A magyar médiatörvény megváltoztatása pontot tehet annak a harcnak a végére, amely a magyar EU-elnökség kezdetét beárnyékolta, és amely akadályt gördített az elé, hogy a 27 tagállam a gazdasági válságból való kilábalásra koncentráljon – írja A Wall Street Journal. Az amerikai napilap úgy fogalmazott: a magyar kormány annak ellenére gondolta meg magát, hogy heteken át állították, hogy a törvény, amely többek között a „kiegyensúlyozatlan” tájékoztatást is büntette volna, mindenben megfelel az uniós jogszabályoknak.
A lap kiemelte, hogy a médiatörvény módosításának elfogadása után a magyar kormány próbálta minél jelentéktelenebbnek beállítani a szükséges módosításokat, hangsúlyozva, hogy „a változtatások csak világosabbá teszik a jogalkotó eredeti szándékát és precízebbé teszik a törvényt.”
A The New York Times szerint még nem világos, hogy a magyar médiatörvény módosításai elégségesek lesznek-e azon kritikák elhallgattatására, amelyek azzal vádolták meg Orbán Viktor kormányát, hogy szájkosarat próbál tenni a sajtóra.
A lap szerint a kérdés azért nyitott, mert a kormány nem akar a médiahatóságon változtatni. Márpedig számos kifogás középpontjában éppen a médiahatóság állt, amiért tagjai valamennyien a kormányhoz közeli személyek és mert széles hatalmi jogkörökkel rendelkezik a média felett – emlékeztetett rá a lap.
A New York Times megemlíti, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatosan kirobbant vita miatt nehezen indult az Európai Unió soros magyar elnöksége, s Orbán bírálói azt állítják, hogy a miniszterelnök elsöprő választási győzelme óta nacionalizmust szít és bebetonozza a hatalmát.
A lap hangsúlyozza, hogy az új médiatörvény kötelezte a sajtótermékek regisztrációját annál a médiahatóságnál, amelynek tagjait az a parlament nevezte ki, ahol Orbán Viktor kétharmados többséggel rendelkezik.
A lap felhívta a figyelmet, hogy mivel a médiaszabályozás elsősorban a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik, a bizottság – amely csak korlátozott hatalmi jogkörökkel bír ezek felett – elsősorban az EU-n belül a határokon átnyúló uniós szabályokat kívánta érvényesíteni.
A szerző megítélése szerint míg a legtöbb módosítás technikai jellegű, a közösségek megsértésének tilalma, amely a megállapodás szerint kikerül a törvényből, már nagyobb hatással jár és az uniós alapjogi chartát is érinti.
A módosítások a New York Times szerint feltehetően elegendők lesznek a francia és a német kormány megnyugtatására, amelyek januárban nyíltan kifejezték nemtetszésüket.
