Robert Fico szerint Szlovákiának és Magyarországnak sikerekre van szüksége, és ennek kapcsán „valóra vált a konstruktív párbeszéd trendje”. A kisebbségek helyzetéről elmondta, hogy szerinte a róluk való gondoskodás elsősorban az anyaországok feladata. A szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó kormányközi vegyes bizottságokban meg lehet beszélni a kisebbségeket érintő témákat, valamint a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos kérdéseket is.
A felvidéki magyarság helyzetéről úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartják annak jogait, még azokon a településeken is, ahol a nyelvhasználathoz szükséges 20 százalékos arányt nem éri el a magyarok száma. Az egyetlen szlovákiai magyar egyetem, a révkomáromi Selye János Egyetem esetleges visszaminősítéséről szólva azt hangsúlyozta, hogy szakmai kritériumok alapján Szlovákiában három intézményt, köztük a Selyét minősíthetik vissza főiskolává. Ha a Selye teljesíti a szükséges feltételeket, a későbbiekben újra megkaphatja az egyetemi rangot.
A második világháború után a csehszlovákiai magyarokat kollektív bűnösként kezelő, Csehországban és Szlovákiában jelenleg is érvényben lévő Benes-dekrétumokat firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a szlovák kormány álláspontja szerint a dekrétumok megváltoztathatatlanok, az ezzel kapcsolatos felvetések szerinte inkább a vegyes bizottságokra és a történészekre tartoznak, számára sokkal fontosabbak az emberek megélhetését befolyásoló gazdasági ügyek.
Az Európai Unióról szólva a szlovák kormányfő elmondta: a közösség nem működhet a jelenlegi formájában, főként azért, mert a közös pénzt használó tagállamok eltérő gazdaságpolitikát folytatnak, így az uniós intézmények nem elég hatékonyak. “Elsősorban az Európai Unió megerősítéséért, az integrációért küzdök”.
Szerinte a visegrádi országok, a Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta V4-csoport jelentősége megnőtt az utóbbi években, és a következő időszakban több olyan téma lesz, például a közvetkező hét évre szóló uniós költségvetés, amelyben együtt tudnak majd fellépni az Európai Unióban.
Teljes jogfosztás
A második világháború lezárása után, 1945-ben született Beneš-dekrétumok a többi között kimondták, hogy a Csehszlovákia területén élő német és magyar kisebbség kollektíve felel a két világháború közötti Csehszlovákia megsemmisüléséért.
Automatikusan megfosztották őket állampolgárságuktól, elbocsátották őket az állami alkalmazásból, megtiltották nekik anyanyelvük használatát, és feloszlatták kulturális egyesületeiket. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.
A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét.
Fico és Orbán kedélyes délutánja
Megállapodások aláírásába torkollott a pilisi szlovákok központjának átadása Pilisszentkereszten. Megháromszorozzák a határátkelőhelyek számát, ezzel adnak lökést a két ország gazdaságának, illetve a regionális együttműködésnek.
Közös nyilatkozatot írt alá a magyar és a szlovák miniszterelnök a Komárom és Révkomárom közötti Duna-híd megépítéséről, valamint a két ország közlekedési kapcsolatainak fejlesztéséről. További részletek itt.
