A Vedomosztyi ironikusan “új diplomáciai remekműnek” nevezte a pénteken aláírt megállapodást, amely szerinte “minden konfliktusban érintett félnek megfelel, mert senkit semmire sem kötelez”. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy bár a Minszkben aláírt jegyzőkönyv “nem teremti meg az ukrán válság teljes értékű rendezésének feltételeit, még a törékeny béke is jobb a mindkét oldalon tömeges áldozatokkal járó nagyszabású háborúnál”.
Köztes megoldás lehet
A Kremltől független orosz napilap (a brit Financial Times, az amerikai The Wall Street Journal újságok és a holland alapítású Sanoma Independent Media közös oroszországi kiadványa) szerkesztőségének véleményét tartalmazó cikk megállapítja: bár Kijev számára fontos, hogy a minszki megállapodás jogilag elismeri területi egységét, a diplomáciai győzelem értékét csökkenti számára, hogy a délkelet-ukrajnai szakadárok csak köztes szakasznak tartják az egyezséget.
A lap emlékeztetett arra, hogy Ihor Plotnyickij, az úgynevezett luhanszki népköztársaság vezetője vasárnap máris kijelentette, a jegyzőkönyv aláírása nem jelenti azt, hogy lemondanának a függetlenségükről.
A minszki megállapodás a kívánt változások előzetes tervének tekinthető, amely sem a konkrét cselekvési tervet, sem a határidőket, sem a felek kötelezettségvállalásait nem tartalmazza – értékelte az egyezséget Mihajlo Pohrebinszkij tekintélyes ukrán politológus a Kommerszant című orosz napilapnak. Szerinte az ukrán vezetés és a szakadárok az EBESZ és Moszkva közvetítésével azért állították össze a 12 pontos megállapodást, hogy elkezdhessék az ukrán lakosság megmentését a katasztrófától, s hogy felkészülhessenek a télre Ukrajnában és a valódi tárgyalásokat későbbre halasszák.
Törvényesítik a szakadárokat
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak Konsztantyin Bondarenko, az Ukrán Politikai Intézet nevű elemző cég igazgatója úgy vélekedett, hogy Kijev rákényszerült a békekötésre, mert “meggyőződtek arról, hogy katonai erővel nem képesek megoldani a (délkelet-ukrajnai) problémát”. Szerinte még évekig elhúzódhatnak a tárgyalások az önkényesen kikiáltott szakadár “népköztársaságok” státusáról. Mikola Szungurovszkij, a kijevi Razumkov Központ katonai kutatásainak vezetője attól tart, hogy a minszki megállapodás célja a szakadárok és Moszkva részéről a Donyec-medencében a bizonytalanság fenntartása és a Dnyeszteren túli területhez hasonló helyzet alakulhat ki Délkelet-Ukrajnában is.
A Novaja Gazeta című ellenzéki orosz lap kommentárja szerint a minszki tárgyalások végleg törvényesítették a donyec-medencei szakadárokat azzal, hogy nemcsak tárgyalási, hanem aláírási jogot is kaptak.
