Június elején szunnita fegyveres lázadók rohanták le Irak második legnagyobb városát Moszult, majd jólszervezett, katonai akciók után több stratégiai fontosságú települést vettek uralmuk alá. Ellenőrzésük alatt tartják Irak nyugati, Szíriával határos szunniták lakta tartományait, kitartó harcokat folytatnak a fontos olajfinomítók birtoklásáért és megállíthatatlanul törnek előre Irak fővárosa Bagdad irányába. A káosz miatt emberek ezrei hagyták el otthonaikat, menekült táborokba kényszerülnek.
A síita többségű iraki kormány azonnali radikális ellenállást hirdetett. A síita papság vezetői mindenkit harcba szólítottak, önkénteseket mozgósítottak a szélsőséges iszlám támadás ellen. Közben az iraki hadsereg tehetetlen, szétesett és képtelen megvédeni az országot az összeomlástól. Nuri al-Maliki síita miniszterelnök árulással, összeesküvéssel vádolta a hadsereg tagjait, és legnagyobb szövetségesei, többek között az Egyesült Államok és Irán segítségét a konfliktus rendezésében.
Az ISIS előrenyomulása ellen menekülő irakiak tábora
Fotó:Europress
Az iraki miniszterelnök félelmei nem alaptalanok. A szunniták lázadását vezető radikális iszlám csoportosulás, az ISIS (Islamic State in Iraq and Syria) vezetői közt megtalálhatóak Szaddám Huszein hadseregének egykori jól képzett katonatisztjei és parancsnokai, akik jól ismerik az iraki terepet, és háborúkban edződtek. Miközben a síita irányítás alá került iraki hadsereg szervezetlen, és nem eléggé kiképzett katonákból és tisztekből áll, akik a harcokat feladva menekültek el az ISIS előrenyomuló egységei elől.
A többségében síták lakta, vallási és törzsi szempontból rendkívül széttagolt Irak kormányában kisebbségben vannak a szunniták és a kurdok. A síita kormányfő az amerikai csapatok kivonulása óta nyíltan kirekesztő politikát folytat a szunniták ellen, nevéhez kíméletlen letartóztatások, bebörtönzések kapcsolódnak és kormányának szunnita tagjait elzárja a fontosabb politikai szerepektől. A kormány pénzügyminisztere elmenekült az országból, és ugyanígy alelnöke Tariq al-Hashemi is, aki visszatérésével a halálbüntetést kockáztatja. Saddam Husszein szunnitáinak két választása maradt: vagy hűek lesznek egy síta vezetésű országhoz, vagy fegyverekkel alakítják meg a saját országukat.
Síita fegyveresek készülnek az szunnita ISIS vezette lázadók elleni harcokra
Fotó:Europress
Ez, a szíriai polgárháborúból kiindult konfliktus egy olyan háborúvá nőheti ki magát, mely az iráni határtól egészen a Mediterrán térségig terjedhet. A radikális közel-keleti iszlamisták mellett sok európai, többek között németek, franciák, angolok sőt még amerikaiak is harcolnak, és a katonailag jól kiképzett, harcedzett túlélők visszatérnek hazájukba és meg van a veszélye, hogy ott terrortámadásokat hajtanak végre.
Irak amerikai megszállása 2011-ben befejeződött, de a fontos közel-keleti érdekekkel rendelkező Egyesült Államok most újra lépéseket fontolgat, miután az elmúlt időszak eseményei megerősítették, hogy az Irak egységességét előtérbe helyező politikájuk kudarccal fenyeget. Maximális bizalmukat helyezték al-Maliki miniszterelnökben és kormányában, annak ellenére, hogy amerikai diplomaták már 2009-ben figyelmeztettek: Maliki személyében új diktátor van születőben.
Az amerikai szerepvállalás jelenleg is körvonalazódik, az egyelőre még csak tanácsadókat küldtek a demoralizálódott iraki hadsereg megsegítésére, valamint biztonsági feladatok ellátására vezényeltek katonákat az országba.
