögezte le a korábbi olasz külügyminiszter, aki egyúttal azt hangoztatta, hogy alkotmányos, igazságügyi és választójogi reformokra, valamint decentralizációra van szükség Ukrajnában.
A néppárti frakció vezérszónoka, a lengyel Jacek Saryusz-Wolski úgy vélte, hogy Minszkben eljött az idő, hogy a meggyőzés politikáját az elrettentés politikája váltsa fel, s nagyobb nyomás nehezedjen Oroszországra.
Utolsó lehetőség
Knut Fleckenstein, a szociáldemokraták frakcióvezető-helyettese utolsó lehetőségnek nevezte a minszki megbeszéléseket, ugyanakkor bármilyen katonai megoldással szembehelyezkedett, s kijelentette: a szociáldemokraták nem támogatják a fegyverszállításokat Ukrajna számára.
A brit konzervatív képviselő, Charles Tannock kételyeinek adott hangot. Úgy vélte, hogy az EU és Oroszország stratégiai partnerségének vége, s úgy vélte, egy “Minszk II.” megállapodás nem vet véget a konfliktusnak.
Hans Van Baalen holland, liberális EP-képviselő úgy vélekedett, hogy Minszkben kiderül majd, hogy Oroszország békés nemzet-e. Leszögezte azt is: nem lehet elfogadni, hogy Ukrajnát megcsonkítsák.
A radikális baloldal német képviselője, Helmut Scholz arra az álláspontra helyezkedett, hogy a válságot nem lehet katonai úton rendezni, mert véleménye szerint bár a szeptemberben kötött minszki egyezséget nem hajtották végre, érdemes még egyszer megpróbálni.
Bízni a minszki csodában
Rebecca Harms, a zöldek német társelnöke rámutatott, hogy az Európai Unió a béke pártján áll, ezért a legmesszebb menőkig támogatják Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök diplomáciai erőfeszítéseit. “Nem hiszek a csodákban, de bízom abban, hogy Minszkben történik egy csoda” – hangsúlyozta Harms.
Kemény hangot ütött meg Valentinas Mazuronis, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezérszónoka, aki szerint elég a hazugságokból és az ámításból. “Ideje észrevenni, hogy Putyin háborúja ellenünk folyik” – nyomatékosította a litván EP-képviselő.
Putyin “ránk rúgta az ajtót”
Jorgosz Epitideiosz görög politikus, a függetlenek soraiból úgy vélte: fel kell végre fogni, hogy Oroszország számára Ukrajna sokkal fontosabb annál, hogy megengedje a Nyugathoz való csatlakozását.
Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője úgy fogalmazott, hogy az elsődleges feladat a békés, diplomáciai úton való rendezés, s bár Vlagyimir Putyin “ránk rúgta az ajtót”, Szanyi higgadtságra és nyugalomra szólított fel. A politikus hangoztatta azt is is, hogy az “agresszor” Vlagyimir Putyin a jövő héten az unió területére lép, Magyarországra látogat, ahol Orbán Viktorral találkozik majd. Szanyi szerint nem Ukrajnáról lesz szó, hanem üzletelni fognak. A szocialista politikus szerint ez nem jó az európai egység számára, ezért az EU állam- illetve kormányfőit arra kérte, vessék latba a befolyásukat, hogy visszaszorítsák “ezt az egységet bontó hangot”.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő rámutatott, hogy a pár hete elfogadott EP-határozat óta romlott a helyzet. A kárpátaljai politikus méltatta Angela Merkel és Francois Hollande tevékenységét, valamint komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az orosz vezetés továbbra sem ismeri el, hogy támogatja szeparatistákat, nem ismeri el felelősségét, ami miatt emberek százai halnak meg és ezrek válnak földönfutóvá. Bocskor azonnali tűzszünetet, nehézfegyverek kivonását, a civil lakosság biztonságának garantálását, valamint nemzetközi garanciák mellett az Ukrajnában élő összes nemzetiség jogainak széleskörű garantálását szorgalmazta.
Porosenko szerint is ez az utolsó esély
Minszkben szerdán Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vezetői próbálnak megoldást találni a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére. Az ukrán elnök szerint a csúcstalálkozó az utolsó esély a valódi, feltétel nélküli fegyvernyugvás elérésére és a nehéztüzérség visszavonására.
A fehérorosz fővárosban már kedden is élénk diplomáciai előkészítő munka folyt: tanácskozott az úgynevezett kontaktcsoport. Ennek az ukrán és az orosz kormány, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megbízottjai, valamint az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták képviselői a tagjai. Az álláspontok leginkább abban térnek el, hogy hol húzzák meg a kelet-ukrajnai szakadárok és az ukrán erők között a tűzszüneti vonalat.
Kijev ragaszkodik a tavaly szeptemberben, ugyancsak Minszkben kijelölt vonalhoz, a szakadárok viszont ahhoz, hogy vegyék figyelembe az általuk azóta történt területfoglaláspokat. Szerdán már Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyal Minszkben. A csúcstalálkozóról vasárnap döntöttek, azóta a négy ország diplomatái egyeztetnek egy általánosan elfogadható békemegállapodás részleteiről.
“Politikai szabotázstól” tart a német külügyminiszter
Frank-Walter Steinmeier a görög külügyminiszterrel, Nikosz Kociasszal közösen a megbeszélésük előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, korábban előfordult, hogy egy-egy “jól célzott találat” szertefoszlatta a fegyvernyugvás reményét.
Az ilyen “politikai szabotázs” tapasztalataira tekintettel “remélem, hogy a harcokban részt vevő felek most nem feszítik a húrt annyira, hogy az erőszak fellángolása az utolsó órákban megkérdőjelezi a minszki találkozót” – mondta a német külügyminiszter, megjegyezve, hogy “továbbra is rendkívül törékeny a helyzet” a kelet-ukrajnai válsággócban, kedden is egész nap harcok voltak a térségben és még tovább nőtt a szembenálló felek közti feszültség.
Hangsúlyozta, hogy maga a csúcstalálkozó megrendezése sem biztosíték arra, hogy sikerül előrelépni a válság kezelésében. A találkozó előkészítésén dolgozó munkacsoportok hétfőn Berlinben késő estig dolgoztak, kedden Minszkben folytatták a munkát és még szerda reggel is lesz alkalmuk tanácskozni. Ezeknek a megbeszéléseknek “volt értelmük”, de “sok kérdés van még, amelyet a minszki csúcs előtt meg kell oldani” – mondta a német külügyminiszter.
Nikosz Kociasz azt mondta, Görögország “teljes szívvel” támogatja a válság enyhítését célzó erőfeszítéseket. Hangsúlyozta, hogy “Minszkben Minszkről kell beszélni”, vagyis a Fehéroroszország fővárosában tavaly szeptemberben megkötött tűzszüneti egyezmény végrehajtásáról kell tárgyalni.
