Yves Leterm, az ügyvezető belga miniszterelnök kora este a Parlamentben adja át ünnepélyesen az EU elnökségi zászlaját. A hathónapos magyar elnöki ciklus négy fő témakör köré csoportosul: erősebb Európa, gazdasági növekedés, polgárbarát Európai Unió, valamint bővítés és szomszédságpolitika.
A magyar uniós elnökség legnagyobb kihívása az eurózóna válsága. A görög és ír válság után kialakult helyzet kezelésében Magyarországnak úgy kell fellépnie, hogy közben nem tagja a közös uniós pénzt használó országok körének. Szintén fontos tárgyalásokat kell majd folytatniuk a magyar diplomatáknak a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetésről, amelynek előkészítése a magyar elnökség alatt kezdődik, és amelynek kapcsán komoly szembenállás van a szegényebb államok és Nagy-Britannia, Németország és Franciaország között.
A magyar elnökségnek kezelnie kell majd a schengeni-övezet bővítésével kapcsolatos vitákat is. Románia és Bulgária ugyanis – Magyarország támogatásában bízva – azt reméli, hogy a budapesti elnökség alatt, 2011 márciusában csatlakozhatnak az övezethez, ám Párizs és Berlin már jelezte: nem tartják felkészültnek a két országot a csatlakozásra.
-Az elnökségi triók rendszerében három ország közösen nevez meg irányvonalat, de ezen belül az egyes országok felmutathatnak saját prioritásokat.
-Magyarország az EU elnöki posztját 2010-2011-ben betöltő trió harmadik tagja, Spanyolország és Belgium után veszi át a stafétát
– A spanyol-belga-magyar az első csoportos elnökség, amely teljes egészében a lisszaboni szabályok szerint működik
-Vannak olyan témakörök, amelyek kapcsán több éven keresztül folyik a jogszabály-előkészítés, így a soros elnöknek ezeket is tovább kell vinnie
-Technikai értelemben az elnökségi feladatok egyik legfontosabbja az EU csúcstalálkozóinak megszervezése, valamint a Miniszterek Tanácsa üléseinek levezetése lesz
-Július 1-jétől Lengyelország követi Magyarországot a Tanács élén
A magyar elnökség egyik legfontosabb eseménye a Keleti Partnerség második, májusban várható csúcstalálkozója lesz a magyar fővárosban, amelynek sikeres lebonyolítása közelebb hozhatja a közösséghez a hat korábbi szovjet tagállamot: Örményországot, Azerbajdzsánt, Fehéroroszországot, Grúziát, Moldovát és Ukrajnát. Budapest emellett abban is bízik, hogy elnöksége idején előrelépés lesz a balkáni integrációban, elsősorban Horvátország csatlakozási folyamatában.
Budapest emellett fontosnak tekinti az EU közelebb hozását az állampolgárokhoz, a Duna-menti országok együttműködését célzó Duna-stratégia elfogadását, valamint egy uniós szintű romastratégia kialakítását.
Az uniós elnökség egyébként valójában az Európai Unió Tanácsának vezetését jelenti, a másik két fő döntéshozó szerv, az Európai Bizottság és az Európai Parlament munkáját nem érinti. Ennek ellenére gyakran az összefoglaló „uniós elnökség” névvel illetik a féléves ciklusokat.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bajuszt akasztott a magyar kormány Brüsszellel (Kitekintő.hu)
