Külföld

Eltűnhetnek a grúzok

Bihari Ádám
Bihari Ádám

2012. 02. 21. 17:00

A külügy már csak a Georgia, georgiai elnevezést használja, de a magyar nyelvben még nem honosodott meg a grúzok által kezdeményezett változtatás.

“Rendkívül megnyugtató és fontos az a fejlődés, ami Georgiában lezajlott, és az egész Dél-Kaukázus térségében felértékelődik Georgia szerepe” – hangzott el Schmitt Pál szájából tavaly májusban, a grúz (georgiai) elnök budapesti látogatása alkalmából. Ezúttal nem a köztársasági elnök vétett nyelvtani hibát, sőt nem is kevert össze országokat, hanem a grúzok (georgiaiak) kérését teljesítette egy gesztussal.

A grúz múltidő

A hivatalos igény 2011 júniusában született meg a grúz külügyminisztérium részéről. Ekkkor kérték arra más országok állami adminisztrációit, hogy az ország megnevezésekor lehetőség szerint használják a Georgia kifejezést. Az izraeli grúz nagykövet ezt az igényt már 2005-ben megfogalmazta, 2009-ben Litvánia felé hangzott el a kérés, tavaly pedig Dél-Korea számolt be arról, hogy a dél-kaukázusi ország hivatalos elnevezése Georgiára változott Gruzja helyett.

Martonyi János külügyminiszter tavaly júniusban jelentette be, hogy a magyar diplomácia áttér a Georgia elnevezésre, mert szerinte „az országot minden nemzetközi szervezetnél, így az ENSZ-nél is ezen a néven jegyezték be hivatalosan, és ettől a gyakorlattól csak néhány állam, köztük Magyarország tér el”.

Az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, Kenesei István a döntésre adott reakciójában viszont azzal érvelt, hogy az ENSZ-nek hat hivatalos nyelve van és ezek közül csak kettő, az angol és a spanyol írja Georgiának az ország nevét. Ezért pontosabb lett volna arra hivatkozni, hogy „az ENSZ hivatalos nyelveinek többségében az ország megjelöléseként a Georgia név vagy származékai szerepelnek”.

A magyar köztudatban még nem sikerült elterjednie a Georgia név használatának, ennek oka talán az is, hogy nem igazán „esik szájra”. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajzinév-bizottsága sem gondolta reálisnak a változtatást, amikor 2009-ben elutasította az átvételt (bár őket már azóta elsodorta a történelem a Ferihegy elnevezéshez fűzött állhatatos ragaszkodásuk miatt). A bizottság akkor úgy fogalmazott, hogy „a საქართველო (Sak’art’velo, angol: Georgia) országnév hazai használatra ajánlható magyar megfelelője a nyelvünkben régóta egyértelműen használt Grúzia.

Farkasok földjén

A grúzok országukat saját nyelvükön Szakartvelónak nevezik, az ország központi tartományának neve után (Kartli), mely később az állam többi területét is lefedte. A latin Georgia formát a nyugat-európai keresztesek ragasztották először a grúzokra, történelmi források szerint azért, mert Szent György hatalmas népszerűségnek örvendett köreikben. Egy másik magyarázat szerint viszont a görög georgi szóból ered, amellyel a letelepedett, gazdálkodó népeket illették, megkülönböztetve őket a nomád közösségektől.

A “grúz” a X.-XI. századból származó perzsa-arab eredetű szó, de az oroszok terjesztették el többek között Kelet- és Közép-Európában, a Távol-Keleten is (Japán, Kína, Korea). Később a Szovjetunió működése alatt vált szélesebb körben elterjedtté. A szó vélhetően az óperzsa gorgan szóból ered és a „farkasok földje” kifejezést takarta. A kaukázusi ország elnevezésére elsősorban a volt kommunista szláv országokban használják a Grúzia kifejezést, de például Magyarországon is a Grúzia és a grúzok a bevett forma az országnak és népének említésekor. Ezzel a formával azonban már jó ideje nincs kibékülve az Oroszországgal 2008-ban egy rövid háború erejéig össze is zördülő dél-kaukázusi ország, elsősorban a szovjet múltat idéző hangzása miatt (Sztálin, azaz Vaszilij Joszifovics Dzsugasvili is grúz volt).

Kikeresztelkedettek

Hasonló, politikai motivációk mentén lebonyolított névváltoztatásokra korábban is volt már példa a világtörténelemben. Irán 1935 után kezdte el nemzetközi viszonylatban használni jelenlegi nevét, bár az országon belül már a kora középkor, a Szasszanida-dinasztia óta használatban volt. Az Irán kifejezés jelentése „árják földje” az irániak által használt fárszi nyelven. 1935 előtt a Perzsia elnevezés volt ismert a nyugati világban. Törökország az Oszmán (Ottomán) Birodalom összeomlása után kezdte el használni a Türkiye kifejezést („türkök földje”). Ez a már a XIX. században felívelő türk nacionalizmus egyik eredménye.

Hasonló névváltozások előfordulhatnak ugyanakkor alsóbb szinteken is. Peking hosszú ideig futott ezen a néven, de a 2008-as olimpia már a Beijing (Bejdzsing) elnevezést használta. Peking egy régebbi déli dialektusból származó elnevezés angol változata, míg Beijing már a standard mandarin nyelv által használt név. Az indiai Mumbai a magyar nyelvben is sokáig Bombay-ként futott. A Mumbai kifejezést már a XVI. század óta alkalmazzák a városra, míg a Bombay valószínűleg portugál tengerészek által elterjesztett Bom Bahia angolosítása és a brit koronagyarmat-időszak alatt hivatalos elnevezése is. 1995 óta a város hivatalos neve újra Mumbai.

Magyarország a grúzokéhoz hasonló iránymutatásokkal nem látta el soha a külföldi diplomatákat, esetünkben mindig a Hungaria, Hungary elnevezés volt az irányadó („hunok földje”). A Magyarország, magyar kifejezések belső használata már a középkor óta elterjedt többféle változatban Magarország, megyer, magyer, mogyer, külföldön a török hódoltság idején kezdték el használni elsősorban a törökök, akiknél a mai napig Madzsarisztán országunk neve.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.