Eddig csak bonyolult megállapodások révén volt lehetséges elcserélni az ingatlanokat.
A lépés elemzők szerint eddig a legfontosabb gazdasági reformintézkedés Raúl Castro elnöksége alatt.
A parlament augusztusban hagyta jóvá a gazdasági és szociális reformcsomagot. A több mint háromszáz intézkedést tartalmazó program végleg leszámol a paternalista társadalommal, csökkenti az állam szerepét olyan szektorokban, mint a mezőgazdaság, a szolgáltatások, a közlekedés és az építőipar, a kisvállalkozások és szövetkezetek javára.
A következő öt év során a gazdaság felélesztésének céljából egymillió állami munkahelyet szüntetnek meg, fokozatosan leépítik a szubvenciókat, és a jegyrendszerről áttérnek a szabad kereskedésre. Különös fontos szerepet szánnak a magánfoglalkoztatás megteremtésének mint az állami foglalkoztatás alternatívájának. Jelenleg mintegy 320 ezer magánvállalkozó működik Kubában, többségük az élelmiszergyártásban és -forgalmazásban, valamint a közlekedési szolgáltatásokban.
Bár a gazdaságban a fő szerepet továbbra is “a tervgazdálkodás és a szocialista állami vállalatok” játsszák, bizonyos piaci mechanizmusokat is figyelembe vesznek. Raúl Castro augusztusi beszámolójában elmondta, hogy az idei első félévben 1,9 százalékkal bővül a hazai össztermék, és a kedvező folyamatoknak köszönhetően az éves növekedés 2,9 százalék lesz. Mint mondta: a kormány “folytatja a kubai gazdaság hitelképességének visszaszerzését” célzó kitartó munkát.
