Külföld

Kitelepítenék a zsidó telepeseket

admin
admin

2010. 12. 17. 12:01

Hazánk január 1-jétől az EU soros elnöke lesz, ezért a közelmúltban megszaporodott a külföldi vezető tisztviselők budapesti látogatásainak száma. Legutóbb az izraeli külügyminisztérium államtitkára járt nálunk, akit az EU közel-keleti szerepéről kérdeztünk.

Az Európai Unió elnöki posztját január 1-jétől gyakorló Magyarország szerepe alaposan felértékelődik a közelgő időszakban. A nemzetközi közösség előtt álló problémák megoldása terén ugyanis a változó hatalmi státuszok ellenére Európa még mindig befolyásos pozíciót foglal el. Ennek jele, hogy az utóbbi időben külföldi államok vezető tisztviselői egymásnak adják a kilincset a Parlamentben. Legutóbb az izraeli külügyminisztérium Közel-Keletért és a közel-keleti békefolyamatért felelős szakállamtitkára, Yaakov Hadas-Handelsman érkezett hozzánk. Őt kérdeztük az EU Közel-Kelet-politikájáról és arról, hogyan segíthetné elő Európa az izraeli-palesztin béketárgyalások újraindítását.

Mit szeretnének elérni az EU-val folytatott tárgyalások eredményeként? Miért kellene az uniónak a Közel-Kelettel foglalkoznia? Probléma van errefelé is elegendő.

Az európai beavatkozás nagyon hasznos és pozitív eredményeket jelentene a megfelelő időben, a megfelelő formában. Nekünk, izraelieknek tulajdonképpen az lenne a legnagyobb segítség, ha a palesztinok által széles körben elfogadott és tiszteletben tartott európai közvélemény rábírná Mahmud Abbászt, térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. Jelentős előrehaladást hozna, ha elérnék azt, hogy a palesztin vezetés ne térjen le folyton az autópályáról apró mellékutakra – értem ezalatt például a palesztin állam egyoldalú kikiáltását -, hiszen ezek is csak a főútra fognak visszavezetni és csupán időveszteséget jelentenek. Ne söpörjék le mindazt, amiben már közösen megállapodtunk. Ezeknek a hosszú tárgyalásoknak a mindkét fél által elfogadott szempontrendszer alapján született eredményei olyan fontos elemek, amiket kár lenne kidobni az ablakon. Ebben számítunk az EU-ra és a soros elnökséget januártól betöltő Magyarországra.

az eu a közel-keleten

Az Európai Unió 50 éve tart fenn közvetlen kapcsolatot Izraellel. Az időnként hűvös politikai viszonyon felül széles körű együttműködést folytat a zsidó állammal oktatás, kultúra, de főleg kereskedelem és technológiai fejlesztések terén. Az unió ugyanakkor kiváló kapcsolatot ápol a Palesztin Hatósággal is, és közös munka folyik a jövőbeli palesztin állammal kapcsolatos tervek kidolgozásán. A békefolyamatban természetesen az Egyesült Államok tölti be a legfőbb mediátor szerepét és befolyása mindkét félre jelentős, ám az Európai Unió történelmi okokra visszavezethetően jóval komolyabb pozíciót képvisel ezen a téren, mint a többi nagyhatalom – az USA-t leszámítva. Az Európai Unió külpolitikája erősen fragmentált, korántsem egységes és körülbelül ugyanez vonatkozik a zsidó állammal ápolt európai kapcsolatokra is. Míg például Németország Izrael egyik legfőbb szövetségese Európában, a volt brit mandátum területén fekvő Izraellel meglehetősen ambivalens viszonyt ápol Nagy-Britannia. Hasonlóképpen Franciaország, noha Sárközy elnök idején a két ország közötti kapcsolat sokat javult. Izrael állam magyarországi nagykövete a térség legbarátságosabb országának nevezte Magyarországot.


Az Egyesült Államok mellett az EU is jelentős nyomást gyakorolt Izraelre a megszállt területeken folyó építkezések befagyasztásának folytatására. Ön lát esélyt az építkezési moratórium meghosszabbítására, újraindítására bizonyos feltételek mellett?

Nézze, a politikában az ember soha nem mondhatja, hogy soha, így nem zárhatom ki a lehetőséget, ugyanakkor elmondom a saját véleményemet. A moratórium az Oslói Békeszerződés óta a legfontosabb gesztus volt a béke iránti elkötelezettségünkkel kapcsolatban. Vizsgáljuk meg, mi volt a hozadéka az építkezések felfüggesztésének 2009 novemberétől 2010 szeptemberéig. Érkezett érdemleges palesztin válasz az izraeli gesztusra? Nem. Azután azt kérték tőlünk, hosszabbítsuk meg a moratóriumot, ellenkező esetben kivonulnak a tárgyalásokról. Kérdem én, ha tíz hónap alatt nem történt semmi, mi a garancia arra, hogy most bármi újdonsággal rukkolnának elő. Ha például azt mondták volna, hogy rendben, amíg ti nem építkeztek, addig mi véglegesítjük a határokat érintő követeléseinket, akkor természetesen lenne mit átgondolni.

Palesztin rendőrök a fővárosban, Ramallahban (Fotó: Bihari Ádám - fn.hu)

Palesztin rendőrök a fővárosban, Ramallahban (Fotó: Bihari Ádám – fn.hu)

Elismerem, ha valóban megoldást akarunk találni a köztünk folyó több évtizedes konfliktusra, a telepek kérdése megkerülhetetlen elem. Éppen ezért nincs értelme az időt vesztegetni egyoldalú próbálkozásokkal, kizárva a másik felet a folyamatból. A palesztinok a békefolyamatot illetően sokszor úgy gondolják, elérhetik a céljaikat anélkül, hogy azokért valamivel fizetniük kellene, de ez nem igaz. A nap végén mindketten ugyanannál a kasszánál állunk majd sorba egymás mellett, ugyanúgy, ahogy azután egymás mellett kell majd élnünk és egymástól kell majd függenünk számtalan kérdésben. Senki nem akarja, hogy egy konfliktus vége egy újabb konfliktus kezdetét jelentse, láttunk már erre számtalan szomorú példát.

Mit vár Európától, ha olyan események történnek a Közel-Keleten, mint például a májusi flottillaincidens?

Amit ebben az esetben Európától várnánk, az a józan helyzetértékelés. Cathrine Ashton bárónő, az Európai Unió külügyi főbiztosa többször is elmondta nagy nyilvánosság előtt Ban-Ki Mún ENSZ-főtitkárhoz hasonlóan, hogy Gázában nincs humanitárius katasztrófaveszély, és nincs szükség a májusihoz hasonló akciókra. Ezt várnánk általában is Európától, hogy az ilyen, a békefolyamatra, a palesztinok és köztünk élő viszony rombolására irányuló akciókat megakadályozza. Izrael most már nem csupán a naponta beáramló hatalmas mennyiségű segélyszállítmányt engedi be, de a gázai termékek exportját is lehetővé teszi. A májusi flottillának tehát semmi köze nem volt a segélyezés szándékához. Ha meg akarnak támadni minket, mondják a szemünkbe, de ne bújjanak a palesztinok szoknyája alá!


Janún, palesztin falu Nablúztól keletre - a domb tetején kezdődik a zsidó telep (Fotó: Bihari Ádám - fn.hu)

Janún, palesztin falu Nablúztól keletre – a domb tetején kezdődik a zsidó telep (Fotó: Bihari Ádám – fn.hu)

Hogyan reagálna Izrael egy egyoldalúan kikiáltott palesztin állam létrejöttére, hiszen nem kétséges, hogy számos ország – köztük talán egyes uniós tagállamok is – azonnal elismerné az új közel-keleti államot? Kizártnak tarja ezt a lehetőséget?

Magamat ismételném, sose mondd, hogy soha! A kérdésre persze nem válaszolhatok, de azt elmondhatom, véleményem szerint erre semmi szükség nincsen. Egymás mellett kell élnünk, közösen kell megoldanunk a közös problémákat, a különutak csak zsákutcába visznek. Egyébként annak ellenére, hogy a közvetlen, nyilvános tárgyalások szünetelnek, a háttérben komoly egyeztetés folyik, és az amerikai nyomás hatására hamarosan újrakezdődhet a direkt párbeszéd.

Most a 90-es években zárt ajtók mögött folyó oslói tárgyalásokat kellene magunk előtt látnunk?

Nem. Akkor két ellenséges fél ült le tárgyalni, ezen szerencsére már jócskán túl vagyunk. A jelenlegi helyzet inkább a kényelem szempontjából előnyös, ráadásul hatékonyabb is.

a telepek és a 67-es határok

A jövendőbeli palesztin állam határai többé-kevésbé azt a területet fedik le, amelyet 1967-ben a hatnapos háború során Izrael elfoglalt Jordániától. A békefolyamat központi kérdései között szerepel a 67-es határok pontos megtartása, a külföldre menekült palesztinok és leszármazottaik visszatérésének joga, Izrael állam biztonságának szavatolása, a terrorcselekmények beszüntetése és a legnehezebb kérdés Jeruzsálem városának sorsa (a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék Palesztina fővárosának, az izraeli álláspont azonban határozottan ellenzi a város kettéosztását). A Ciszjordániában található zsidó telepek ugyan csupán a Nyugati Part területének 2 százalékát teszik ki, ám lakosságuk több mint 300 ezer fő. A palesztin állam megalakulása esetén ezt az embertömeget telepítenék át a békeszerződésben véglegesített izraeli határok mögé. Az ezzel kapcsolatos kormányzati tervekről egyelőre nem sokat tudni.

A Nyugati Parton található zsidó telepeket egy palesztin állam létrejötte esetén kiürítenék? Milyen alapon tiltanák ki onnan az ott élő embereket, vagy köteleznék őket lakhelyük elhagyására?

Természetesen felszámoljuk azokat a telepeket, amelyek egy létrejövő palesztin állam területére esnének. A jelenlegi izraeli kormány külügyminisztere Avigdor Liberman, (szerk.: a szélsőjobboldali Yisrael Beitenu – Izrael a Hazánk párt elnöke), aki jelenleg is egy ilyen telepen él, nagy nyilvánosság előtt hangoztatta, hogy ha a háza az új állam területére esne, szó nélkül elhagyná otthonát és az elfogadott határokon belülre költözne. Ezeknek az embereknek egy része azonban szigorúan vallási indíttatásból él ott, ahol. Aki mindenképpen szeretne az általa szentnek tartott területen élni, az megtehetné ezt, ha felveszi a palesztin állampolgárságot. Nem hiszem, hogy a palesztinoknak ezzel különösebb problémája lenne, de persze ezt nem az én tisztem eldönteni.

Tekinthetjük kőbe vésett, megváltoztathatatlan tárgyalási alapnak a 67-es határokat?

Most azt kívánja tőlem, leplezzem le a javaslatainkat még az előtt, hogy a tárgyalóasztalhoz ülnénk a palesztinokkal; ezt sajnos nem tehetem. Csak azt mondhatom, nézzen utána, mik voltak az eddigi izraeli ajánlatok a határokat illetően. Legutóbb Ehud Olmert, volt miniszterelnök tett javaslatot, melyben a vitatott területek 100 százalékát megkapták volna a palesztinok néhány apró település esetén lakosságcsere alkalmazásával. A palesztinok nem fogadták el. Fontos számunkra, hogy lássuk, hogy a másik fél felkészülten és komolyan ül le velünk tárgyalni. Kifogásokat mindig lehet találni, ám a kifogások kiötlésére fordított energiát és időt régóta fel lehetett volna használni közös, pozitív eredmények elérésére. Az izraeli lakosságnak – hangsúlyoznám, nem a politikusokról beszélek – jelentős kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a palesztinok valójában érdekeltek a békében, vagy jobb nekik ez az átmeneti állapot.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.