Az ország, melynek autokrata vezetőjét, Alekszandr Lukasenkót nemrégiben még “Európa utolsó diktátorának” tartotta az Egyesült Államok és az Európai Unió.
Az AP amerikai hírügynökség elemzése szerint Lukasenko nemzetközi presztízsének erősödését várja attól, hogy országa biztosítja a helyszínt az ukrán konfliktusban érintett felek közötti béketárgyalásokhoz. A tízmilliós kelet-európai ország lakossága pedig sokat profitál abból, hogy itt dolgozzák, illetve csomagolják át az orosz embargó által érintett uniós élelmiszeripari termékek egy részét, mielőtt Oroszországba szállítják őket. Jól szemlélteti a helyzetet, hogy az utóbbi három hónapban megduplázódott a tengerparttal nem rendelkező ország halexportja. Moszkva az ellene az ukrajnai beavatkozás miatt szankciókat alkalmazó államokból származó élelmiszeripari termékekre vezetett be embargót.
“Egy nyájas borjú két tehéntől kap tejet”
Az Oroszországba irányuló élelmiszer-kivitel rendkívül fontos keményvaluta-bevételt jelent Minszk számára, értéke 2013-ban 5,7 milliárd dollár volt. Az idei évre vonatkozó adatok még nem ismertek, az európai élelmiszerimport nagymértékű növekedése viszont azt jelzi, hogy az Oroszország, valamint az EU-tag Lengyelország és Litvánia közé ékelődött állam jelentős hasznot húzhat az orosz korlátozásokból.
“Lukasenko azt reméli, hogy Fehéroroszország hidat képezhet majd Kelet és Nyugat között, amiért mindkét oldalnak egyaránt fizetnie kell” – közölte egy független fehérorosz elemző. Aljakszandr Klaszkovszkij hozzátette: “Lukasenko szereti azt a közmondást, amely szerint egy nyájas borjú két tehéntől kap tejet”. Mivel a fehérorosz elnök mind az ukrán, mind pedig az orosz vezetéssel jó viszonyt ápol, országa ideális terep az ukrajnai helyzet megoldását célzó béketárgyalásokra. Oroszország és a nyugati hatalmak is támogatják, hogy továbbra is Minszkben rendezzék a tanácskozásokat.
Amíg a Nyugat elsősorban Vlagyimir Putyin orosz elnök kezelésével foglalkozik, addig nem irányul annyi figyelem az országot két évtizede vaskézzel irányító Lukasenkóra, mint korábban, noha a független média és az ellenzék továbbra is erősen el van nyomva Fehéroroszországban. “Az ország változáson megy keresztül: páriából elfogadható szereplővé válik” – mondta Klaszkovszkij. Ezt a folyamatot Minszk meg is próbálja a lehető legnagyobb mértékben kihasználni, a fehérorosz kormány jelenleg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyal egy lehetséges hitelszerződésről, a fehérorosz gazdasági miniszter pedig nemrégiben egy londoni konferencián próbált befektetőket keresni az országba.
Pénzre van szüksége, demokráciát fog játszani
“Lukasenko felismerte, hogy az orosz gazdaság nehéz helyzete miatt jelentős mértékben meg fog csappanni a Kreml által nyújtott anyagi támogatás, ezért új forrásokat próbál szerezni” – hangsúlyozta Jaroszlav Romancsuk, egy fehérorosz kutatóintézet vezetője.
A volt szovjet tagköztársaságban a jövő novemberben tartanak elnökválasztást, az országnak pedig óriási szüksége van bevételekre. Minszknek ugyanis a következő évben mintegy 4 milliárd dollárnyi adósságot kell törlesztenie, ez pedig rendkívül magas összeg egy olyan állam számára, amely “mindössze” 5,8 milliárd dollár valutatartalékkal rendelkezik.
Sztanyiszlav Suskevics volt fehérorosz államfő, jelenlegi ellenzéki vezető szerint “Lukasenko demokráciát fog játszani, mint minden alkalommal, amikor pénzre volt szüksége”. “A Nyugatnak elég rövid a memóriája” – tette hozzá. Bár az elnök most látszólag a nyugati hatalmak felé fordul, Fehéroroszország legfőbb támogatója minden bizonnyal továbbra is Moszkva marad, amely olcsó energiával és alacsony kamatozású hitellel látja el az országot. Bár Oroszországot dühíti, hogy nyugati szomszédja hasznot húz az orosz embargóból, a Kreml szükségesnek látja, hogy megőrizze egyik legfontosabb politikai és katonai szövetségesét.
Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország az amerikai, az európai uniós és a kínai gazdasági hatalom ellensúlyozására májusban kereskedelmi uniót – Eurázsiai Gazdasági Szövetséget – alakított, amelyhez januárban Kirgizisztán és Örményország is csatlakozni fog. A három ország 2010 óta vámuniót alkot egymással, számos kérdésben azonban már most nagyon eltérő állásponton vannak a felek Minszkben és Moszkvában.
A Lukasenko-rezsim nagyban függ az orosz támogatásoktól, az elnök azonban ennek ellenére a múltban számos kérdésben határozottan ellenállt az orosz nyomásgyakorlásnak. “Nem kényszeríthettek minket. Megbízható barátaitok voltunk és leszünk, de nem fogjuk eltűrni, ha megpróbáltok ártani nekünk. Nem bábuk vagyunk, akiket dróton rángathatnak” – jelentette ki nemrégiben Lukasenko.
