Nagyvilág

Lefejezte magát a török hadsereg

Lemondott posztjáról a négy legmagasabb rangú török katona, miután a tábornoki kar jelentős része kormányellenes összeesküvés vádjával rács mögött van. Az elmúlt évtizedekben a szekuláris török államot védelmező hadsereget „bedarálja” az iszlamista kormányzó párt.

Bizonytalanság és nyugtalanság uralkodik a török hadseregben, miután a négy legfelsőbb katonai vezető pénteken lemondott tisztségéről, így tiltakozva az ellen, hogy a hatóságok immár 250 tisztet tartanak fogva, Recep Tayyip Erdogan kormánya elleni összeesküvéssel vádolva őket.

Az egyik lemondott parancsnok, Isik Kosaner vezérkari főnök “fegyvertársaihoz” intézett búcsúbeszédében kifejtette: lehetetlenné vált, hogy folytassa a munkáját, mivel nem tudta megvédeni embereit, akik szerinte kifogásolható bírósági eljárás nyomán jutottak rács mögé. Kosaner mellett lemondott posztjáról a légierő, a haditengerészet és a szárazföldi erők parancsnoka is.

A Sabah című török újság, amely a visszalépésekről szóló cikkének a “Négycsillagos földrengés” címet adta, arról is szót ejtett, hogy Kosaner kritizálta a hadseregről a médiában megjelenő híradásokat. “A kormány azt a látszatot próbálta kelteni, hogy a török hadsereg egy bűnszövetkezet, és a részrehajló média ezt mindenféle kitalált történetekkel alá is támasztotta” – állította a volt vezérkari főnök.

Az elmúlt években a hadsereg vezetői részéről egy kormányellenes puccs sokkal valószínűbb forgatókönyv lett volna, mint az, hogy lemondanak, azonban Erdogan egy sor, az európai uniós csatlakozás gyorsítását célzó reformmal véget vetett a hadsereg dominanciájának. Most pedig, hogy a legfőbb vezetők lemondtak tisztségükről, lehetővé válik a kormányfő számára, hogy a pártjához hű embereket ültesse a kulcspozíciókba.

A katonai vezetők befolyásának csökkenése különösen nyilvánvalóvá vált tavaly, amikor a hatóságok a “Pörölycsapás” fedőnevű, a gyanú szerint az Erdogan-kormány megdöntését célzó összeesküvésben való részvétel miatt elkezdtek nyugalmazott és még aktív tiszteket letartóztatni. A hadsereg álláspontja szerint a 2003-ban, egy katonai szemináriumon felvázolt “Pörölycsapás”-akció pusztán egy háborús szimulációs gyakorlat volt, és a tiszteket hamis bizonyítékok alapján vették őrizetbe. Jelenleg körülbelül 250 katona, köztük negyven tábornok – az összes tábornok közel egytizede – van börtönben, többségük a “Pörölycsapással” összefüggésben.

A letartóztatások miatt a hadseregben bizalmatlan, gyanakvó hangulat alakult ki, és a tisztek arra vártak, hogy a tavaly augusztusban kinevezett Kosaner végre világosan állást foglaljon az ügyben. Az Askam című újság értesülései szerint a katonai vezetők számára az jelentette az utolsó cseppet a pohárban, hogy az “Internet Memorandum”-ként elhíresült, szintén egy feltételezett katonai puccsal kapcsolatos eljárásban a bíróság pénteken elfogadta a vádemelést, és az ügyészség 22 ember, köztük tábornokok és admirálisok letartóztatását rendelte el.

Bár a felső vezetés hirtelen lemondása kissé kellemetlen lehet Erdogan kormányfő számára, elemzők szerint nem jelent komoly politikai fenyegetést az eset. A kormányfő pártja, az Igazság és Fejlődés (AK) júniusban sorjában harmadszorra nyerte meg a parlamenti választásokat, a voksok 50 százalékát besöpörve. A katonai vezetők visszavonulása ráadásul azt jelenti, hogy az iszlamista gyökerekkel rendelkező AK végső győzelmet arathat a hadsereg fölött, amely magát a szekuláris állam védelmezőjének tartja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik