Külföld

Nincs esélye az óriás Buddháknak?

admin
admin

2011. 03. 01. 12:47

Szakértők szerint nem állíthatók helyre teljesen az Afganisztán középső vidékén, Bamijánban megsemmisített világhírű Buddha-szobrok, amelyeket 10 éve ágyúval lőttek és dinamittal robbantottak fel a "bálványok" elpusztítását elrendelő tálib vezetés parancsára.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezete, az UNESCO jelenleg kizártnak tartja, hogy a másfél ezer éves szobrok teljes rekonstruálása megtörténjen – mondta Michael Jansen német archeológus, építészettörténész, aki az UNESCO felkérésére évek óta Bamijánban tevékenykedik a Rajna-Vesztfáliai Műszaki Főiskola csapatával.

A két Buddha-szobor rekonstruálásáról régóta vita folyik, a bamijáni szobrok töredékeit konzerváló és felmérő szakértők a múlt héten gyűltek össze, hogy tanácskozzanak a 38, illetve 55 méteres szobrok sorsáról. Az egyeztetésen az a döntés születet, hogy nem kerül sor teljes rekonstrukcióra – idézte fel Jansen.

Bár a Müncheni Egyetem részéről elhangzottak a teljes restaurálást lehetségesnek tartó vélemények, Jansen szerint ezek nincsenek összhangban a szakértői kör véleményével. A délnémet város egyeteme egyébiránt szintén képviselteti magát a munkacsoportban.

A két óriási Buddha-szobor darabjait pillanatnyilag a Bamiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. “Ez azonban csak néhány évig tarthat, mivel a bamijáni homokkő igen porózus, könnyen szétporlik” – mutatott rá korábban Erwin Emmerling, a müncheni műszaki egyetem tanára. A szakember pár hete arról beszélt, hogy a kisebbik szobor darabjait szerves szilikont alkalmazó eljárással ragasztanák össze, ez jobban megfelelne a térség időjárási viszonyainak, mint a hagyományos műgyantás technológia.

Bamiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső térségében, Kabultól mintegy 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában igen fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek mindaddig, amíg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte ezt a szent helyet is.

Emmerling kutatásai szerint a kisebbik Buddha-szobrot 544 és 595, a nagyobbikat 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.
Afganisztán egykori tálib kormányzata az iszlám hit fanatikus, szélsőséges értelmezésén alapuló elveire hivatkozva lerombolandó bálványnak minősített minden szobrot, és a nemzetközi tiltakozást semmibe véve az egyedülálló bamijáni óriás-Buddháknak sem kegyelmezett.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.