A
biztos a munkanélküli ellátás magyarországi rendszerének tervezett
átalakítására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a
szabályozás tagállami hatáskörbe tartozik, a bizottság pedig jelenleg
nem tervez lépéseket az ügyben. Hozzátette: ha “súlyos anomáliákat
tapasztal az unió, akkor akár az Európai Parlament is kezdeményezheti,
hogy új irányt vegyen a jogalkotás”.
Andor László a
közgazdasági Nobel-díjas Christopher Pissaridesre hivatkozott, aki
szerint a segélyt semmilyen körülmények között nem volna szabad hat
hónapnál rövidebb ideig folyósítani. Pissarides a magyar bizottsági
tag vezetése alatt működő főigazgatóság csütörtöki konferenciáján
elmondta: ideális esetben az ellátás rugalmas, vagyis válság idején
hosszabb, fellendülés idején pedig rövidebb ideig támogatja az állam a
munka nélkül maradtakat. Hat hónapot azonban feltétel nélkül biztosítani
kell az állástalanoknak, hogy újra megtalálják a helyüket a piacon. A
másik fontos állomás a 12. hónap, ezt követően mindenképpen valamilyen
képzési programhoz kell kötni a támogatást, és meg kell vizsgálni, hogy
az adott személy miért nem talált még munkát – fejtette ki Pissarides a
tanácskozáson, amelyen az európai munkaerőpiac jövőjéről tanácskoztak
tudósok és politikai döntéshozók.
A tagállamok által tavaly
elfogadott, Európa 2020 elnevezésű stratégia egyik célkitűzése, hogy az
évtized végére az uniós foglalkoztatási arány elérje a 75 százalékot.
Ehhez évente átlagosan 1 százalékpont körüli mértékben kellene növelni a
foglalkoztatottságot az unió egészét tekintve. Magyarország a
huszonhetek jelenlegi átlagától messze elmaradó szintről, 56-57
százalékról indul.
Christopher Pissarides szerint a legtöbb új
munkahely a szolgáltatási szektorban jöhet létre, hiszen a mezőgazdaság
után már az ipar is hosszú ideje kiesett a szabad munkaerőt nagy számban
felszívni képes szektorok közül.
A Nobel-díjas közgazdász szerint a
foglalkoztatás bővülésre elsősorban az egészségügy és az oktatás
területén lehet számítani. Ebben a két ágazatban a piaci mechanizmusok
erősítésére, a privatizáció kiterjesztésére van szükség, különben romlik
a színvonal – hangsúlyozta a kutató, aki szerint a nyugdíjkorhatár
jelentős emelése is elkerülhetetlen.
Hozzátette: ugyancsak nő az
igény az üzleti, valamint az úgynevezett személyi és közösségi
szolgáltatások iránt, vagyis például befektetési tanácsadó, személyi
edző vagy kertész munkakörökben viszonylag jó eséllyel el lehet majd
helyezkedni, a hagyományos gyári munkás kategória viszont szinte
teljesen eltűnik az európai munkaerőpiacról.
Christopher Pissarides
2010-ben kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat Dale Mortensennel és Peter
Diamonddal megosztva. A ciprusi születésű brit Pissarides és a két
amerikai szakember a kereslet és a kínálat találkozásának nehézségeivel
összefüggő kutatásokért, főként a munkaerőpiac területén végzett
vizsgálatokért kapta meg az elismerést.
