Külföld

Nyolcmillió koronát kap az EU

Balla István
Balla István

2012. 12. 10. 11:17

Hírnév, tekintély és gazdagság: ezt jelenti az idén száztizenkettedik éve kiosztott Nobel-díj a jutalmazottaknak és a világnak. Hétfőn átadják a Nobel-békedíjat az EU-nak.

Alfred Nobel talán meg is ijedne, ha látná, hogy micsoda médiacirkusz, csillogás és felhajtás veszi körül a díjazottakat, hiszen ő maga visszahúzódó és szüntelenül dolgozó férfi volt. Alapítványával azokat a teljesítményeket akarta jutalmazni, melyek az emberiség nagy hasznára válnak.

Az ember a díj mögött

Alfred Nobel, a dinamit feltalálója 1833-ban Stockholmban született, de családja még gyermekkorában Szent Pétervárra költözött, ahol feltaláló édesapja egy virágzó vállalkozást épített fel. Alfréd bátyjai követték példáját, bakui olajkutak feltárásával és kitermelésével az európai olajipar jelentős szereplőivé váltak, miközben ő maga, saját útját járva feltaláló és iparos lett.

Huszonhét évesen tért vissza Svédországba, ahol egy kísérlet során az egyik bátyja és több munkatársa életét vesztette. Ez a tragédia ösztönözte őt arra, hogy egy jóval kisebb kockázattal működő robbanószert kísérletezzen ki. A találmányt, ami híressé és jómódúvá tette dinamitnak nevezte el. Svédországban és még több mint egy tucat országban alapított vállalatokat, emiatt rengeteget utazott. Szenvedélyesen kísérletezett. Háromszázötvenöt szabadalma volt az ipar és a tudomány legkülönbözőbb területein. Ki gondolná, hogy a műselyem ötlete is az övé volt?

Öt nyelven beszélt, igaz csak az íróasztalfióknak, de írt verseket, drámákat, és töretlenül hitt a tudományban. Nem csoda hát, hogy az irodalom és a természettudományok legjelesebb művelőit különösen nagyra tartotta, és elismerésükről gondoskodni akart.

A rokonoknak nem tetszett az ötlet

1895. december 10-én nőtlenül és gyermektelenül halt meg San Remoban. Rokonsága természetesen azt gondolta, hogy hatalmas vagyonán osztozkodhat, és mindannyian igencsak meglepődtek, amikor kiderült, hogy a 32 millió svéd korona (mai értékén 950 millió forint) teljes egészében a nevét viselő alapítvány kezelésébe került. A rokonok tiltakoztak és megpróbálták a végrendeletet érvényteleníteni.

A végrendelet díjra vonatkozó része a következőképpen hangzik
„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért. A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem.”

Halála után öt évvel, 1901. december 10-én végül mégis kiosztották az első díjakat. A fizika, a kémia, a pszichológia vagy a gyógyítás, az irodalom területén és a békéért nyújtott teljesítményért lehet jelöltet állítani. Svéd és külföldi akadémiák és egyetemek, Nobel-díjasok nyújthatnak be javaslatokat minden év február elsejéig. Aki önmagát ajánlja, azt kizárják. Kategóriánként általában kétszáz-háromszázötven név érkezik be, a békedíj esetében kevesebb, mint kétszáz.

Minden javaslatot megvizsgálnak, a szakértői véleményeket az ellenvéleményeket összegyűjtik és csak röviddel a jelöltek októberi ismertetése előtt derül ki a végső névsor. Voltak azonban évek, amikor nem ment minden ilyen flottul. A két világháborúban, de a húszas, harmincas években többször is előfordult, hogy nem találtak megfelelő jelöltet. Ezekben az években a pénz a Nobel Alapítvány vagyonát gyarapította.

A matematikusokat nem szerette

Azt, hogy a békedíjat mindig Oslóban, a norvég Parlamentben kell átadni Alfred Nobel kötötte ki. Akkoriban Svédország és Norvégia még egy unióban működött, ami csak 1905-ben bomlott fel. A közgazdasági díj tulajdonképpen nem „eredeti” Nobel-díj. A Svéd Nemzeti Bank alapította 1968-ban Alfred Nobel emlékére. Ezt a hatodik díjat mégis a többivel együtt osztják ki.

Gyakran kérdezik, miért nincs matematikai díj. Tulajdonképpen nincs rá igazán magyarázat. A Nobel-múzeumban mesélt történet a következő: Nobelnek volt egy nála jóval fiatalabb barátnője, Sophie Hess, aki egy találkozásukkor bevallotta, hogy gyermeket vár. Egyesek szerint a gyermek apja Gösta Mittag-Leffler matematikus volt. Nobel általa valamennyi matematikust kizárta az elismerés lehetőségéből.  Mindez ugyan jól hangzik, de semmi nem támasztja alá. És kétséges, hogy Nobelt ilyen kicsinyes és személyes bosszú vezérelte volna.

Már csak 8 millió korona

De mit kapnak egész pontosan a díjazottak? Egy egyedi, művészek által tervezett oklevelet, egy húszdekás, huszonnégy karátos arannyal bevont, tizennyolc karátos érmet és az idei évig tízmillió svéd koronát. Sajnos a krízis a Nobel Alapítvány vagyonát is hátrányosan érintette, az idei díjazottak már csak nyolcmillió svéd koronát kaphatnak (körülbelül 250 millió forint). A díjazottak beírják a nevüket a vendégkönyvbe, miként azt híres elődeik százai is tették. Ráadásként jár a királyi kézfogás és a kötelező ünnepi vacsora.

A 2012 díjazottjai

Béke: Európai Unió

Fizikai: Serge Haroche, David J. Wineland

Kémiai: Robert J. Lefkowitz, Brian K. Kobilka

Irodalmi: Mo Jen

Orvosi: Sir John B. Gordun, Jamanaka Sinja

Közgazdasági: Alvin E. Roth, Lloyd S. Shapley

A svédek majdnem egy egész héten keresztül ünneplik a Nobel-díjat. A díjazottak már december ötödikén megérkeztek a svéd fővárosba és a Nobel Alapítványnál köszöntötték őket. A rákövetkező napokban sorra adták a sajtótájékoztatókat, előadásokat tartottak és fogadásokon, vacsorákon vettek részt.

Szombaton a svéd királyi család jelenlétében zajlott a hagyományos Nobel-díj koncert, amelynek színvonalát két generáció neves művészei garantálták: a Királyi Filharmonikusokat a világhírű Christoph Eschenbach vezényelte és az ifjú Ray Chen hegedült.

Vasárnap rendezték meg első alkalommal a Nobel Hét Párbeszédét, „A genetika forradalma” címmel. A szervezők nem csupán visszatekintettek a tudomány történetére és azt ünnepelték, hogy ötven éve kapta Francis Crick, James Watson és Maurice Wilkins a DNS szerkezetének felfedezéséért a Nobel-díjat, de előre is néztek a genomkutatásra. A beszélgetések tárgya volt még a genetikai forradalom hatása a társadalomra. (Bővebben a Párbeszédről)

Áder mégsem lesz ott

Hétfőn délután fél ötkor nyújtják át az idei díjakat a stockholmi Concert Hallban, amit a városházán este hétkor követ a bankettek bankettje, a gálavacsora. (A díjátadás élőben követhető.)

A hagyomány szerint a díjazottak házastársukkal együtt a királyi család asztalánál foglalnak helyet. Ezenkívül egy kisebb körben a stockholmi palotába is meghívásuk van a királyi családhoz. Idén ez egy kicsit bonyolultabb a Nobel-békedíj kapcsán, azt ugyanis az Európai Unió kapja. Az ünnepségen a 27 tagállam közel kétharmada legfelső szinten képviselteti magát. Magyar részről Áder János államfő lett volna jelen, de az időjárási viszonyok miatt törölték azt a repülőjáratot, amellyel Oslóba utazott volna, így mégsem vesz részt a rendezvényen.

A díjat Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke veheti át, aki így nyilatkozott: “Az EU egy nehéz szakaszában van, de biztos vagyok abban, hogy sikeresek leszünk. A bizonytalanságból és a recesszióból a korábbinál erősebben kerülünk ki.”

Vasárnap este viszont norvég baloldali és emberi jogi csoportok mintegy ezer tagja tüntetett Oslóban az ellen, hogy az EU kapja az idei Nobel-békedíjat.

Thorbjorn Jagland, a norvég Nobel-bizottság elnöke október 12-én jelentette be Oslóban, hogy a 2012-es Nobel-békedíjat az Európai Unió kapta az európai kontinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében játszott meghatározó szerepéért.

Érdekességek a Nobel-díjjal kapcsolatban
1901 óta 839 alkalommal magányszemély

24 alkalommal szervezet kapta meg a díjat

Az első díjazott nő az osztrák Bertha von Suttner bárónő volt, aki Nobel-békedíjat kapott

A legfiatalabb díjazott William Lawrence Bragg 1915-ben huszonöt évesen kapta meg a fizikai díjat édesapjával megosztva

Marie Curie 2 alkalommal kapott Nobel-díjat 1903-ban és 1911-ben (két különböző ágban)

A legidősebb díjazott Leonid Hurwicz 2007-ben kilencvenévesen a közgazdasági Nobel-díjat két munkatársával megosztva

A Nobel Alapítvány honlapját évente tizennyolcmillióan keresik fel www.nobelprize.org

A magyar és a magyar származású Nobel-díjasokról itt olvashat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.