Az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) által a program leállításának céljával indított perben William Pauley szövetségi körzeti bíró úgy foglalt állást, hogy bár a program “adatokat gyűjt be gyakorlatilag minden Egyesült Államokból induló, oda befutó vagy azon belül folytatott telefonhívásról”, mégis jogszerű, mivel alkotmányossága “végső soron indokoltságának kérdésén” alapul, arra pedig semmi nem utal, hogy a kormány az adatgyűjtést annak eredeti célján, azaz a terrorizmus üldözésén kívül bármi másra felhasználta volna.
Megelőzhették volna a szeptember 11-ei merényletet is
“A technológia (fejlődése) lehetővé tette az al-Kaida számára, hogy decentralizáltan működjön és nemzetközi terrorakciókat szervezzen a távolból. Az adatgyűjtés a kormány válaszcsapása” – írta a bíró, elutasítva az ACLU keresetét.
Pauley arra is utalt indoklásában, hogy ha az amerikai hatóságok hasonló adatgyűjtést folytattak volna 2001 előtt, az segíthette volna a szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadás megelőzését.
A kongresszus kém- és terrorizmus-elhárítási albizottságának vezetője, Peter King közleményében azt írta, hogy a döntés “megőriz egy létfontosságú fegyvert az Egyesült Államok számára a terrorizmus ellen folytatott harcban”. Az ítéletet az igazságügyi minisztérium is üdvözölte.
Az ACLU egyelőre nem kommentálta a döntést. A szervezet keresetében azzal érvelt, hogy a kormány túl tágan értelmezi saját felhatalmazását arra, hogy személyes adatokat gyűjtsön az amerikai állampolgárokról.
Más bíró másként látja
Kevesebb mint két héttel ezelőtt egy másik washingtoni szövetségi bíró úgy foglalt állást, hogy az NSA “szinte már orwelli” programja “valószínűleg sérti” az amerikai alkotmány negyedik cikkelyét, amely tiltja a hatóságok számára az alaptalan információgyűjtést az amerikai állampolgárokról. Richard Leon bíró ezen döntését az NSA által adatszolgáltatásra kötelezett Verizon mobilszolgáltató két felhasználójának panaszbeadványával kapcsolatban hozta.
Az NSA Edward Snowden informatikus szivárogtatásai nyomán idén nyilvánosságra került programja – amely során az ügynökség úgynevezett metaadatokat, azaz a hívott számokra, illetve a hívások idejére és időtartamára vonatkozó információkat gyűjtött amerikai és külföldi telefonok millióiról – az Egyesült Államokban és a világ számos más államában közéleti, politikai és jogi vitát keltett arról, hogy az állam milyen mértékben gyűjthet információkat polgárairól.
