Külföld

Az Antikrisztus Obamától a rózsadombi paktumig

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2013. 04. 05. 11:13

Az amerikaiak negyede hiszi Obamáról, hogy ő (lehet) az Antikrisztus. A magyarok is szeretik az összeesküvés-elméleteket

Korábban a témában:

A választásra jogosult amerikaiak egynegyede véli Barack Obama elnökről, hogy ő (lehet) az Antikrisztus, 29 százalékuk hisz a földönkívüli életben, 37 százalék átverésnek tartja az éghajlatváltozást, 28 százalék pedig attól tart, hogy egy nagyhatalmú elit összeesküdött a világ egy globális diktatúra általi irányítására – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatban készítettek. A Public Policy Polling 1247 regisztrált szavazó telefonos megkérdezésével nyújtott képet e hiedelmekről. Többek közt azt kérdezték a résztvevőktől, hiszik-e, hogy Oszama bin Laden még mindig életben van. A megkérdezettek 6 százaléka igennel válaszolt. Ennél is több, 14 százalék hisz Bigfoot (nagylábú, állíttólagos észak-amerikai szörny) létezésében.

A Barack Obamáról szóló kérdésre 13 százalék adta azt a választ, hogy az elnök az Antikrisztus, míg másik 13 százalék azt mondta, nem biztos ebben, de nem zárja ki a lehetőséget. A kutatás arra is rávilágított, hogy a szavazók 44 százaléka szerint a Bush-adminisztráció szándékosan félrevezette a nyilvánosságot arról, hogy Irak tömegpusztító fegyverek birtokában van, ezáltal szerezve támogatást a katonai beavatkozáshoz. További 12 százalék azt válaszolta, nem tudja biztosan, hogy így volt-e.

Az éghajlatváltozás, amelyről tudósok egy csoportja fáradhatatlanul igyekezik meggyőzni a közvéleményt a globális felmelegedés okán, az amerikaiak 51 százaléka szerint valós jelenség. A fennmaradó rész szerint azonban átverés, de legalábbis porhintés. Kiderült az is, hogy 4 százalék azt hiszi, humanoid csúszómászók uralják a világot a politikai hatalmat magukhoz ragadva, ezáltal manipulálva a társadalmakat. Nem tudni, mekkora megnyugvásra ad okot, hogy ennél csak némileg magasabb, 7 százalék azok aránya, akik kételkednek abban, hogy valóban így lenne.

Az amerikai szavazók 6 százaléka szerint Paul McCartney 1966-ban meghalt egy autóbalesetben, és akit azóta lát a világ, csak egy hasonmás. 11 százalék meg van győződve arról: az amerikai kormány valamilyen módon „engedte”, hogy megtörténjen a 2001. szeptember 11-i terrortámadás.

A magyarok is szeretik az összeesküvés-elméleteket

Magyarországon is szép számmal vannak jelen összeesküvés-elméletek, melyek a környezetünkben végbemenő folyamatokat próbálják a maguk érvrendszerével magyarázni. Legyen szó a pénzvilág bonyolult mechanizmusairól, vagy éppen egy számunkra ismeretlen közeg belső életéről. Krekó Péter, a Political Capital vezetőelemzője és az összeesküvés-elméletek szociálpszichológiájának kutatója egy éve lapunknak több összeesküvéselmélet- (konteó-) típust is bemutatott, de rögtön jelezte, hogy Magyarországon egyszerre jellemző az előítéletesség, a félelem, illetve az intézményekkel szembeni bizalmatlanság magas szintje, és ez kedvez a politikailag-ideológiailag gerjesztett összeesküvéselmélet-gyártásnak. Ezt a politikai erők Magyarországon maximálisan ki is aknázzák – tette hozzá.

A szakember szerint az összeesküvés-elméletek természetéhez tartozik, hogy önfenntartóak és szinte cáfolhatatlanok. Az összeesküvés-elméletek rendszerint nem önálló hiedelmekként léteznek, hanem rendszerbe szerveződnek, egyfajta konspirációs világnézetet alakítva ki. Aki hisz egy összeesküvés-elméletben, az rendszerint más összeesküvés-elméletekben is hajlamos hinni, az összeesküvés-elméletek „füzérszerűen” egymáshoz kapcsolódnak. Aki például hisz abban, hogy a válság bizonyos gazdasági-pénzügyi körök által irányított, tervezett folyamat, az utána könnyebben gondolja azt, hogy a média is ezen globális érdekcsoportok tulajdonában áll.

A szakértő ezt úgy magyarázza, hogy az összeesküvés-elméletek gyakran egymást magyarázó és egymást igazoló elemekből felépített, zárt, a külső információkra érzéketlen rendszert alkotnak. Így a teóriák sokszor körbeforgó érveléshez vezetnek, ami szinte lehetetlenné teszi a teóriák cáfolatát. Az összeesküvés-elmélet híve kettős mércét alkalmaz az új információnál: az azt támogató bizonyítékokat felhasználja, az azt cáfolókat figyelmen kívül hagyja – vagy szintén beépíti az elméletbe. Az összeesküvés-elméletekben hívő gondolhatja azt, hogy a média is ellenséges kézben van, szándékosan dezinformálják, vagy terelik el figyelmét a lényegről, az összeesküvés elfedése érdekében. Ha semmi jel és bizonyíték nem utal az összeesküvésre, az csak a titkos szervezkedés sikerét bizonyítja.

Rózsadombi mesék

A modern összeesküvés-elméletek közül a rendszerváltás utáni első időszak egyik legtöbbet emlegetett konteója volt – főképp a radikális jobboldalon – a „rózsadombi paktum”. Az elmélet szerint a rendszerváltás idején (egyes verziók szerint éppen a nemzeti ünnepen, 1991. március 15-én) titkos tárgyalást tartottak a világ befolyásos hatalmainak (Egyesült Államok, Izrael, Szovjetunió) és a hazai politikai, média- és egyházi elit vezetői, és megállapodtak arról, milyen árat kell fizetni Magyarországnak a szovjet kivonulásért. Az állítólagos paktum eredményeként a posztszocialista elit megtarthatta hatalmát, a magyar nemzeti politikai önérvényesítés szigorú korlátait. Ez az elmélet, melyre természetesen semmilyen bizonyíték nem létezik, szorosan kötődik az „ellopott rendszerváltás” mítoszához, mely máig is rendkívüli politikai népszerűségnek örvend – állítja a kutató. Magyarország történelme a megszállások és szabadságharcok története, és a legnagyobb nemzeti hősök között is sok a szabadságharcos.

A régebbi összeesküvés-elméletek jellemzően még a felvilágosodás előtti gondolkodásmódhoz, a mágikus világképhez és egyes néphiedelmekhez, vallási hiedelmekhez kapcsolódtak. Ezen hiedelmek varázserővel ruháztak fel egyes személyeket, csoportokat. Legjellemzőbb példái ennek a középkorban például a boszorkányüldözések. A keresztényekkel és a zsidókkal szemben is számos olyan összeesküvés-elmélet elterjedt, mely mágikus gonosz erőt tulajdonított nekik. Ezen teóriák igen hasonlóak, csak a „szereposztás” volt más, ami nem véletlen, hiszen ismeretlen, zárt, szokásaiban különböző idegen kisebbségekkel szemben jelennek meg, és az ezen csoportokkal szembeni általános félelem tükröződik bennük.

Az oktatás mind az összeesküvés-elméletek erősítésében, mind annak visszaszorításában fontos szerepet játszik. Minél alacsonyabb a fiatalok háttértudása politikai-történelmi kérdésekben, annál nagyobb meggyőző erővel rendelkezhetnek az események „alternatív olvasatát adó” összeesküvés-elméletek. Sajnos ma is vannak a tudományos közösségben olyan szereplők, akik iparszerűen „gyártják” és terjesztik az összeesküvés-elméleteket – teszi hozzá a kutató.

„Természetesen ha egy társadalomban erős a fogékonyság az ilyen teóriák iránt (és a mi kutatásaink szerint Magyarországon ez a helyzet), akkor azokat az oktatási rendszer is terjesztheti” – mondta 2012-ben a Political Capital vezetőelemzője. Ugyanakkor az oktatásnak nagyon nagy szerepe lehet abban is, hogy lebontsa ezen teóriákat, vagy immunizálja velük szemben a diákokat.

Az összeesküvés-elméletek fogyasztóját a szakemberek félművelt, a világ dolgait nem igazán átlátó kisemberként írják le, hozzátéve, hogy egyvalamiben ez a kisember nagyon is fején találja a szöget: a hivatalos magyarázatok már annyiszor hazudtak neki vagy titkoltak el valamit, hogy nem bízik bennük. Szerintük a világméretű összeesküvésekről való fantáziálások törvényszerűen hamisak, de kisebb dolgokban, például egy privatizáció körüli sikkasztásban vagy egy focimeccs megbundázásában akár még igaza is lehet a civil mítoszgyártónak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.