Az orosz szakértők szerint “az események bármilyen alakulása esetén sem várható jelentős nukleáris kiszóródás”, jelenleg kizártnak tekintik, hogy sugárveszély érje az orosz Távol-Keletet.
A Roszatom szakértői úgy magyarázták a helyzetet, hogy a földrengés és a cunami miatt kimaradt az áramellátás és emiatt leállt az erőmű hűtő rendszere. Ettől a reaktort körülvevő zárt térben nagy mennyiségű pára kondenzálódott, és a nyomás csökkentése érdekében az üzemeltetők e pára kiengedése mellett döntöttek. A nyomás csökkent is, de a kiengedett párában radioaktív részecskék is vannak, s ettől megnőtt a nukleáris sugárzás az erőmű területén. Orosz feltételezések szerint az áramkimaradás miatt a műszerek sem működnek megfelelően, s az erőműben dolgozók nem vették észre idejében, hogy a hűtővíz szintje a minimális megengedhető szint alá csökkent. Ettől túlmelegedett a reaktor és nagy mennyiségű hidrogén keletkezett, amely immár az épületben gyülemlett fel, és ez vezetett a robbanáshoz. A reaktor, benne a fűtőrudakkal épségben maradt, csupán az erőmű épülete semmisült meg. Hozzátették, hogy az eddig a légkörbe került nukleáris részecskék osztódási ideje igen rövid, percekben és órákban mérhető.
A Roszatom elnök-helyettese, a japán helyzet megfigyelésére létrehozott bizottság elnöke. Hangsúlyozta azonban, hogy a Japánból érkező információk “ellentmondásosak és hiányosak”. A Roszatom egy tudósa hozzátette: a Japánból érkező információk nem teljesek, a japán hatóságok vagy rejtegetnek valamit, vagy maguk sem rendelkeznek teljes körű információval.
Kedden szakértők és politikusok egybehangzóan állították, hogy a sugárveszély semmiképpen nem ér el orosz területeket. Roman Vildfand, a Központi Meteorológiai Intézet igazgatója is elmondta, hogy a következő napokban a szélirány is ez ellen hat.
