A szlovéniai Portorozban hétfőn kezdődött négynapos konferencia egyik legfontosabb témája Japán azon a tervének megvitatása volt, miszerint a szigetország újraindítaná a bálnák “tudományos célú” vadászatát. A kezdeményezés ellen Új-Zéland határozattervezetet fogalmazott meg, amelyben követelte, hogy Tokió új bálnavadászati programját annak fenntarthatósága szempontjából vizsgálják meg az IWC tudósai.
Japán nem tartja be a szabályokat
A delegáltak 35:20 arányban úgy döntöttek, hogy Japánnak tartania kell magát a hágai Nemzetközi Bíróság márciusi ítéletéhez, amelyben a testület illegálisnak minősítette Tokió egyik korábbi, hasonló célú bálnavadászati programját azzal az indoklással, hogy a szigetország nem tartotta be a megfelelő tudományos sztenderdeket.
Europress Fotóügynökség
A japán küldöttség vezetője a határozat közzététele után bejelentette, hogy 2015-ben ennek ellenére is folytatni fogják a bálnavadászatot az Atlanti-óceánon.
Több állatvédő szervezet máris elítélte Tokió döntését, amely minden bizonnyal további tiltakozást fog kiváltani világszerte.
Veszteséges a japán program
A bizottság 1982-ben rendelt el moratóriumot a kereskedelmi célú bálnavadászatra, amely mind a mai napig érvényben van. Hivatalosan csak Norvégia és Izland folytat kereskedelmi bálnavadászatot, miután előbbi tiltakozást nyújtott be a moratórium ellen, utóbbi pedig amiatt egy évtizeddel később kilépett az IWC-ből. Tokió a rendelet hatálya alól kibúvót keresett, ennek módja, hogy a kutatási célú bálnavadászatot bizonyos megkötésekkel engedélyezi a szervezet.
Egyes politológusok szerint a szigetország nem gazdasági okokból kerüli meg a vadászati moratóriumot, hanem mert szerintük az környezetvédelmi szempontból nem indokolt, és a nyugati országok csak kulturális szempontokból korlátozzák a hajókat. A japán bálnavadászati program egyébként évről-évre jelentős pénzügyi veszteséget termel.
