Külföld

Aggódik a Nyugat a líbiai kudarcok miatt

admin
admin

2011. 04. 01. 07:26

Az elmúlt napok líbiai harcaiban gyakran fordult a kocka: hol a felkelők törtek előre szélvész gyorsan, több száz kilométert téve meg egy-két nap alatt, hol a kormányerők tették ugyanezt, csak épp az ellenkező irányban. A nagyhatalmak megosztottak, nem tudnak dönteni, hogy felfegyverezzék-e a felkelőket, vagy sem.

Már a II. világháború idején a Líbiában egymás ellen küzdő német-olasz, illetve brit haderő is hasonló tempóban tört előre, míg végül utánpótlási vonalaik annyira megnyúltak, hogy nem tudták kivédeni ellenfelük óhatatlanul bekövetkező ellentámadását.

A mostani nyugati katonai beavatkozás szempontjából a terepviszonyok csak a probléma egyik részét jelentik. Ennél is fontosabb, hogy a nagyhatalmak megosztottak abban a kulcskérdésben, vajon fölfegyverezzék-e a felkelőket. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a Nyugat még jobban belebonyolódna egy újabb konfliktusba az arab világban.

A felkelők nem katonák

“A felkelők eddig nem nagyon bizonyították, hogy valóban komoly, hozzáértő katonai erőt képviselnek” – mondta Parko Papic, a Stratfor amerikai elemző cég szakértője. “Katonai képességeik rendkívül csekélyek, részben ez magyarázza ezt a folyamatos előrenyomulást-visszavonulást. Még ha vannak is közöttük tapasztaltabb katonák, ez utóbbiak a jelek szerint főként azzal töltik idejüket, hogy megpróbálják elkerülni azt, hogy saját, zöldfülű társaiknak essenek áldozatul. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy bármi haszna lenne annak, ha komolyabb fegyvereket adnánk nekik. Az első probléma: miként fogják megtanulni, hogyan kell használni ezeket?” – tette fel a kérdést.

A líbiai felkelés februári kezdetekor a fegyveresek gyors előrenyomulása azt a látszatot keltette, hogy Moammer el-Kadhafi líbiai vezető napjai meg vannak számlálva. Amikor a nyugati légitámadások lehetővé tették a felkelők előrenyomulását, sokan ismét ezt hitték. Az elmúlt napokban elszenvedett vereségek, a gyors visszavonulás azonban megmutatta, hogy a felkelők katonai ereje még korlátozott – s hogy Kadhafi hadserege a vártnál nagyobb ellenállásra képes, no meg taktikailag is hatékonyabb. Ez pedig szorult helyzetbe hozta a Nyugatot.

Barak Seener, egy Londonban élő Közel-Kelet-szakértő szerint a megoldás az lehetne, ha a felkelők katonai kiképzést kapnának, s olyan, a “játszmát megváltoztató” fegyvereket, mint például harckocsi-elhárító rakéták. “Nyilvánvaló, hogy Kadhafi semmiféle tárgyalás nyomán nem fogja feladni posztját, s az sem hat majd rá, ha maga Barack Obama amerikai elnök szólítja fel a távozásra” – mondta. Seener szerint a Nyugatnak túl kell lépnie a jelenlegi ENSZ-mandátumon (azaz pusztán a “civilek megvédésének” feladatán), s ehelyett a Kadhafi-rezsim tagjaira kellene célzott csapásokat mérni.

Komolyabb fegyvereket szereznének a lázadók

Mindenesetre a frontvonalon harcoló líbiai felkelők egyértelműen nyilatkoznak: szerintük a Kadhafi-erők jóval nagyobb tűzereje miatt szenvednek vereségeket, s nekik is komolyabb fegyverek kellenek, mint a jelenlegi Kalasnyikov gépkarabélyok vagy kisteherautókra szerelt géppuskák. Emellett kétségtelenül nagy szükség lenne a kiképzésre, hiszen a legtöbb fegyveresnek halvány fogalma sincs arról, mire jó az előzetes felderítés, vagy éppen miért van szükség a mozgó alakulatok oldalainak, szárnyainak védelmére. Néhány fegyveres elmondta, hogy ők például kaptak 1-2 napi kiképzést a hadseregből dezertált, a felkelőkhöz átállt katonáktól – de nagyon sokan ennek nyomát sem látták. Az is kétségtelen: sokkal több lőszerük lenne, ha nem lődöznének állandóan a levegőbe…

Emellett nincs igazi parancsnoki struktúra (a katonai döntéseket gyakran egymással vitatkozva hozzák, vagy egyszerűen azt követik, aki a leghangosabban kiabál), s miközben kétségtelen jó néhány harcos bátorsága, a tendencia az, hogy a felkelők azonnal teljes összevisszaságban hátrálni kezdenek, ha a Kadhafi-csapatok folyamatos tűz alá veszik őket.

Az Institute for Security Studies nevű nemzetközi kutatóintézet szakértője, Daniel Keohane szerint meglepő lenne, ha a nyugati államok különleges alakulatai nem lennének jelen a líbiai hadszíntéren, s nem dolgoznának már jó ideje a színfalak mögött azon, hogy segítsenek a felkelők megszervezésében. A titkos felfegyverzés viszont más tészta: “ha a játszma vége győzelem lesz, akkor az a líbiaiak győzelme kell, hogy legyen, nem pedig a szövetséges erőké. Nem nagyon tudom elképzelni, miként egyezhet bele a koalíció a felkelők felfegyverzésébe – ám azt sem látom, miként győzhetnének a felkelők fegyverek nélkül” – mondta. Keohane szerint erre a dilemmára az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha egyes arab államok (például Szaúd-Arábia, Katar vagy Egyiptom) látnák el fegyverekkel a felkelőket. “Ez politikailag elfogadhatóbb megoldás – ebben az esetben arabok segítenék az arabokat” – mondta.

Az International Institute for Strategic Studies szakértője, Ben Barry szerint viszont a felkelők annyira szervezetlenek, hogy rövid távon a jobb fegyverek sem segítenének rajtuk. “Hasznosabb lenne, ha tanácsadók és kiképzők csoportjait küldenék oda, segíteni a felkelők koordinációját. Ezt a feladatot az arab vagy muzulmán országokból érkező különleges erők osztagai láthatnák el” – vélekedett.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.